„Rendet kellett tenni”

Az ÁNTSZ és a L’Oréal a patikai termékbemutatókról


A gyógyszerész elsõdleges feladata a gyógyszerellátás biztosítása. Csak akkor foglalkozzon mással, például kozmetikai tanácsadással, ha van rá kapacitása – mondja dr. Bódis Lászlóné országos tiszti fõgyógyszerész, aki szerint orvos, kozmetikus vagy hosztesz ne osztogasson tanácsokat a vásárlóknak az officinában.

 

PT: Idézem a 41/2007 EüM rendelet szövegét: „A gyógyszertárban termékbemutató nem tartható; felvilágosító, tanácsadó tevékenységet kizárólag a gyógyszertár alkalmazásában álló szakszemélyzet folytathat.” Honnan indult ez a kezdeményezés: a szaktárcától, az ÁNTSZ-tõl vagy a szakma önszabályozó, öntisztító mechanizmusa öltött testet a törvény betûjében?
Dr. Bódis Lászlóné:
Mindez onnan indult, hogy néhány évvel ezelõtt bizonyos gyógyszertárakban elkezdtek ajándéktárgyakat (bõröndöket, játékokat) osztogatni. Amenynyiben a vevõk bizonyos értékhatár felett vásároltak, ilyen nyereményekre tehettek szert. Ezt semmilyen jogszabály nem tiltotta. Ezeket a tárgyakat a patikusok az officinában helyezték el. Amikor bement egy
laikus a gyógyszertárba, hirtelen nem tudta, milyen üzletben jár. Jött olyan panasz is, hogy egy mozgássérült nem tudott bejutni az officinába a termékbemutatókhoz felállított standoktól.
Ezzel párhuzamosan elterjedt, hogy minden olyan tevékenységet, amely ma már gyógyszerészi gondozásnak minõsül, a gyógyszertárak külsõ személyekkel végeztettek el, méghozzá oly módon, hogy az officinát gyakorlatilag odaadták ilyen jellegû használatra. Idõvel abszurd helyzet alakult ki: nem egy helyen orvosok kezdtek rendelni az officinában, ott írták a recepteket – ez nem volt tartható.
Úgyhogy ezen a téren rendet kellett tenni. A hozzánk érkezett bejelentések hatására mi is készítettünk javaslatokat a jogszabály módosítására, hiszen a gyógyszertár elsõsorban egészségügyi szolgáltató, egészségügyi intézmény, a fõ tevékenysége a betegek, a felhasználók gyógyszerellátása. A felvilágosító, tanácsadó tevékenység természetesen minden, a patikában forgalmazható termékkel kapcsolatban lehetséges, de ez akkor sem lehet termékbemutató, ha a gyógyszerész végzi. 

 

PT: Hogyan ellenõrzik a rendelet betartását, illetve hogyan szankcionálják annak elmulasztását?
B. L.:
A jogszabállyal ellentétes gyakorlat esetén elõször egy kötelezõ határozat formájában hívjuk fel a gyógyszertárvezetõ figyelmét arra, hogy ilyen tevékenységet nem lehet folytatnia. Ha a megadott határidõre sem hagy fel vele, a következõ szankció a bírságolás, ezt követõen pedig akár a mûködési engedély visszavonására is sor kerülhet.

 

PT: Nézzük a patika elõtt álló lehetõségeket! A rendelet szövege szerint kizárólag a szakszemélyzet végezhet felvilágosító, tanácsadó tevékenységet. Csak a gyógyszerész, vagy az asszisztens is?
B. L.:
A gyógyszerész munkáját segítve, az asszisztens is közremûködhet, de mint minden szakmai tevékenység, ez is a gyógyszertárvezetõ felelõsségére történik.

 

PT: Kiállhat-e a gyógyszerész egy kozmetikumokkal telepakolt asztal mellé?
B. L.:
A gyógyszertárnak megvan arra a lehetõsége, hogy a kozmetikumokat az officinában – szekrényben vagy szabadpolcon – helyezze el. A termékbemutató más: olyankor a patika kiállít körülbelül 15 különbözõ terméket, és lehetõséget biztosít azok kipróbálására, miközben egy szakember elmondja az azokkal kapcsolatos információkat.   

 

PT: Vagyis akkor kizárólag az elkülönített tanácsadó sarokban vagy helyiségben, valamint a tára mögött nyílik lehetõség információátadásra?
B. L.:
Ott is csak a belsõ szakszemélyzet által. Nem lehetséges viszont, hogy külsõ hozzáértõ személy, akár orvos, akár kozmetikus ott tanácsokat osztogasson. 

 

PT: Termékmintát adhat-e a gyógyszerész, illetve kipróbálhatja-e a vásárló a terméket?
B. L.:
Az elõbbi nem ütközik akadályba, a termék kipróbálása viszont nincs lehetõség, hiszen az már a termékbemutató kategóriájába tartozik. 

 

PT: Ön szerint egy ilyen irányú tanfolyamot végzett gyógyszerész lehet-e olyan szakértõje a témának, mint az erre a feladatra „kiképzett” hosztesz?
B. L.:
Biztos, hogy nem, de a hosztesz ne a patikában gyakorolja ezt a tevékenységet, az officina nem erre való.

 

PT: A patikusok egy része úgy reagált a hoszteszek kitiltására, hogy nekik nincs idejük még ezzel is foglalkozni.
B. L.:
Nem kötelezõ kozmetikai tanácsadást végezni. A gyógyszerész elsõdleges feladata a gyógyszerellátás biztosítása. Õ erre vállalkozott. Csak akkor foglalkozhat mással, ha van rá kapacitása.   

 

PT: A patikavezetõ felvehet-e kifejezetten erre a célra egy újabb munkatársat?
B. L.:
Azért mondom, hogy nem, mert a gyógyszerészi gondozási tevékenység részletes szabályozása szerint ez gyógyszerészi szaktevékenység, amit kizárólag a gyógyszerésznek van joga ellátni. Más kérdés, hogy ilyenkor az ott alkalmazásban lévõ szakszemélyzet is segít neki. 

 

PT: Vagyis innentõl a bõr- és hajápolási tanácsadás teljes egészében átkerül a gyógyszerészi gondozás feladatkörébe.
B. L.:
Így van. Mindez protokollok alapján és szakképesítéshez kötötten mûködik. A gyógyszerésznek ehhez egy továbbképzésen, tanfolyamon kell részt vennie, és csak akkor végezheti ezt a tevékenységet, ha annak a személyi és tárgyi feltételei is adottak. 

 

PT: A gyógyszertárban kapható kozmetikumok sok esetben igen magas árréssel bírnak, így a termékbemutatók elmaradásából eredõ esetleges forgalomcsökkenés jelentõs érvágás lehet a patikáknak. Milyen más lehetõségük van a gyógyszerészeknek arra, hogy pótolják az így kiesõ bevételt? Gondolok itt például újabb termékkörök forgalmazásának lehetõvé tételére.
B. L.:
A 2/2008. számú EüM rendelet, ami a gyógyszertárak által forgalmazható termékek körét szabályozza, olyan széles körû, hogy nem hiszem, hogy azt valaki tovább fogja szélesíteni. A gyakorlat során mindenki tapasztalatot szerez, hogy abban a közösségben, ahol õ gyógyszertárat mûködtet, mire van igény, és aszerint alakítja a termékkörét. Valahol viszont határt kell szabni annak érdekében, hogy a gyógyszertár ne váljon vegyesbolttá. Ezt nem én mondom, hanem a jelenleg hatályos jogszabály.

 


 
A L’Oréal Magyarország külkapcsolati igazgatója a patikai humán erõforrás-hiánnyal magyarázza hoszteszeik korábbi jelenlétét a gyógyszertárakban. Ránky Katalin elmondta, patikai termékbemutatók helyett innentõl a gyógyszerészek, asszisztensek ilyen irányú képzésére helyezik a hangsúlyt.

 

Pirulatrend: A cége miért tartja fontosnak, hogy a fogyasztók a gyógyszertárakban (is) találkozzanak a kozmetikumaikkal, bõrápolási termékeikkel?
Ránky Katalin:
A disztribútori szerzõdésünk megfogalmazását idézném: „A Vichy márkanév magas minõségû dermokozmetikai termékeket jelöl, amelyek dermatológiai kutatásokon alapuló, gyógyszerészi tanácsadással, illetve orvosi ajánlásokkal támogatott, kifejezetten bõrbarát hatóanyagokat tartalmazó készítmények. A Vichy termékeket a fogyasztók egyrészt azok magas minõsége, másrészt pedig a gyógyszerészek által folyamatosan nyújtott felelõsségteljes és személyre szabott tanácsadás miatt választják, amire olyan magas színvonalú, szakszerû környezetben kerül sor, amely tükrözi az egészségmegõrzés értékeit, és ahol a hasonló értékeket képviselõ más márkák termékeit is értékesítik.”

 

PT: A fenti idézet is gyógyszerészi tanácsadást említ. Miért tartották mégis szükségesnek saját munkatársaik jelenlétét a patikákban?
R. K.:
A kérdés nem is annyira az, hogy személy szerint ki adja a vásárlóknak a tanácsot, hanem hogy kapnak-e szakértõ segítséget, választ a kérdéseikre. Mint tudjuk, ma Magyarországon gazdasági okokból, illetve a gyógyszerészhiány miatt a legtöbb patika nem rendelkezik olyan humánerõforrás-kapacitással, hogy expediálás mellett még tanácsokkal is ellássa a vásárlókat. Köztudott, hogy a fogyasztóknak – talán jobban, mint valaha – szükségük van tanácsra, információra a termékek összetételét és használatát illetõen, valamint a választékban való eligazodáshoz. Márpedig ha erre a fogyasztói igényre nincs válaszunk, akár nekünk, akár a gyógyszerészeknek, annak a fogyasztók a legfõbb vesztesei. 

 

PT: Milyen megoldást találhat a kozmetikai cég és a patika a betiltott termékbemutatók pótlására?
R. K.:
Már most is azt a megoldást preferáljuk (hiszen külsõs tanácsadót amúgy sem lehet folyamatosan és a teljes disztribúcióban alkalmazni), hogy képezzük a gyógyszerészeket és az asszisztenseket, mégpedig nem csupán a készítményeinkkel kapcsolatban, hanem a „fogyasztóval történõ kapcsolatteremtés” és a „bõrápoló készítményekkel kapcsolatos tanácsadás” témakörében is.

 

PT: Elvárható-e egy gyógyszerésztõl, hogy egyéb patikai tevékenységei mellett bõrápolási tanácsokat is adjon az érdeklõdõknek?
R. K.:
Természetesen. A gyógyszertári kozmetikumok felé sokszor azok fordulnak, akiknek érzékeny a bõrük, illetve volt már valamilyen rossz tapasztalatuk (például allergiás reakciójuk), vagy egyes összetevõkkel, például bizonyos tartósító anyagokkal kapcsolatban akadnak fenntartásaik. Érthetõ, hogy õk – de nem csak õk – itt, a patikában is választ várnak a kérdéseikre.

 

PT: Ön szerint egy ilyen irányú tanfolyamot végzett gyógyszerész lehet-e olyan szakértõje a témának, mint az erre a feladatra „kiképzett” hosztesz?
R. K.:
Szerintem igen. Már most is ez a helyzet az általunk képzett gyógyszerészek esetében. Tapasztalataink szerint ez a módszer akkor a leghatékonyabb, ha az adott gyógyszertárban van egy dermokozmetikai tanácsadó, azaz egy olyan gyógyszerész vagy asszisztens, aki kizárólag ezzel a termékkategóriával foglalkozik. Természetesen csak akkor, ha a kozmetikai készítmények forgalmának aránya ezt indokolja.

 

TT

 

Dr. Bódis Lászlóné
2007 májusa óta országos tiszti fõgyógyszerész. Azt megelõzõen Közép-magyarországi regionális tiszti fõgyógyszerész.

 

Dr. Ránky Katalin
A L’Oréal Magyarország külkapcsolati igazgatója. 2006 óta a KOZMOS (Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség) elnöke, 2009-tõl az ECR Magyarország társelnöke.

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>