Tovább nyílik a generikus olló

Tovább nyílik a generikus olló

A magyar gyógyszerpiac 2011-ben

A 2011 áprilisában meghirdetett Széll Kálmán Terv által szükségesnek tartott támogatáspolitikai intézkedések már tavaly július 1-jétõl befolyásolják a gyógyszerpiac mûködését. A változások hatására e terület növekedése látványosan lelassult; a terápiás területek és a gyógyszervállalatok rangsorában ugyanakkor nagyon szolid változás tapasztalható. A generikus-originális olló még inkább szétnyílni látszik, hiszen a terápiás napokat tekintve a generikusok aránya már megközelíti a 60 százalékot.

A gyógyszeripar kétszámjegyû növekedését a 2006 végén elfogadott Gyógyszer-gazdaságossági törvény törte meg. Azóta ugyan az értékbeli forgalom visszaállt egy növekedési pályára, ám a bõvülés üteme jelentõsen lelassult. A piac dobozforgalmi adatait tekintve a csökkenés mértéke némileg enyhült: a 2010-es 1,5 százalékos csökkenés 0,7 százalékra mérséklõdött. A gyógyszerpiac forgalma 2011-ben 591 milliárd forint volt, ami 2,4 százalékos1 növekedést jelent az elõzõ év eredményéhez képest. A patikai csatorna forgalmának növekedése 3,6 százalékról 5,8 százalékra emelkedett, s a gyógyszerpiac forgalmának már 84 százalékát teszik ki a patikai csatornán értékesített termékek. Utóbbi forgalmát értékben továbbra is a sztatinok (C10A), dobozszám tekintetében pedig a fájdalomcsillapítók (N02B) uralják.

A hazai gyógyszeripari környezet változása a kormányzati intézkedések tükrében

A Széll Kálmán Terv legfontosabb célja a magyar államadósságnak, a vállalatok eladósodásának, illetve a magánszemélyek adósságainak csökkentése. Erre a kormányzat több területet érintõ stratégiai tervet készített, amelynek egyik eleme az egészségügy jelenlegi mûködésének átalakítása. Az utóbbi terület, mivel rövid távon nem termel hasznot, megtakarítást az állam számára, gyakran válik a megtakarító intézkedések célpontjává, amelyek jellemzõen fiskális nézõpontból tekintenek az egészségügyre. Így ez egy örök harccá válik a Nemzetgazdasági Minisztérium és a mindenkori egészségügyi tárca között.

A Széll Kálmán Terv készítõi által az egészségügy területén azonosított legnagyobb kihívása a gyógyszertámogatási rendszer átalakítása. Ennek egyik lehetséges eszköze a gyógyszerekre költött támogatás racionalizálása, hiszen ez a tétel évrõl évre komoly terhet jelent a büdzsé tervezésénél.
Vállalatok rangsora: helycserés támadás

A gyógyszercégek ranglistáját Magyarországon továbbra is a Novartis csoport vezeti, amely 2011-ben 52,5 milliárdos forgalmat tudhat a magáénak. Ez 2,9 százalékos növekedést jelent 2010-hez képest. Portfóliójában továbbra is a Glivec a legerõsebb márka, aminek azonban a tavalyi évhez képest 2,6 százalékkal csökkent a forgalma. A cég leginkább növekvõ termékei az Eucreas, a Stalevo és a Tasigna; az említetteken kívül a Sandoz leányvállalat számos generikusa nõtt még 2011-ben. A vállalat portfólióját tekintve továbbra is meghatározóak az onkológiai, a kardiovaszkuláris és a pulmonológiai készítmények. E három terápiás terület együttesen 58 százalékos részesedést tudhat a magáénak a cég termékkörébõl. A kardiovaszkuláris gyógyszerek részesedése 2010-hez képest 25-rõl 20,5 százalékra csökkent, ami elsõsorban a valsartan-szabadalom lejáratának következménye.

2011-ben nem történt komoly átrendezõdés a vezetõ tíz gyógyszervállalat között, egyedül a 2010-ben nyolcadik helyen szereplõ Roche cserélt helyet a hetedik Pfizerrel. A teljes piac növekedéséhez (2011-ben értékben 2,4 százalék) képest a legnagyobb bõvülést a Richter Gedeon érte el (3,9%). A piac vezetõ vállalatai közül, a már említett gyártók mellett a Roche és az MSD tudta hozni a piacinál nagyobb vagy azzal azonos szintû növekedést. A ranglistán szereplõk közül a GSK forgalma csökkent a leginkább, 5,7 százalékkal; rajta kívül a sanofi, a Teva és a Pfizer csökkent még a tavalyi évben. A GSK szerényebb üzleti eredményéért elsõsorban a Cetebe, a Cervarix és az Augmentin tehetõ felelõssé.

Terápiás területek: keleten a helyzet változatlan

2011-ben a vezetõ terápiás területek – értékbeli forgalom alapján kialakított – rangsora nem változott az elõzõ évhez képest. A két vezetõ terápiás terület továbbra is a daganatellenes szerek (L01X), valamint a lipidszintet módosító kardiovaszkuláris készítmények (C10A) piaca. Ezeket az antipszichotikumok (N05A), a savlekötõk (A02B) és az inzulinok (A10C) követik.

Az öt legnagyobb terápiás területen belül a C10A és az A02B piacokon a tavalyihoz képest tovább nõtt a generikus termékek piaci részesedése. A sztatinok esetében az értékbeli forgalomnövekedés továbbra is kétszámjegyû. A savlekötõk esetében az originális mellett a generikus forgalom is csökkenni kezdett:

a Refluxoné konkrétan 32 százalékkal, az Omeprazol Hexalé 22,8 százalékkal, a Lansoptolé pedig 22,1 százalékkal esett vissza.

2011-ben a terápiás területek közül értékben az L04B csoportba tartozó TNF-gátló gyógyszerek nõttek a legnagyobbat, 2010-hez képest több mint négymilliárd forinttal. A további dobogós helyeket a kombinált vakcinák (2,2 milliárd forintos növekedéssel), valamint a DPP-IV-gátlók (1,6 milliárdos forgalombõvüléssel) foglalják el.

A tavalyi év során az öt vezetõ terápiás területen belül a sztatinok és az antipszichotikumok átlagára csökkent. Az árcsökkenés oka mindkét piac esetében az olcsóbb generikus termékek térnyerése. A sztatinok esetében a generikusok az értékbeli forgalom 82 százalékát produkálták, ami egy évvel korábban még csupán 71,4 százalék volt. Az antipszichotikumok esetében a generikusok aránya a tavalyelõtti 15,2 százalékról 21,9 százalékra nõtt.

Avastin, Remicade, Humira: a legjobban növekvõ termékek 

Az Avastin néhány indikációjának támogatási köre bõvült, emiatt a 2010-es ötödik pozícióból a második helyre lépett elõre, így a tavalyi dobogósok közül a Glivec és a Remicade is hátrébb csúszott. A hazai gyógyszerpiac vezetõ terméke 2011-ben is a Clexane volt, 7,8 milliárdos forgalommal. A rangsorban a legnagyobb növekedést az Avastin, a Remicade és a Humira tudhatja magáénak, visszaesés pedig egyedül a Glivec esetében volt tapasztalható.

A tavalyi év sem kedvezett az innovatív terápiák befogadásának. Nagyon kevés új originális készítmény jelent meg, ezzel szemben a generikus piacra 128 készítmény érkezett 2011-ben. Az egyik jelentõs, generikussá váló piac a Viagra piaca volt: 2011 májusa óta, a sildenafil hatóanyag szabadalmának lejártát követõen kilenc generikum jelent meg a piacon.

A regisztrált vény nélküli készítmények piaca értékben 3,6 százalékkal nõtt. Az OTC-termékek toplistáját 2011-ben is az Algoflex vezeti. A tavalyi évhez képest a Neocitran és a Béres Csepp helyet cserélt, a Canesten és a Normaflore elõrébb lépett a hatodik és a hetedik helyre, emiatt a Detralex és Aspirin a nyolcadik és a kilencedik helyre esett vissza. A Magne B6 továbbra is az ötödik helyen szerepel, azonban forgalma a tavalyi évhez képest csaknem öt százalékkal csökkent. A Nurofen a maga 6,5 százalékos növekedésével továbbra is a tízedik helyet tudhatja magáénak.

A 2012-es és – talán mondhatjuk – a 2013-as év is komoly kihívások elé állítja majd a gyógyszergyártókat. Ezért fontos, hogy a cégek optimalizálják a szûkülõ erõforrásokat. Az egyre inkább generikussá váló piacon az innovatív készítményeket gyártó cégeknek új piacra lépési, árazási, promóciós stratégiák alkalmazására van szükségük. Továbbá, az új környezetben fontos, hogy a csökkentett létszámú látogatói csapatok mellett az alternatív értékesítési csatornák is szerephez jussanak.

Csihi Alexandra
sales specialist
IMS Health

1 Az IMS Health 2011. év elejétõl egységesítette a nagykereskedõk patikai-kórházi csatorna jelentéseit, emiatt körülbelül 4 százalékos átmozdulás történt a patikai csatorna irányába.

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>