Szívesen olvasunk újságot

Minden településnek megvan a maga kedvenc lapja

A magyar lakosság körében továbbra is nagy népszerûségnek örvend az újságolvasás, – ezt tükrözik a GfK Hungária és az Ipsos Nemzeti Médiaanalízis tanulmányának 2009. második-harmadik negyedévi adatai. Ebben az idõszakban a 15 évesnél idõsebb népesség 81 százaléka vett a kezébe valamilyen sajtóterméket.

 

Száz magyar felnõtt közül 81 olvasott legalább egy lapot a Nemzeti Médiaanalízisben mért 161 sajtótermék közül. A megkérdezettek átlagosan 3,7 kiadványt vettek a kezükbe a 2009. áprilistól szeptemberig tartó idõszakban. A GfK Hungária és az Ipsos Nemzeti Médiaanalízis tanulmányának 2009 második-harmadik negyedévére vonatkozó adataiból az is kiderül, hogy a jelzett idõszakban a legolvasottabb, pénzért megvásárolható hetilap minden egyes lapszámával több mint 1,1 millió magyar felnõttet lehetett elérni. A napilapok közül csupán egyetlen kiadvány olvasottsága haladja meg az egymillió fõt. A legnagyobb példányszámú, ingyenesen terjesztett kiadvány viszont még ennél is több, lapszámonként akár 2,4 millió emberhez is eljuthat. A legolvasottabb havi-, kéthavi és negyedéves lapok rangsorában a Patika Tükör az igen elõkelõ harmadik helyet foglalja el a maga 316 ezer fõs olvasótáborával.

 

Közélet és gazdaság

A kiadványokat tematika szerint csoportosítva elmondható, hogy az egyes fizetõs laptípusok közül a megyei napilapok a legkedveltebbek, a felnõtt lakosság 28 százaléka olvassa ezeket. A válaszadók jelentõs arányban (25 százalék) veszik kézbe az önállóan terjesztett tévémagazinokat.
A harmadik legolvasottabb lapcsoportot az általános nõi lapok jelentik (23 százalék).
A magasabb vásárlóerõvel rendelkezõ, az ESOMAR társadalmi státuszindex szerinti ABC1 szegmens 88 százaléka olvas legalább egy nyomtatott sajtóterméket. Õk a vizsgálati idõszakban átlagosan 4,3 lapot vettek kézbe. E csoport az átlagosnál nagyobb érdeklõdést tanúsít a gazdasági és a közéleti napi-, valamint hetilapok iránt.
Bár számos lap az egész országban kimagasló népszerûségnek örvend, a magyar lakosság leginkább a szûkebb környezetét érintõ hírekrõl, eseményekrõl szeret olvasni. Ezért aztán nem meglepõ, hogy az egy-egy településen, településtípuson megjelenõ sajtótermékeket az ottani lakosság sokszor szívesebben lapozza fel, mint egy országos terjesztésû újságot.

 

Print álláshirdetések elõnyben

A nyomtatott lapokban szereplõ álláshirdetéseket többen figyelik, mind az interneteseket – derül ki a Workania magyarországi álláskeresési szokásokról készített kutatásából. A reprezentatív felmérést nem, életkor, iskolai végzettség, lakóhely és régió szerint 1010 személy megkérdezésével végezték.
A megkérdezettek 54 százaléka a nyomtatott hirdetéseket figyeli, az internetet viszont alig több mint egyharmaduk veszi igénybe az álláskeresés során. Ha azonban az internet-hozzáféréssel rendelkezõket vesszük figyelembe, 65 százalékuk elsõsorban a világhálón keres munkát. Az érettségizettek 52 százaléka, a diplomával rendelkezõk 68 százaléka, a diákoknak pedig a 69 százaléka keres az interneten állást.
 
A Nemzeti Médiaanalízis felmérés havonta 2610, azaz évente 31 320 személy megkérdezésével történik, sztenderd kérdõív segítségével. A megkérdezések véletlen módon kiválasztott célszemélyek háztartásaiban folynak.

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>