Változatok vakcinációra
A H1N1 influenza kapcsán a legfontosabb feladat a gyors és biztonságos oltóanyag-ellátás megteremtése. Ugyanakkor üzleti szempontból joggal merülhet fel a kérdés: készletezzen-e a Fluval P-bõl a patikus, ha tudja, vásárlói az oltópontokon jóval olcsóbban és egyszerûbben tudhatják le a vakcinációt?
Nem mintha hatalmas összegrõl lenne szó: aki nem jogosult térítésmentes oltásra, annak is maximum 3860 forintot kell fizetnie azért, hogy biztonságban tudhassa magát a kiszámíthatatlan hatású H1N1 vírussal szemben. De ehhez jön még a – jó esetben – háromszori sorban állás is: az orvosnál, amikor az megírja a receptet, a patikában, amikor a vásárló kiváltja a vakcinát, és ismét a rendelõben, amikor beadják neki az oltóanyagot. És ha az adott gyógyszertárban éppen nincs készleten a Fluval P, mert mondjuk elfogyott, még vissza is kell menni érte.
Mindezeket mérlegelve az ember inkább a legközelebbi oltópont felé veszi az irányt, ahol egy lépésben elintézhet mindent, ráadásul ott az oltóanyagért és a beadásért összesen 3000 forintot kell fizetnie. A patikus pedig joggal gondolkodhat el azon, hogy egyáltalán érdemes-e készleteznie a vakcinából, hiszen a vásárlói helyében õ is a gyorsabb és olcsóbb megoldást választaná. A képlet persze nem ilyen egyszerû, hiszen a magukat beoltatni szándékozók – attól függõen, hogy háziorvosuk mennyit kér az oltásért – már most is „egyedi elbírálás” alá esnek, és a vakcinaellátás logisztikai háttere is folyamatosan változik.
A szúrás ára
Azok, akik nem jogosultak az ingyenes H1N1 vírus elleni védõoltásra, a patikákban 1930 forintos maximált áron juthatnak hozzá a vakcinához. Bár elvileg lehetséges, nem nagyon hallottunk arról, hogy a gyógyszertárak olcsóbban adnák az oltóanyagot. Az ide vonatkozó jogszabály szerint a háziorvos legfeljebb annyi pénzt kérhet el a Fluval P beadásáért, amennyibe a vakcina kerül. Ezt az összeget a rendelõben, mindenki számára jól látható helyen fel kell tüntetni. A gyógyító empátiája és az egészségügyi szolgáltató bevétel-orientáltsága (ugyanarról a személyrõl, az orvosról van szó) között viszonylag széles mezsgye húzódik: tudunk olyanról, aki behajtja betegein az 1930 forintot, de hallottunk orvosról, aki jelképes 500 forintot kér el egy szúrásért, sõt tapasztaltuk azt is, hogy – az oltási hajlandóságot erõsítendõ – a doktor ingyen adja be pácienseinek a vakcinát. Utóbbi esetben a „fizetõsök” is megússzák 1930 forintból. A vény felíratására és az oltás beadatására is be lehet jelentkezni elõre telefonon, ezáltal csökken valamelyest a várakozási idõ, ám a rendelõ kétszeri felkeresését így sem lehet megspórolni.
Vakcináció egy lépésben
A múlt év novemberének közepén, amikor az influenzaszerû tünetekkel orvoshoz fordulók száma meghaladta a húszezret, kihirdették az országos járványt. Ezt követõen az Egészségügyi Minisztérium és a tisztiorvosi szolgálat (ÁNTSZ) rendkívüli oltópontokat hozott létre annak érdekében, hogy minél többen, minél egyszerûbben és gyorsabban kaphassák meg az új típusú influenza elleni védõoltást. Bár már addig is 6700 háziorvosi és a mintegy tízezer foglalkozás- és iskola-egészségügyi oltóhelyen zajlott a térítéses és térítésmentes oltás, december elején országszerte újabb 203 helyszínen (kórházakban, szakrendelõkben és az ÁNTSZ kirendeltségein), munkaidõben várták mindazokat, akik csak térítés ellenében kaphatják meg a védõoltást. A 3000 forintos összeg az oltóanyag árát és az oltás beadásának díját foglalja magában. További könnyebbséget jelent, hogy az oltópontokon nincs szükség vényre, az új influenza elleni védõoltás így egy lépésben kapható meg.
Az eredeti terv szerint az oltópontok csupán a múlt év december 22-éig mûködtek volna. Az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) adatai szerint szerepük már az év utolsó hónapjában is fokozatosan csökkent: míg az õsz végi, tél eleji elsõ nagy oltási hullám csúcsán naponta akár tízezernél is többen keresték fel õket,
december közepére ez a szám 1000–1500-ra esett vissza. Egerland Zoltán, az ÁNTSZ üzemeltetési és szolgáltató fõosztályának vezetõje azonban lapunknak elárulta: a tisztiorvosi szolgálat nemzetközi oltópontjai február 4-e után is mûködnek majd, hogy a térítésmentes oltásra nem jogosult egészségesek közül is minél többen kapjanak lehetõséget az oltásra.
A gyártótól a vásárlóig
Az állampolgár számára a döntés szempontjából – az ügyintézés egyszerûsége vagy bonyolultsága mellett – egy másik fontos tényezõ az ár. Miért kerül annyiba, amennyibe, illetve meg lehetne-e úszni olcsóbban a vakcinációt.
Az oltóanyag nagykereskedelmi jogát az állam az EKI-re ruházta rá. Lapzártánkkor még mindig nem kerültek nyilvánosságra az Omninvest és az EKI közötti szerzõdés részletei. Az Egészségügyi Minisztérium honlapjára felkerült rövid kimutatásból az derül ki, mennyit fizetett az állam a négymillió adag térítésmentes oltóanyagért. Ha a térítésköteles vakcinát is ugyanennyiért kapja az EKI, könnyen kiszámolható, hogy a Fluval P egy ampullájának termelõi ára 1137 forint. Több fórumon is nehezményezték, hogy az intézet a szokásos 5–8 százalékos nagykereskedelmi árrésnél jóval nagyobb haszonkulccsal adja tovább az oltóanyagot a gyógyszertáraknak, illetve az oltópontoknak. A gyógyszertárak 1675 forintot fizetnek egy ampulla Fluval P-ért, így kerül aztán egy adag vakcina 1930 forintba a patikákban. Az oltópontok pedig – a szállítási díjat is beleszámolva – 1862 forintos darabáron rendelhetik meg a vakcinát..
December elején a hazai gyógyszer-nagykereskedõk jelezték: az EKI mellett õk is részt vennének a Fluval P patikákba történõ kiszállításában. Mindezt azzal indokolták, hogy sok gyógyszertárba csak többnapos késéssel érkezik meg az oltóanyag, ami gátolja a lakosság vakcinációját. A hagyományos gyógyszer-kereskedelmi láncon keresztül viszont a rászorulók olcsóbban és – a napi kétszeri szállításnak köszönhetõen – hamarabb juthatnának hozzá az oltóanyaghoz.
Úgy tudjuk, a kiszállítások állami ellenõrzés alá vonására azért volt szükség, hogy a vakcina, amelynek gyártása igyekezett lépést tartani a kormányzat által támasztott igényekkel, elsõ lépésben tényleg azokhoz jusson el, akik valóban a legveszélyeztetettebb csoportokba tartoznak, illetve, akik arra a határainkon belül igényt tartanak. Ezzel a lépéssel viszont – kimondva-kimondatlanul – a gyógyszer-nagykereskedõk megbízhatóságát is kétségbe vonták.
A Hungaropharma nyolcszázalékos árréssel forgalmazná a vakcinát. Táblázatunkban látható, mennyibe kerülne így egy ampulla, és mennyit fizetne az ember akkor, ha a háziorvos is a maximális összeget kérné el az oltás beadásáért. Lapzártánkig nem született döntés ebben a kérdésben.
Hol volt, hol nem volt
„Amikor az Omninvest a kétmillió adag térítésköteles Fluval P-t is legyártotta, a vakcinát még alig keresték a patikákban” – mondta el lapunknak Egerland Zoltán. Mivel a gyógyszertáraknak nem kötelezõ készleten tartaniuk az oltóanyagot, maguktól, kereslet hiányában nem is igen készleteztek volna belõle. – „Ezért az EKI minden gyógyszertárnak bizományban adott 20-40 ampulla vakcinát (1–2 doboz). Az elsõ nagy oltási hullám idején valóban elõfordult, hogy több nap is eltelt a vény felmutatása és a teljesítés között, azokon a településeken, ahol az oltóorvos fontosnak tartotta felhívni az egészséges páciensei figyelmét az oltás lehetõségére. A kapacitásproblémával küzdõ EKI-tõl ekkor vette át az orvosokhoz és az oltópontokra történõ szállítások nagy részét – elsõsorban kistérségi szinten – az ÁNTSZ.” (Érdekes, hogy bár a Szolgálat készletezett, a számlát az EKI küldte ki az érintetteknek.) A gyógyszerészek viszont a helyi ÁNTSZ-irodákban szerezhették be a szükséges mennyiséget. Ez tette lehetõvé, hogy ha éppen hiánycikké is válik, az igények beérkezését követõen, legkésõbb egy napon belül a patikák, s így a vásárlók is hozzájussanak az oltóanyaghoz. Egerland Zoltán mindehhez hozzátette, december közepén már körülbelül 400 ezer adag vakcina volt kint készleten a patikákban.
A háziorvosok ezzel párhuzamosan a helyi ÁNTSZ-nél szerezhették be a térítésmentes Fluval P-t; s ha nem kívántak/tudtak érte menni, akkor a tisztiorvosi szolgálat, illetve speciális, sürgõs esetekben a rendõrség szállította ki nekik a vakcinát az oltóhelyre.
A hazai igények kielégítése után vált lehetõvé, hogy az Omninvest exportra is termeljen oltóanyagot. Németh Zsolt, a vállalat szóvivõje sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy legalább 60–80 ország érdeklõdik a magyar vakcina iránt, amibõl legalább ötvenszer annyit adhatnának el külföldön, mint amennyit a kapacitásuk elbír. December eleje óta exportálnak is, kizárólag az Európai Unión kívüli országokba. Németh Zsolt azt is elárulta, a külföldi megrendelõk az itthoni árnak a többszörösét fizetik, ami nemcsak anyagi, hanem erkölcsi elismerése is a magyar oltóanyagnak.
Kormányzati felelõsség?
Magyarországon ez év elejéig a lakosság körülbelül 30 százaléka olttatta be magát a H1N1 vírus elleni vakcinával. A legmagasabb átoltottságot Svédországban sikerült elérni (51%), Lengyelországban viszont – egy kormányzati döntés értelmében – egyáltalán nem védekeznek az új típusú influenza ellen. A nyugat-európai országok többsége a sokszorosát készletezte annak, mint amekkora igény végül is volt az oltóanyagra, így a kormányok most igyekeznek túladni a felesleges mennyiségen. Így tesz többek között Franciaország is, ahol csupán a lakosság 7,7 százaléka tartotta fontosnak a vakcinációt. Meglepõ módon az Egyesült Államokban is, ahol elõször tört ki az „influenzapánik”, a népesség mindössze 15,3 százaléka védekezett ilyen módon a betegség ellen. Hogy szomszédainknál mennyivel elõrébb járunk átoltottságban, mi sem mutatja jobban, mint hogy a szerbek 1,5, a románok 0,8 százaléka kapta meg eddig a vakcinát.
TT