A gyógyszerek kereskedelmét és promócióját érintő fontosabb jogszabályi változások
2013. július 6-án lépett hatályba a 2005. évi XCV. törvényt (Gyógyszertörvény) és a 2006. évi XCVIII. törvényt (Gyftv.) is módosító egészségügyi salátatörvény, a 2013. évi CXXVII. törvény. A jogszabályi változások jelentősen érintik a gyógyszercégek tevékenységét is, különösen a gyógyszerforgalmazás és a promóció tekintetében. Az alábbiakban ezeket részletezzük.
Először is, a módosított Gyógyszertörvény általános gyógyszerszállítási kötelezettséget vezetett be. A törvénymódosítás szerint a forgalomba hozatali engedély jogosultja köteles az általa forgalmazott gyógyszerek nagykereskedelmi forgalmazási lehetőségét a Magyarországon engedéllyel rendelkező nagykereskedők számára biztosítani – akkor, ha a nagykereskedő külön jelzi, hogy a beszerezni kívánt gyógyszerrel magyarországi ellátási igényt elégítene ki. A nagykereskedő az így beszerzett gyógyszert kizárólag magyarországi egészségügyi szolgáltatóknak adhatja tovább, azt az országból nem viheti ki. A nagykereskedő a beszerzett gyógyszerről külön nyilvántartást köteles vezetni.
Ez a rendelkezés a gyakorlatban számos olyan kérdést vet fel, amely a gyógyszercégek kereskedelmi szerződéseit és az ellátásilánc-menedzsment (supply chain management) rendszerét is érintheti.
Elsődleges kérdés, hogy a gyógyszercég az idézett törvényi előírások alapján a megrendelését leadó nagykereskedőt köteles-e közvetlenül kiszolgálni, vagy a jogszabályi elvárás azáltal is teljesül, ha a gyógyszercég például első számú nagykereskedő partnerén keresztül biztosítja a többi nagykereskedő kiszolgálását. A jogszabály megfogalmazása arra enged következtetni, hogy az is elegendő, ha a gyógyszercég „biztosítja” a nagykereskedők kiszolgálását, ami így nagyobb mozgásteret biztosíthat számára. Azonban az is egyértelmű, hogy a jogszabály szerződéskötési kötelezettséget ír elő, vagyis a gyógyszercégeknek a jövőben számolniuk kell azzal, hogy – akár közvetlenül, akár partner bevonásával – olyan nagykereskedőkkel is szerződéses kapcsolatot kell majd kialakítaniuk, amelyekkel korábban, különböző megfontolásokból nem álltak kapcsolatban.
A törvény a gyógyszercég és a magyar ellátási igény kielégítését vállaló nagykereskedő közötti szerződés tartalmára nézve semmilyen szabályt nem állapít meg, így a felek továbbra is szabadon alakíthatják ki a kereskedelmi feltételeket (ár, fizetési és szállítási feltételek stb.).
A Gyógyszertörvény alapján a gyártó már akkor is köteles a nagykereskedő ellátását biztosítani, ha az „jelzi”: a gyógyszer hazai ellátási igény kielégítéséhez szükséges. A jogszabály ilyen megfogalmazása önmagában nem ad garanciát és ellenőrzési lehetőséget a gyógyszercégnek a tekintetben, hogy a megrendelést a nagykereskedő valóban a törvény szerint adja-e tovább (a magyar egészségügyi szolgáltatóknak). A cégeknek ezért érdemes átgondolniuk, milyen (például szerződéses) garanciák várhatók el az így megrendelést leadó nagykereskedőktől. Szükség esetén természetesen a hatóság is ellenőrizni tudja a gyógyszer útját, hiszen a nagykereskedő az ilyen tételekről köteles külön nyilvántartást vezetni.
További gyakorlati kérdés, hogy mi történik akkor, ha egy gyógyszercég annyi megrendelést kap a magyarországi igények kielégítését vállaló nagykereskedőktől, hogy az a teljes magyarországi szükségletet lefedi. Van-e ilyenkor lehetőség – s ha igen, milyen alapon – a további szállítások megtagadására?
Az imént feltett kérdések egyértelműen érintik az egyes gyógyszercégek által kialakított ellátási rendszert, illetve a kereskedelmi partnerekkel fennálló szerződéseket. Egy esetleges új kereskedelmi struktúra és szerződésrendszer kialakítását megelőzően azonban – a gyógyszerjogi és üzleti kérdések mellett – a versenyjogi szempontokat is érdemes alaposan elemezni, hiszen a nem megfelelően átgondolt szerződéses klauzulák, illetve a szerződéses partnerekkel való kommunikáció mind magyar, mind pedig uniós versenyjogi kérdéseket is felvet (például a párhuzamos import korlátozásának a tilalma vagy akár az erőfölénnyel való visszaélés bizonyos esetei).
Exporttilalom
Mi történik abban az esetben, ha a GYEMSZI értesítést kap arról, hogy a hazai lakossági ellátásra szánt gyógyszer kivitele olyan mértékű, hogy az fenyegeti az adott gyógyszerrel történő ellátás folyamatos biztosítását? Amennyiben a hivatal megállapítja, hogy az adott gyógyszer kivitele gyógyszerellátási zavart idézhet elő, az ellátásbiztonság garantálásához szükséges, legfeljebb egyéves időtartamra megtiltja a gyógyszer nagykereskedelmi tevékenység körében végzett kivitelét.
Ezzel a rendelkezéssel a törvényalkotó – a lakossági gyógyszerellátás biztosítása érdekében – törvényi szintre emelte a párhuzamos import hatósági korlátozásának lehetőségét. Ennek során valószínűleg más országok példáját is figyelembe vette, hiszen a közelmúltban Görögországban, Spanyolországban és Csehországban is bevezettek hasonló intézkedéseket. A Gyógyszertörvény indokolása szerint a hatósági intézkedésre a gyógyszerhatóság „kockázatelemzése” alapján kerülhetne sor, ami ugyancsak bizonytalanságot hordoz magában, hiszen pontosan nem tudni, az érintettek milyen eljárásra is számíthatnak. A GYEMSZI – az elsősorban a gyógyszercégektől kapott információk mellett – vélhetően hatósági ellenőrzés keretében szerzi majd be a szükséges információkat, és formális határozatot hoz a gyógyszer kivitelének tilalmáról.
Bővülő ellenőrzési jogkörök és szankcionálási lehetőség
A Gyógyszertörvény a hatósági ellenőrzés kapcsán jelentősen szélesíti a GYEMSZI jogosítványait. Így a hivatalnak már nemcsak a gyógyszer-ismertetési gyakorlat ellenőrzése, hanem általában a Gyógyszertörvény betartásának ellenőrzése során is lehetősége lesz arra, hogy a tényállás feltárása érdekében önhatalmúan kutatást (dawn raid) végezzen. Ennek keretében bármely helyszínt átkutathat, oda a tulajdonos, illetve az ott tartózkodó személyek engedélye nélkül is beléphet. Magánhasználatú helyiségben és járműben is kutatási tevékenységet folytathat, ha az az eljárás alá vont cég jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, alkalmazottja, megbízottja vagy az irányítást ténylegesen gyakorló más személy használatában van.
Garanciális rendelkezés, hogy a kutatási tevékenységhez az ügyész előzetes jóváhagyására van szükség (bár ez is változás a korábbi szabályokhoz képest, ugyanis a salátatörvény hatályba lépését megelőzően a dawn raid előzetes bírói engedélyhez volt kötve).
A gyógyszerellátási kötelezettség megszegése esetén kiszabható bírság összege is jelentősen emelkedett, annak felső határa ötszázmillió forint lett.
A promóciós szabályok változása
A Gyftv. módosítása következtében már a törvény is egyértelműen előírja, hogy nemcsak a gyógyszercég által támogatott rendezvényekre vonatkozó adatokat, hanem az általa szervezett rendezvényeket is be kell jelenteni a GYEMSZI-nek. A bejelentéshez – többek között – a szervezés költségét igazoló dokumentumok másolatát is csatolni kell.
Dr. Bíró Helga partner, Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie
