Szabad a vásár?

A patikai akciók jogi buktatói


Forgalmának növelése vagy megtartása céljából egyre több patika kínál különféle kedvezményeket, szervez akciókat vásárlóinak. Mozgásterüket egyértelmûen megszabják a gyógyszer-gazdaságossági törvény paragrafusai, a Gazdasági Versenyhivatal pedig folyamatosan ellenõrzi a játékszabályok betartását.

 

A patikák a betegek kiszolgálása során mind jogilag, mind pedig etikai normákkal szabályozott fontos szakmai munkát végeznek. Nem tagadható azonban, hogy a gyógyszertárak egyben kereskedelmi vállalkozások is, így mûködésükkel kapcsolatban a különféle kereskedelmi kedvezmények üzleti és jogi szempontból is elfogadottak. A patikáknak adott legitim kereskedelmi kedvezmények nem tartoznak a 2006. évi XCVIII. törvény („Gyftv.”) úgynevezett korrupciós (például gyógyszerészeknek ajándék adása, szponzoráció) szabályainak a hatálya alá.
Az alábbiakban a mindennapi gyakorlatból vett példákkal szeretnénk szemléltetni, hogy különösen milyen jogszabályokra, jogi buktatókra kell figyelniük a gyógyszer-kereskedelem szereplõinek a gyógyszertári akciók és egyéb patikai promóciók kialakítása során.

 

Gyógyszertárak és nagykereskedõk/gyártók közötti megállapodások

A gyártók vagy nagykereskedõk által kezdeményezett patikai akciók esetében mindig meg kell vizsgálni, hogy azok versenyjogi szempontból nem kifogásolhatók-e. A gyártó az árengedmények kapcsán a nagykereskedõ és a patikák számára is meghatározhat maximum tovább-eladási árat, azonban sem a nagykereskedõ, sem pedig a patika nem korlátozható abban, hogy a vásárlóinak további kedvezményeket adjon, és ennek megfelelõen szabadon alakítsa ki a végsõ tovább-eladási árat.
A Gazdasági Versenyhivatal a Hungaropharma és a Gyöngy Patikák közötti együttmûködés bizonyos elemeit vizsgálta egy közelmúltban közzétett határozatában. Eszerint különösen ügyelni kell arra, hogy az ilyen partnerpatika programok esetében sem lehet korlátozni az egyes patikákat abban, hogy a központi akción kívül külön akciókat hirdessenek, és további kedvezményeket adjanak a vásárlóknak, illetve ehhez kapcsolódóan a patikákat nem lehet kötelezni az „ajánlott akciós árak tartására”, ez ugyanis a tovább-eladási ár rögzítésének minõsülhet. A fent leírtak szerint az akció keretében meghatározható maximum eladási ár, azonban a gyakorlatban ez sem mûködhet rögzített árként; a patika szabadon dönthet úgy, hogy ettõl alacsonyabb áron forgalmazza az akciós terméket. Lényeges, hogy a fentiek mind az írásbeli megállapodásokban, mind pedig a gyakorlatban is érvényesüljenek.
A különbözõ kedvezmények és akciók kialakítása során az erõfölényben lévõ gyártónak, illetve nagykereskedõnek1 ügyelnie kell arra, hogy az akcióban a patikák alapvetõen azonos feltételekkel, diszkriminációmentesen vehessenek részt. 
A kereskedelmi gyakorlatban általánosnak mondható, hogy a vevõ bizonyos értékhatárt meghaladó vásárlásai után kedvezményt, például ingyenes terméket kap a gyógyszertártól. Tisztában kell lenni azonban a Gyftv.-ben található, sokak számára nem ismert szabállyal is, miszerint a gyógyszertár számára közfinanszírozott gyógyszer ellenérték nélkül nem adható, nem szállítható és nem ajánlható fel a vásárlónak. Kivételt képeznek az intézeti gyógyszertárak, ahol ezt a szabályt nem kell alkalmazni. Mivel a Gyftv. fent idézett 55. § (6) bekezdése általában tiltja a közforgalmú gyógyszertáraknak a közfinanszírozott gyógyszer ellenérték nélküli átadását, ez valószínûleg nemcsak a gyógyszermintára és -adományra, hanem a kereskedelmi akciók keretében átadott ingyenes termékekre is vonatkozik.

 

Kedvezmények a betegeknek

A patikai akciók során fokozott figyelmet kell fordítani a fogyasztók/betegek pontos tájékoztatására. Ennek érdekében az akció kezdete és vége legyen külön feltüntetve az akciós brosúrákon. A tájékoztatás sem egyes elemeiben, sem összhatásában nem lehet megtévesztõ, ez ugyanis a 2008. évi XLVII. törvény alapján tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minõsül. Amennyiben az akció tárgya valamely konkrét gyógyszer, akkor az akcióról szóló, a betegek felé irányuló tájékoztatásnak a gyógyszerpromócióra vonatkozó szabályoknak is meg kell felelnie. A Gazdasági Versenyhivatal gyakorlata alapján elmondható: általános elvárás, hogy az akció kezdõ idõpontjában és az akció teljes idõtartama alatt megfelelõ készlet álljon rendelkezésre az akciós termékekbõl. Vagyis, az akciót megelõzõ idõszakban, a készlet kialakításakor a termék iránti várható keresletet is figyelembe kell venni.
Sokszor hallunk arról, hogy a patikákban a betegeknek különbözõ ajándékokat adnak, akár valamilyen nyereményjáték keretében, akár bizonyos értékû vagy típusú gyógyszer vásárlásához kötve. Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy a Gyftv. 17. § (8) bekezdése tiltja minden olyan ajándék, minta, vásárlásra jogosító utalvány (kupon) akár közvetlenül, akár a gyógyszert expediáló gyógyszerész által történõ adását, felajánlását a betegnek, illetve a fogyasztónak, amely egy adott gyógyszer, egy adott gyógyszergyár termékei, vagy a társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszköz fogyasztására, használatára ösztönöz, illetve azt feltételül szabja. Ez alapján egyértelmûen tilos olyan nyereményjáték szervezése vagy ajándék átadása egy akció keretében, amely egy adott gyógyszerhez vagy gyógyszergyár termékeihez kötött.
A gyógyszercégek sok esetben fizetnek különbözõ akciós táblák, molinók, brosúrák és egyéb promóciós eszközök kihelyezéséért a gyógyszertáraknak, hiszen a patika a betegek irányában történõ promóciónak is fontos helyszíne. Ilyen esetekben a gyógyszerésznek szem elõtt kell tartania az alapvetõ szakmai és etikai szabályokat2, másrészt pedig gondoskodnia kell arról, hogy az ilyen megállapodást mindig foglalják írásba, kifizetés csak banki átutalással történjen, és legyen arányos azzal a szolgáltatással, amit a patika nyújt.
A patikai akciók kialakítása és végrehajtása során a hatóságok, elsõsorban a Gazdasági Versenyhivatal és az Egészségbiztosítási Felügyelet fokozott figyelme miatt különösen érdemes értékelni és betartani a fenti jogi korlátokat.

 

Dr. Bíró Helga
ügyvéd
© Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi
Baker & McKenzie 2009

 

Figyelmeztetés! A fentiek nem minõsülnek jogi tanácsnak, és nem helyettesítik a konkrét esetben szükséges jogi tanácsot.

1 Erõfölény általában 40 százalékos piaci részesedés felett vélelmezhetõ, amennyiben más, hasonlóan magas piaci részesedéssel vagy piaci erõvel rendelkezõ szereplõk nincsenek a piacon.
2 Az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szóló 30/2007. (VI. 22.) EüM rendelet alábbi szabályai például relevánsak lehetnek:
„XII. 2. A gyógyszerész a maga, illetve a gyógyszertárat mûködtetõ nevében sem köthet olyan szerzõdést, illetve nem fogadhat el olyan elõnyt, amely a betegek hatékony és biztonságos gyógyszerellátását sérti vagy veszélyezteti.
XII. 3. A gyógyszertárban szakmai feladatot ellátó személy nem vállalhat olyan szerzõdéses kötelezettséget, illetve nem fogadhat el olyan elõnyt, amely korlátozhatja vagy akadályozhatja szakmai függetlenségét, különös tekintettel a betegekkel szemben fennálló pártatlan és tárgyszerû tanácsadási kötelezettség teljesítésére.”