A patikai tulajdonosi viszonyokra vonatkozó új szabályok
A gyártók és a gyógyszer-nagykereskedõk továbbra is maradhatnak tulajdonosok patikai vállalkozásokban, csupán a gyógyszerész(ek) minimális tulajdoni hányadát elõíró rendelkezéseknek kell megfelelniük. A törvény a meglévõ patikaláncokat sem kötelezi arra, hogy – a „négyes szabálynak” való megfelelés érdekében – eladják a lánchoz tartozó gyógyszertáraikat.
A Parlament 2010. december 20-án fogadta el az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXIII. törvényt, ami jelentõs változásokat vezet be
a patikapiacon, átalakítva többek között a gyógyszertári tulajdonosi viszonyokat.
A jogalkotó célja az új rendszer felállításával a betegérdekek elsõdlegességének a megteremtése, a gyógyszer alkalmazásának a biztonsága, illetve a minõség és a források hatékony felhasználása. Hogy az új rendszer beváltja-e a hozzá fûzött reményeket, és a patikai tulajdonos viszonyok kényszerû átstrukturálása valóban a betegek jobb, biztonságosabb ellátást eredményezi-e, a jövõ kérdése.
A személyi jogos gyógyszerész és a patikában dolgozó többi gyógyszerész tulajdoni hányada
A törvény értelmében közforgalmú gyógyszertárat gazdasági társaság akkor mûködtethet, ha a patika szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerész vagy a személyi jogos gyógyszerész és a gyógyszertárban alkalmazott gyógyszerészek tulajdoni hányada a gyógyszertárat mûködtetõ vállalkozásban együttesen meghaladja az 50 százalékot.
A törvény hatályba lépésekor már mûködõ patikáknak két lépcsõben kell megfelelniük a fenti rendelkezésnek. 2014. január 1-jéig a személyi jogos gyógyszerész, illetve a patikában dolgozó többi gyógyszerész tulajdoni hányadának el kell érnie a 25 százalékot, majd 2017. január 1-jéig meg kell haladnia az 50 százalékot.
Amennyiben a 2011. január 1-jén már mûködõ közforgalmú gyógyszertárban a személyi joggal rendelkezõ és a gyógyszertárban munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott gyógyszerészek együttes tulajdoni hányada meghaladja az 50 százalékot, a gyógyszertárat mûködtetõ gazdasági társaság tulajdonosi összetételében nem engedélyezett az olyan változás, amelynek eredményeképpen a személyi joggal rendelkezõ és a többi gyógyszerész együttes tulajdoni hányada 50 százalékra vagy az alá csökkenne. Az ezzel ellentétes megállapodás a törvény értelmében semmis.
Gyógyszer-nagykereskedelmi, gyógyszergyártási engedéllyel rendelkezõ cégek
A törvény a jövõre nézve kizárja a gyógyszergyártási- és a gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkezõ gazdálkodó szervezetek, valamint a legalább négy gyógyszertárat mûködtetõ társaságban tulajdonnal rendelkezõ gazdasági társaságok tulajdonszerzését a gyógyszertárat mûködtetõ vállalkozásokban. A Kormány eredeti elképzelésével szemben tehát a gyógyszergyártási-, illetve gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkezõ gazdálkodó szervezeteknek nem kell megválniuk a tulajdonuktól, azonban a személyi jogos gyógyszerész, illetve a patikában dolgozó többi gyógyszerész minimális tulajdoni hányadát elõíró rendelkezéseknek ezeknek a gazdálkodó szervezeteknek is meg kell felelniük a fentebb említett határidõkön belül.
Offshore cégek
A jövõben offshore cégek sem szerezhetnek tulajdont gyógyszertárat mûködtetõ vállalkozásokban, a törvény hatályba lépésekor már mûködõ patikák esetében pedig 2011. május 31-ig meg kell válniuk a tulajdonrészüktõl.
Orvosok
Orvosok továbbra is szerezhetnek tulajdont gyógyszertárat mûködtetõ társaságokban. Ilyen esetekben az ÁNTSZ ellenõrzi, hogy a gyógyszertár, a gyógyszergyártó, a forgalmazó, illetve az orvos
között nem létezik-e olyan megállapodás, amely sérti vagy veszélyezteti a betegek hatékony és biztonságos gyógyszerellátását. Amennyiben ilyen megállapodás léte bizonyítást nyer, az ÁNTSZ kezdeményezi a gyógyszertár OEP-szerzõdésének felmondását.
A „négyes szabály”
A törvény alapján a jövõben nem valósítható meg olyan összefonódás, amelynek eredményeképpen négynél több gyógyszertár kerülne az adott vállalkozás vagy vállalkozáscsoport közvetlen vagy közvetett irányítása alá, vagy amelynek következményeként húszezer lélekszám alatti településen három vagy annál több gyógyszertár kerülne az adott vállalkozás vagy vállalkozáscsoport közvetlen vagy közvetett irányítása alá. A meglevõ patikaláncokat működtetõ vállalkozásokat azonban a törvény nem kötelezi arra, hogy a „négyes szabálynak” való megfelelés érdekében eladják a lánchoz tartozó patikáikat.
Jogkövetkezmények
A törvény értelmében a négyes szabály betartását a mûködés engedélyezési eljárása során az ÁNTSZ vizsgálja. Mûködési engedéllyel már rendelkezõ gyógyszertárak számára a törvény bejelentési kötelezettséget ír elõ az ÁNTSZ felé minden olyan változás esetére, amely érinti a mûködési engedély kiadásának feltételeit, illetve a mûködési engedélyben szereplõ adatokat. Mivel a négyes szabálynak való megfelelés a mûködési engedély kiadásának feltételét képezi, minden – a feltétel teljesülését érintõ – változás bejelentésköteles.
A fentiek alapján a gyógyszertár üzemeltetõje köteles minden olyan összefonódást bejelenteni az ÁNTSZ részére, amelyet követõen több mint négy gyógyszertár állna az irányításszerzõ közvetlen vagy közvetett irányítása alatt. Egy ilyen bejelentés ugyanakkor azt eredményezheti, hogy az ÁNTSZ visszavonja a gyógyszertár mûködési engedélyét.
Milyen jogkövetkezményekkel járhat az, ha már mûködõ patika esetében a tulajdonosi struktúrát nem alakítják át a jogszabálynak megfelelõen, azaz a törvényben meghatározott határidõig a gyógyszertárat mûködtetõ vállalkozás nem biztosítja, hogy a személyi jogos, illetve a gyógyszertárban dolgozó többi gyógyszerész többségi tulajdonossá váljon?
A törvény szerint az ÁNTSZ határidõ kitűzésével felfüggeszti a gyógyszertár működését, ha az ellenõrzés során megállapítja, hogy egyes személyi vagy tárgyi feltételek hiányoznak. Amennyiben a hiányt a gyógyszertár mûködtetõje az elõírt határidõn belül nem pótolja, az ÁNTSZ visszavonja a patika mûködési engedélyét. Bár álláspontunk szerint vitatható, hogy a tulajdonosi struktúra átalakításának hiánya a személyi feltételeknek való meg nem felelésnek minõsül, nem zárható ki, hogy az ÁNTSZ e rendelkezés tág értelmezésével visszavonhatja a gyógyszertárat mûködtetõ vállalkozás mûködési engedélyét.
A tulajdonosi szabályoknak meg nem felelés a gyógyszertárat mûködtetõ társaság felszámolásához vagy kényszer-végelszámoláshoz is vezethet, hiszen az ÁNTSZ törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a cégbíróságnál, aminek célja, hogy a cégbíróság intézkedéseivel kikényszerítse a vállalkozás törvényes mûködését. Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye például akkor, ha a cég a mûködése során nem tartja be a szervezetére és mûködésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérheti többek között a cég tevékenységének ellenõrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv, így jelen esetben az ÁNTSZ is, illetve az, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fûzõdik, és e jogi érdeket valószínûsíti, azaz akár maga a személyi jogos gyógyszerész is. A cégbíróság hivatalból is eljárhat, ha az arra okot adó körülményrõl hivatalos eljárása során maga szerez tudomást.
Az ÁNTSZ továbbá jogsértés esetén jogosult bírságot is kiszabni a hatályos jogszabályok alapján.
dr. Berekméri-Varró Réka
ügyvéd
Figyelmeztetés! A fentiek nem minõsülnek jogi tanácsnak, és nem helyettesítik a konkrét esetben szükséges jogi tanácsot.