A hamis gyógyszerek elleni küzdelemben a megfelelõ tájékozottság jelentheti a legnagyobb segítséget
A nemzetközi szervezetek, az Európai Unió és a magyar jogalkotás egyaránt szigorú szabályokkal és világszintû összefogással igyekszik fellépni az egyre terjedõ gyógyszerhamisítással szemben. Az illegális úton terjedõ, sokszor életveszélyes gyógyszerek kiszûréséhez azonban leginkább a fogyasztók tájékozottságának növelése és a figyelemfelhívó kampányok járulhatnak hozzá.
A hamis gyógyszerekkel szembeni, nemzeti és nemzetközi szinten is erõsödõ összefogás és fellépés felvethetik a kérdést: miért is kap a téma mostanában ilyen kiemelt figyelmet, és milyen területek igényelnének fokozottabb ellenõrzést a gyógyszerhamisítás területén? Az a kérdés is joggal felmerülhet, hogy a magyar fogyasztó vajon biztonságban érezheti-e magát, és nyugodtan vásárolhat-e gyógyszerkészítményeket a patikákban és az interneten, bízva a szigorú szabályozásban. Meddig nyújtanak védelmet a törvények, és hol jelenik meg az egyéni fogyasztó felelõssége?
A hamis gyógyszerek köre
Ahhoz, hogy a gyógyszerhamisítást mélyebben meg tudjuk vizsgálni, elõször is tisztázni kell a hamis gyógyszerek fogalmát. Hamis készítmény alatt nem csupán az olyan gyógyszereket értjük, amelyek engedély nélkül kerülnek forgalomba és az esetek többségében károsak az egészségre. Ide soroljuk azokat is, amelyek semmilyen hatást nem fejtenek ki, illetve amelyeknek lejárt a szavatossági ideje. Amikor a hamis gyógyszerek veszélyeirõl és a társadalom tagjaira gyakorolt negatív hatásáról beszélünk, hajlamosak vagyunk megfeledkezni a „hamis” készítmények „eredeti” gyógyszerekre gyakorolt hatásáról. Holott a hamis gyógyszerek nem csak az iparág szereplõinek okoznak jelentõs gazdasági hátrányt; az ilyen gyógyszerek megjelenése érzékelhetõen rontja a fogyasztók bizalmát az adott termékcsoporttal szemben.
Joggal vetõdhet fel a kérdés, hogy milyen mértékû veszélyt jelentenek a hamis gyógyszerek napjainkban, azaz mekkora az esélye annak, hogy a vásárló ilyen készítménnyel találkozik. A hamis gyógyszerek elterjedését jól példázza a The Telegraph magazin1 egy 2009-ben megjelent cikke, ami arról számolt be, hogy a hamis potencianövelõ szerek gyártása az utóbbi idõben jóval jövedelmezõbb üzletággá vált, mint a drogkereskedelem.
A leggyakrabban hamisított készítmények listájának élén az életmódgyógyszerek állnak, ezek közül is a potencianövelõk, a fogyasztószerek és a dohányzásról való leszokást segítõ termékek; továbbá minden influenzaszezonban megnövekedett kereslet figyelhetõ meg a bizonytalan forrásból származó vakcinák iránt.
Hol jelennek meg a hamis gyógyszerek?
Általánosságban kijelenthetõ, hogy a magyar fogyasztók biztonságban érezhetik magukat, amennyiben patikában szerzik be a gyógyszereiket. Különösen igaz ez a vényköteles gyógyszerek esetében, mivel azokat a magyar szabályozás értelmében tilos az interneten keresztül értékesíteni. Nem vényköteles készítmények esetében is kizárólag a gyógyszertárak jogosultak fenntartani házhozszállítási szolgáltatást kínáló honlapokat, mivel ezekbe a vásárló szemmélyesen is ellátogathat, és szükség esetén az interneten szerzett információn felül is kérhet tájékoztatást a gyógyszerrel kapcsolatosan.
Ezzel együtt fontos a tudatában lenni annak, hogy a hamis gyógyszerek 90 százaléka az interneten keresztül kerül a fogyasztókhoz. Megfordítva pedig, – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint – az illegális internetes oldalakon keresztül értékesített gyógyszerkészítményeknek több mint a fele hamisítvány.
Következésképpen megállapíthatjuk, hogy amennyiben a fogyasztó gyógyszertárban értékesített vényköteles gyógyszereket vásárol, biztonságban van. Magyarországon még nem volt példa arra, hogy hamis gyógyszert árusítottak volna a patikákban – azonban, ha az esélye minimális is, nem biztos, hogy ez teljes biztonsággal kizárható.
Elõnyben a tudatos vásárlók
Nem elég tisztában lenni a jelenlegi szabályozással, de úgy tûnik – amint azt a nyugat-európai példa is elõrevetíti –, a patikai forgalomba bekerülõ hamis gyógyszerek megjelenésére is fel kell készülnünk. Amíg Magyarországon a nem csupán patikai csatornákon keletkezõ teljes gyógyszerforgalom három százaléka körül mozog a hamis gyógyszerek aránya, addig ez a szám világszinten a tíz százalékot is eléri.
A hamis gyógyszerek ellen két módon lehet fellépni: jogszabályokkal és a vásárlói tudatosság fokozásával. A jogszabályokkal történõ fellépésre kínál példát az Európai Parlamentnek a múlt évben elfogadott, azon irányelvet módosító tervezetcsomagja, ami a hamisított gyógyszerek legális ellátási láncba való bekerülését próbálja megakadályozni. Erre leginkább abban a fázisban kínálkozik lehetõség, amíg a gyógyszer a nagykereskedõtõl eljut a patikába (azaz a szállító csempészi a szállítmányba, az eredeti gyógyszerek közé a hamisat), illetve a parallel kereskedelem folyamán. Utóbbi megengedett az Európai Unióban, lehetõséget biztosítva a nagykereskedõknek arra, hogy – az egyes országok közötti árkülönbözetet kihasználva – átcsomagolják a terméket, és a továbbiakban a saját nevük alatt értékesítsék azt. Az átcsomagolás során azonban sajnos gyakran elõfordul, hogy hamis gyógyszerek kerülnek az eredeti készítmények közé. Ez ellen kíván fellépni az unió oly módon, hogy egyedi azonosítóval látná el a gyógyszeres dobozokat, amely azonosítót az átcsomagolást követõen is fel kellene tüntetni a dobozokon.
Nem ez az egyedüli összefogás a területen, hiszen ahogy fentebb már említettük, nemzetközi szinten is születnek megállapodások, például az ez év november elején aláírt Medicrime Egyezmény. Az Európai Tanács által kidolgozott paktumhoz elsõ körben 12 ország csatlakozott2, amelyek büntetõjogi eszközöket is bevetnek majd a hamis gyógyszerek visszaszorítása érdekében. Az egyezmény elõírásai minden tagországra nézve kötelezõek, de a nem európai államok számára is nyitva áll a lehetõség a csatlakozásra. A fenti jogszabályok bevezetéséig azonban a felelõsség a fogyasztókon marad, hogy tudatosan válasszák ki a vásárolni kívánt gyógyszereket.
A tudatosság fokozása érdekében a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a múlt hónapban írt alá egy együttmûködési megállapodást, aminek céljául a fogyasztói tudatosság és tájékozottság növelését tûzték ki. A két szervezet azért döntött az együttmûködés szervezettebb formában történõ megvalósítása mellett, mert mindkettõjük tevékenységének közös pontja a fogyasztókat megtévesztõ áruk elleni fellépés. Az ilyen termékek nemcsak hogy félrevezetik a vásárlókat, de a legtöbbször jóval gyengébb minõségûek is, s ezáltal a fogyasztók egészségére is veszélyt jelenthetnek.
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) egy külön munkacsoportot is létrehozott, ami célzottan foglalkozik a gyógyszerhamisítás problémájával. A HENT egy, a fogyasztói tájékozottság növelését célzó honlapot is mûködtet (www.hamisgyogyszer.hu), valamint évente nagyszabású kutatásokat folytat a témában. Utóbbiak többek között arra keresik a választ, hogy milyen társadalmi rétegeket „érint” a gyógyszerhamisítás. A HENT közvélemény-kutatások alapján statisztikákat is készít a lakosság hamisításról alkotott véleményérõl. A 2011-es felmérés eredményeképpen megállapíthatjuk, hogy csökkent a hamis termékeket vásárlók aránya, az országos szinten megvalósított reklámkampányok és figyelemfelhívó elõadások tehát minden jel szerint elérik a céljukat. Ennek ellenére az óvatosság továbbra is elengedhetetlen, hiszen – amint azt egy néhány hete megjelent sajtóanyag is megerõsíti – mind a mai napig jelentõs mennyiségû hamis gyógyszert hoznak be Magyarországra.
dr. Dorgai Zsófia ügyvédjelölt és
dr. Lendvai Zsófia ügyvéd
Figyelmeztetés! A fentiek nem minõsülnek jogi tanácsnak, és nem helyettesítik a konkrét esetben szükséges jogi tanácsot. További információért keresse a szerzõket.
1 The Telegraph, Drug dealers switching from cocaine to fake Viagra, 2009. március 2.
2 Magyarország egyelõre még nem írta alá a Medicrime Egyezményt