Van még mit elvenni a gyógyszertáraktól?

Újabb megszorításokra készül Szócska Miklós államtitkár

Építményadó, szolidaritási adó, kötelezõ iparkamarai regisztrációs díj, valamint további 9,2 milliárd forintos ágazati elvonás. És a gyógyszertárakat érintõ megszorításoknak ezzel még nincs vége! Szócska Miklós egészségügyért felelõs államtitkár a Magyar Gyógyszerészi Kamara év eleji rendezvényén újabbakról is beszélt.

 

Az alábbi néhány sor az Inforádió honlapján jelent meg február elején: „Tovább lehetne még szigorítani a gyógyszermarketing szabályain – mondta Szócska Miklós egészségügyért felelõs államtitkár Budapesten. A Magyar Gyógyszerészi Kamara köztestületi rendezvényének elsõ napján tartott záró elõadáson az államtitkár e kijelentését a résztvevõk tapssal fogadták. Szócska Miklós ismét kiemelte: az aktuális egészségpolitikában úgy tekintik, hogy a gyógyszertár népegészségügyi találkozási pont. Ebbõl kifolyólag az egészségpolitika egyik kiemelt célja a gyógyszertárak és a gyógyszerészek egészségügyi szerepvállalásának megerõsítése.

     Példaként kiemelte azt a 2,7 milliárd forintos forrást, amit az elsõ háromnegyed évben azért juttatnak a patikáknak, hogy a generikus készítmények kiadását ösztönözzék. Hasonló ösztönzõket szeretnének bevezetni az április 1-jén induló, hatóanyag-alapú felíráshoz kapcsolódóan is – mondta Szócska Miklós, ugyanakkor hozzátette: konkrét ígéretet nem tud adni”.

     Eddig az idézet. Miután az Inforadio.hu-tól még napokkal késõbb sem kért helyreigazítást sem az államtitkár, sem a kamara, sem a rendezvény bármelyik résztvevõje, minden bizonnyal így történt. Szócska Miklós államtitkár megszorításokról beszélt, a rendezvény résztvevõi pedig megtapsolták. Különös.

 

Azonos cél, eltérõ megítélés

Ahogy arra is különös volt ráébredni az év elején, hogy ezentúl a gyógyszertárak sem mentesülnek az építményadó alól. Az önkormányzatokon múlik, hogy kinek kell fizetnie és ki úszhatja meg. Az eddigi tapasztalatok szerint, ahol kivetették az adót, ott a tulajdonosnak évente minden négyzetméter után 300 és 1658 forint közötti összeget kell fizetnie. Vidéken kevesebbet, Budapesten többet. De akárhol is legyen a gyógyszertár, már ebben az évben is százezres nagyságrendû pluszkiadással kell számolnia, a régi, nagyobb alapterületû patikák esetében pedig több mint félmillió forinttal. Miközben az ügyelet finanszírozásának kérdése megint csak lekerült a napirendrõl. Tegyük hozzá, az építményadó alól azok sem mentesülnek, akik csupán vagyonértékû jogot szereztek, magyarán nem tulajdont, hanem bérleti jogot vásároltak.

    A kormányzat azt szeretné, ha a gyógyszertárak – akárcsak a háziorvosi rendelõk – népegészségügyi találkozópontok lennének. Ha utóbbiakra nem vonatkozik az építményadó, a gyógyszertárakat miért kell ezzel sújtani? Tudom, hogy a helyzet nem ennyire egyszerû, de ha az egészségügyi kormányzat ilyen nagyszabású strukturális átalakításokat készül végrehajtani, azok miért nincsenek összhangban az adóztatási gyakorlattal?

 

A semmibe hulló pénzek

Az is hasonlóképpen megmagyarázhatatlan, hogy mi értelme van ötezer forintot fizetni egy olyan regisztrációért, amit semmiféle együttmûködés nem követ. Jelenleg ugyanis az a paradox helyzet állt elõ, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában való tagság nem kötelezõ, ám ettõl függetlenül regisztrálni kell. Ez a semmire sem jó regisztráció pedig ötezer forintba kerül.

     A megkérdõjelezhetõ döntéseknek ezzel nincs vége. Az ágazatot érintõ 9,2 milliárd forintos elvonást 2,7 milliárdos kompenzációval kívánja enyhíteni a kormányzat. Az viszont, hogy ki és milyen módon részesülhet ebbõl, nem egyértelmû. Ráadásul a kompenzáció csupán egy évig garantált. Amennyiben a generikus helyettesítések megvalósulnak, a kormány szempontjából szükségtelenné válik/válhat az erre kidolgozott pénzügyi ösztönzõ rendszer. Az összeget a patikai árrésbe kellene beépíteni, hogy ez a forrás tartósan a gyógyszertáraknál maradjon.

     Mindeközben a kormányzat egy másik szándéka, hogy emelkedjenek a bérek és legyen több munkahely. Ennek a jogszabályi hátterét megalkották, sõt az hatályba is lépett. A munkáltatóknak bérkompenzációt kell fizetniük dolgozóiknak, jövõre pedig létszámot kell növelniük. Kérdés, hogy ennyi megszorítás után mindezt mibõl tudják majd kifizetni a gyógyszertárak.

 

Kiszámíthatatlan jövõ

A gyógyszerkassza átalakításakor többször is felhívtuk a döntéshozók figyelmét arra, hogy az elvonások veszélyeztetik a gyógyszertárak mûködõképességét. A folyamat elindult, a gyógyszertárak száma csökken, az ellátás nyilvánvalóan rosszabb lett, és ezen a téren a jövõben sem várható javulás. Miért kell megvárni, hogy ez a tendencia felerõsödve folytatódjon?

     Ma Magyarországon hozzávetõleg 2400 gyógyszertár mûködik. Ugyanennyi gyógyszertárvezetõ számára megválaszolatlanok a felvetett kérdések. A patikák számára kiszámíthatatlan a jövõ, ami baj, mivel – az egyre növekvõ terhek és az egyre csökkenõ bevételek mellett – egy folyamatosan változó jogi és pénzügyi környezetben nehéz tervezni. Tervezni pedig kellene, például az adósságok visszafizetését. Mi lesz a ki nem fizetett szállítói számlákkal, amik így

     a gyógyszer-nagykereskedõket sújtják? Ez a rendszer így sokáig nem tud mûködni. Ennek fényében különösen bravúros teljesítmény úgy bejelenteni az újabb megszorításokat, hogy az – a csaknem tízszázalékos (mintegy 7-8 milliárd forintos) árréstömeg-veszteség ismeretében is – tapsra ragadtatja az azt elszenvedõket.

 

Korodi Karolina,
a Hálózati Gyógyszertárak
Szövetségének elnöke

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>