Egészségügyi információk – laikus szemmel
Bár az egészséggel kapcsolatos információk terén továbbra is az orvos és a patikus jelenti a leghitelesebb információforrást, az egyre szélesebb körű hozzáférhetõsége miatt az internet szerepe is egyre inkább nõ a laikusok ismeretszerzésében.
A világhálót az egészséggel, illetve a betegségekkel kapcsolatos információbányászatra használók aránya 2009-re csaknem 10 százalékkal nõtt 2007-hez képest (43%–52%). 2009-ben az aktív internetezõk 85 százaléka keresett ilyen típusú anyagokat a neten, egyharmaduk kifejezetten gyakran. Ugyanakkor nemcsak a kutatás gyakorisága, hanem az internet bizalmi indexe is javuló tendenciát mutat. Egy ötfokozatú skálán mérve, a teljes felnõtt lakosság körében 2009-ben átlagosan 3,4-es értéket mutatott, míg 2007-ben e paraméter csupán 3,1 volt.
A fenti kérdést életkorok szerint megvizsgálva elmondható, hogy fõként a fiatalabb, 35 év alatti korosztály aktív ilyen téren, de még 56 év felett is csaknem minden harmadik megkérdezett használja az internetet egészségügyi témákban való tájékozódásra.
Napi fél óra az egészségért
Ezt a tendenciát igazolja legfrissebb kutatásunk is (Szinapszis HealthPortalsAudit II – 2010.), amely szerint 2010-ben az online egészségügyi információk iránt nyitott laikusok (e-health user-ek) naponta hozzávetõlegesen 28 percet töltenek internetes egészségügyi információszerzéssel. Ez az idõtartam a 62 százalékuknál kisebb-nagyobb mértékben, de nõtt az elõzõ évhez képest.
A különbözõ demográfiai csoportokat megvizsgálva elmondható, hogy az egészséggel összefüggõ tartalmak keresésével eltöltött átlagos idõ az életkor elõrehaladtával egyre nõ, és jellemzõen magasabb az alapfokú végzettséggel rendelkezõk (47 perc), valamint a krónikus betegek körében (36 perc), a legaktívabb (heavy user) felhasználók esetében pedig akár napi 1–2 óra is lehet.
A leggyakrabban használt egészségügyi tájékozódási forrás
Az egészséggel, betegségekkel kapcsolatos információszerzésre az aktív internetezõk mindenekelõtt a világhálót használják. A netet elsõdleges forrásként megnevezõk aránya 45 százalék, vagyis csaknem minden második felhasználó elõször többnyire online keres ilyen típusú adatokat.
Életkor szerinti bontásban megfigyelhetõ, hogy annak emelkedésével mérsékelten ugyan, de nõ az internetet elsõ helyen megnevezõk aránya: míg ez a mutató a 31 év alattiak körében 43 százalék, 50 év felett majdnem minden második válaszadó (49 százalék) nevezi meg a világhálót elsõ helyen. Nem véletlen, hiszen éppen ez az a korosztály, aki a leginkább érintett az egészséggel, betegségekkel kapcsolatos kérdésekben, hiszen körükben a legmagasabb a krónikus megbetegedések aránya.
Némileg meglepõ, hogy az orvosok – mint a leghitelesebb csoport – „csupán” a dobogó második fokára kerültek fel.
A webes informálódás népszerűségének okai
Az internet elsõségének magyarázata rendkívül szerteágazó: a világhálón keresztül gyorsan (38%), könnyen kereshetõ (24%) és részletes (21%) tudásanyaghoz férhetünk hozzá. További elõnye, hogy kényelmes (19%), idõben rugalmasan, bármikor hozzáférhetõ adatokról van szó, nem kell várni az orvossal való konzultációra, az érdeklõdõ rögtön választ kaphat a kérdéseire. Bár nem a legtöbbször említett, mégis talán a legszomorúbb tény, hogy az orvosok túlterheltsége miatt a rendelõben nincs idõ (13%) arra, hogy a beteg megfelelõ minõségû és mennyiségû információhoz jusson.
Fontos azonban megemlíteni a betegek szerepét is, hiszen az orvos, a gyógyszerész sok esetben nem is szembesül ezzel a fokozott információigénnyel, mivel a beteg egyáltalán nem tesz fel kérdéseket, vagy nem kérdez vissza, ha nem ért valamit. Az interneten olvasott, egészséggel kapcsolatos tartalmakat például az e-health user-ek 86 százaléka ugyan megbeszéli valakivel, de csak 42 százalék azoknak az aránya, akik valamilyen egészségügyi dolgozóval vitatják meg a témát.
Mire kíváncsi a beteg?
A keresett információk legtöbbször a betegségekkel, illetve ezek gyógyításával kapcsolatosak. A felhasználók ezenkívül az egészséges életmóddal és az egészségmegõrzéssel összefüggõ tartalmakat is elõszeretettel olvassák. A megkérdezett e-health user-ek csaknem kétharmada valamelyik gyógyszerrel kapcsolatos információ után kutat. Sokan nemcsak a készítmények hatásairól, hanem azok áráról is a neten érdeklõdnek. A vény nélkül kapható szerek esetében így nem csupán a patikaláncok akciós szórólapjai, hanem az interneten található ár-összehasonlítások is fontos kiindulópont jelenthetnek a patikaválasztásban.
Az e-health user-ek internetezési gyakorlatában nemcsak a gyógyszerekkel kapcsolatos információkeresés jelenik meg, hanem a webes vásárlás is, hiszen három százalékuk interneten keresztül is vásárolt már gyógyszereket, gyógytermékeket.
Ezen adatok ismeretében megállapítható, hogy a piac egyre inkább igényli a fokozott webes jelenlétet és tájékoztatást, elsõsorban annak összeszedettsége, részletessége és az orvosi, patikusi konzultáció lehetõségének korlátozottsága miatt. Ez nemcsak az egészséget és a betegségeket érintõ témákban, hanem a gyógyszerekkel kapcsolatos tartalmak tekintetében is igaz. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy az elektromos tartalmak iránt mutatkozó érdeklõdést generáló információhiányt – a lehetõségekhez mérten – maguk a leghitelesebb információforrások, az egészségügyi dolgozók is próbálják meg mérsékelni.
Ádám Melinda
kvantitatív elemzõ