Vitaminok és étrendkiegészítõ-készítmények kontra funkcionális élelmiszerek
Bár egyre szélesebb körben terjednek az egészséges táplálkozás különbözõ irányzatai, a funkcionális élelmiszerek ismertsége a legjobb jóindulattal sem mondható evidenciának. Egy közelmúltban végzett felmérés kapcsán a fenti termékkört, illetve a vitamin- és étrendkiegészítõ-készítményeket állítjuk szembe egymással.
Mint azt a korábbi kutatások is igazolják, a lakosság jelentõs része rendszeresen költ vitamin- és étrendkiegészítõ-készítményekre, hogy megõrizze egészségét, illetve támogassa szervezete megfelelõ mûködését – ahelyett, hogy a szükséges összetevõket kiegyensúlyozott táplálkozással vinné be a szervezetébe.
Vajon ennek az emberek egészséges étrenddel kapcsolatos tájékozatlansága vagy a vitamintabletták és étrend-kiegészítõk nyújtotta kényelem az oka? Esetleg olcsóbb a tablettákat beszerezni, mint valóban egészségesen táplálkozni? Talán mindezek egyszerre. Mindenesetre tény, hogy az egészséges táplálkozásban szerepet játszó, világszerte egyre népszerûbb, tápláló, ugyanakkor jótékony hatású, úgynevezett funkcionális élelmiszerek fogalomként való ismertsége rendkívül alacsony. Ezt a megállapítást a Szinapszis Kft. legutóbbi kutatása is alátámasztotta.
Olcsóbb, praktikusabb
A felmérés során megkérdezettek közül csupán minden negyedik ember hallotta a funkcionális, gyógyhatású élelmiszer kifejezést. Valamivel magasabb ez az arány a 35–55 év közöttiek, a budapesti és a nyugat-magyarországi lakosok, valamint a magasabb jövedelemmel rendelkezõk körében.
A megkérdezettek közel háromnegyede még az élelmiszercsoport definíciója* után sem tudott konkrét példát mondani. Az említések felében csak különbözõ „alapanyagokat” (például zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket stb.) soroltak fel, minden tizedik esetben pedig különbözõ gyógytermékeket és étrend-kiegészítõket. Csupán minden tizedik válasz érintette ténylegesen a funkcionális termékek csoportját. A konkrét termékemlítéseket a mellékelt ábra tartalmazza.
További érv lehet a vitamin- és étrendkiegészítõ-készítmények mellett, hogy már pár száz forintért is hozzájuthatunk olyan termékekhez, amelyekkel egy egész hónapon át támogathatjuk egészségünket. Ezzel szemben az egészséges étrend költségei napi szinten és hangsúlyosabban jelentkeznek (különösen, ha a téli idõszakban próbálunk például zöldségekhez jutni). Természetesen a funkcionális élelmiszerek árai is magasabbak a kategóriában hasonló, de nem gyógyhatású élelmiszerekhez képest. A megkérdezettek több mint a fele (54%) ezt nem tartja elfogadhatónak.
Annak ellenére sem, hogy a válaszadók 30 százaléka szerint ezek az élelmiszerek egészen biztosan, további 60 százalékuk szerint pedig valamelyest rendelkeznek gyógyító hatással. Az átlagosnál is árérzékenyebbek az 55 év felettiek, a budapesti lakosok és az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezõk.
A választás lehetõsége
Néhány funkcionális élelmiszer vásárlására támogatottan is rákérdeztünk, azokéra, amelyek kommunikációjában kifejezetten hangsúlyozzák az „egészségvédõ” jelleget. A legtöbben a tejtermékek kategóriájában vásároltak már ilyen élelmiszert. A válaszadók négyötöde említette a Danone Activiát, kétharmaduk a Kaukázusi kefirt és az Actimelt. Szintén ugyanennyien vettek már Floriol étolajat is.
A megkérdezettek harmada említette, hogy egészségügyi szakember is ajánlott már neki funkcionális élelmiszereket, jellemzõen a gyógyszerész (15%), egyéb egészségügyi szakember (14%), illetve a háziorvos (13%). A szakorvosok és a nõvérek/asszisztensek esetében ez valamivel ritkábban fordult elõ (9–8%). A funkcionális élelmiszereken belül jellemzõen a tejtermékek ajánlása dominál (Kaukázusi kefir – 24%, Activia – 22%, Actimel – 18%).
Az étrend-kiegészítõkkel szembeni leggyakoribb érv, hogy összetételük és hatásuk nem ellenõrzött, hiszen forgalomba hozatalukhoz nem szükséges a termék bevizsgálása, gyártóikat csupán notifikációs kötelezettség terheli.
A tavalyi év étrendkiegészítõ-botrányai kapcsán remélhetõ a szabályok szigorítása, ám addig – a vitaminokon, ásványi sókon kívül – „egyéb, táplálkozási vagy élettani hatással rendelkezõ anyagokat” is tartalmazhatnak, így a termékek nagy része nem multivitamin-készítmény, hanem ismert vagy ismeretlen, egzotikus (gyógy)növénytartalmú szer.
Mindenkinek egyéni döntése, hogy milyen módon támogatja a szervezetét, az azonban biztos, hogy egyetlen vitamin- vagy étrendkiegészítõ-készítmény sem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot.
Bár a patikán kívüli vitamin- és étrendkiegészítõ-vásárlás is egyre jellemzõbb, a gyógyszerész is segítheti a tõle információt kérõ beteg döntését azzal, hogy a vitaminok és étrend-kiegészítõk jótékony hatásai mellett a lehetséges mellékhatásokra, interakciókra és az alkalmazás problémáira is felhívja a figyelmet, illetve informálja a fogyasztókat, hogy e szereknek az esetek többségében létezik természetes alternatívája.
* A European Commission Concerted Action on Functional Food Science (FUFOSE Group) definíciója szerint „az élelmiszer akkor tekinthetõ funkcionálisnak, ha a megfelelõ táplálkozás-élettani hatásokon túlmenõen a szervezetben egy vagy több célfunkcióra kimutathatóan pozitív hatása van úgy, hogy általa jobb egészségi állapot vagy kedvezõbb közérzet és/vagy a betegségek kockázatának csökkenése érhetõ el”.
Ádám Melinda
kvantitatív elemzõ