Pénzen vett elégedettség

Pénzen vett elégedettség

Szinte változatlan az egészségügyi szolgáltatásokba vetett bizalom

A hazai lakosság továbbra is a magánegészségügyi szolgáltatásokban bízik a leginkább. Ugyanakkor nem figyelhető meg jelentős változás az ellátórendszer színvonaláról alkotott véleményekben – derül ki a Szinapszis Kft. legfrissebb kutatásából.

A piackutató cég legutóbb 2008-ban vizsgálta, hogy mennyire bíznak a magyarok a különböző egészségügyi szolgáltatásokban. Jelentős változás a négy évvel korábbi eredményekhez viszonyítva, hogy egyes területeken szignifikánsan nőtt a tapasztalattal (vagy legalább percepcióval) rendelkezők aránya. A mentőszolgálatba, betegszállításba vetett bizalom fokáról 2008-ban a megkérdezettek 44 százaléka nem tudott érdemben nyilatkozni; ez az arány a tavalyi év végére a negyedére csökkent. A magánklinikák, magánrendelések esetében viszont korábban mindössze 40 százalék volt azoknak az aránya, akik adtak valamilyen osztályzatot a bizalom megítélése kapcsán; 2012-re az ő táboruk csaknem megduplázódott (75%).

Talán nem meglepő, hogy az életkor alapján jelentős különbségek figyelhetők meg a szolgáltatásokról véleményt formálni tudók között. Míg az állami ellátást jellemzően minden korosztály értékelte, a magánegészségügy esetében az életkor emelkedésével jelentősen csökken ez az arány. Százalékos értékekben kifejezve: míg a 18-25 év közöttiek 95 százaléka tudott véleményt formálni, vagyis van tapasztalata ezen a területen, az 56 év felettiek körében ez az arány már csupán 40-45 százalék. (Arányuk a 26-45 éves korosztályban 80-90 százalékra, 46-55 év között pedig 70 százalékra becsülhető.) További érdekesség, hogy a magánegészségügy területén szerzett tapasztalatban nemek alapján nincs különbség, míg településtípus szerint főleg a budapestiek vettek már igénybe ilyen szolgáltatást.

 

A legjobban a magánegészségügyben bízunk

A vizsgált egészségügyi szolgáltatások közül a háziorvosi ellátás megítélése nem változott 2008-hoz képest, a lakosság csaknem kétharmada 65%) egy ötös skálán még mindig legalább 4-es osztályzatot ad a családorvosokba vetett bizalom fokmérőjeként (átlagosan 3,8-as osztályzat). A járóbeteg-, de különösen a kórházi ellátás esetében csökkent ez az arány: az átlagos osztályzat az előbbi esetében 3,4-ről 3,2-re, az utóbbi esetében 3,3-ról 3,1-re mérséklődött. Pozitív változás egyedül a mentőszolgálat megítélésében figyelhető meg: 2008-ban 3,7 volt az átlagos osztályzat, ami 2012-ben 3,9-re emelkedett.

Érdekesség, hogy a magánegészségügybe vetett bizalom átlagos értéke is csökkent valamelyest (4,3-ról 4,1-re). Ennek vélhető oka, hogy e terület bővülése az elmúlt időszakban rendkívüli mértékben felgyorsult. A piaci potenciált felismerve egyre több egészségügyi szolgáltató kezdi meg működését ilyen formában, ennélfogva a nyújtott szolgáltatások minősége is egyre szélesebb skálán mozog. Ugyanakkor a verseny fokozódásával, a lakosság egészségügyi tájékozottságának javulásával, valamint a letisztultabb piaci viszonyok eredményeként a fogyasztók is kritikusabbak a pénzükért elvárt kezelések megítélésében.

Összességében a magánegészségügybe vetett bizalom így is magasan vezet más szolgáltatásokhoz viszonyítva, különösen a fiatalabbak esetében. Míg az alapellátásban maximálisan megbízók aránya az életkor emelkedésével szignifikánsan nő, a magánegészségügy kapcsán éppen ellentétes kapcsolat figyelhető meg. Az állami járóbeteg- és kórházi ellátásra is igaz, hogy az idősebbek körében pozitívabb a megítélésük, de nem tapasztalható olyan kiugró különbség, mint az előzőekben említett két szolgáltatás esetében. (A felmérés eredményei alapján egyébként a tavalyi évben a lakosság körülbelül 26 százaléka vett igénybe magánfinanszírozású egészségügyi ellátást.)

 

Fókuszban a minőség – a patikában is

Tekintettel arra, hogy a patikai szolgáltatás jelentősen eltér a fentiektől, a kutatás ennek értékelésére nem tért ki. Más felméréseinkből azonban ismert: a gyógyszerésztársadalom mindenképpen kiemelt bizalmat élvez, ugyanakkor a fogyasztók részéről egyre fokozódó elvárásokkal néz szembe.

A magánegészségügybe vetett bizalom megítélésében mért visszaesés mértéke ugyan csekély, de talán elgondolkoztató a kiszolgálásban – sokszor szubjektív alapokon – tapasztalható színvonalbeli különbségek szempontjából. A fokozódó versenypiaci környezetben még inkább kritikus tényező – az egészségügyi szolgáltatások itt fel nem sorolt területein is (!) –, hogy a fogyasztó számára jól körülírható legyen, milyen szolgáltatást, milyen áron vehet igénybe, illetve milyen elvárásokat támaszthat egy intézettel vagy az őt ellátó egészségügyi szakemberekkel szemben.

Meglátásom szerint egy ilyen piaci környezet a gyógyszerészek elé is új kihívásokat állít a szakmai felkészültség, a kiszolgálás vagy a nyújtott egyéb szolgáltatások tekintetében. Ez utóbbihoz kapcsolódóan felvetődik a patikai gondozási alapelvek (esetleg fokozatok?) bizonyos szintű újragondolásának szükségessége. Hiszen bár a fogyasztó által jelenleg ilyen módon elérhető szolgáltatások köre rendkívül széles skálát mutat, a definíció önkényes értelmezésének lehetősége félreértésekre is okot adhat, ami pedig végső soron a vásárló csalódottságához vezethet.

Kiss Katalin, a Szinapszis Kft. kutatásvezetője

A kutatásról: a Szinapszis Kft. 2012 decemberében telefonos, kérdőíves kutatás keretében vizsgálta a hazai lakosság körében az egészségügyi szolgáltatások megítélését. A válaszadók száma összesen 1002 fő volt, a minta országos lefedettségű, életkor (18+), nem, régió és településtípus alapján országosan reprezentatív. A piackutató cég hasonló módszerrel és mintán legutóbb 2008-ban vizsgálta az említett témát.

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>