A patika mint termelőüzem
A labor ma – képletesen szólva – púp a gyógyszertár hátán. Hogyan válhatna belőle egy modern, nyereségesen működő termelőegység?
A gyógyszertár egészen a huszadik század közepéig alapvetően egy olyan manufakturális kisüzem volt, amely készítményeit közvetlenül értékesítette a lakosság számára. A patikában – a gyógyszerkészítés mellett – a padlófényesítőtől a tűzijátékig sok mindent gyártottak. A gyógyszerkészítésbe anno a tablettázás és a vakcina-előállítás is beletartozott. E tevékenységet a gyógyszervegyészet ipari méretű megjelenése szorította vissza; a gyógyszertár így nyerte el a mai formáját, s vált a gyógyszeripar kereskedelmi végpontjává.
A gyógyszerészet annak idején elsősorban a gyógyszerkészítés specializálódása miatt függetlenedett az orvoslástól, és lett önálló tevékenység. Ehhez mérten alakult ki a megfelelő helyszín is: ez lett a gyógyszertár. Az ipar ezt a fundamentumot semmisítette meg. Nem véletlen, hogy ezáltal a patikai gyógyszerészet létjogosultsága kérdőjeleződött meg. Jól látható, hogy jelenleg e hivatás újrapozicionálása folyik.
Az idő kerekét nem szerencsés visszaforgatni, a patikai gyógyszerkészítés már soha nem lesz olyan, mint száz évvel ezelőtt. De nem is ez a cél. A patika önálló létének a jövője múlik azon, hogy tudunk-e (akarunk-e) új szerepet adni a labornak mint termelőegységnek. A labor jelenleg púp a patika hátán. Nincs kihasználva, nem hajt hasznot, viszont a hatósági ellenőrzések kedvelt terepe.
A labor számomra a patika függetlenségének szimbóluma. Ha megszűnik, onnantól a patika nem más, mint egy szimpla gyógyszerelosztó pont. Látni kell, hogy a gyógyszeripar elemi érdeke a labor ellehetetlenítése, majd teljes felszámolása (a multik nem szeretik a konkurenciát). A jelenlegi jogszabályok is ebbe az irányba mutatnak, nehogy bármi is veszélyeztesse az ipar érdekeit.
A labor léte az ország számára stratégiai szempontból is létfontosságú. Bármilyen egészségügyi krízishelyzet esetén alternatív gyógyszergyártási lehetőséget jelent. Ha nagyon a jogszabályok szerint gondolkodunk, akkor jelenleg a laborban csupán magisztrális gyógyszerkészítés folyhat, amelynek volumene egyre minimálisabb. Min kellene változtatni annak érdekében, hogy a patikai termelés újra rentábilis legyen? A hatályos törvények szerint kozmetikai készítményeket, étrend-kiegészítőket tilos gyógyszerkészítésre is használt üzemegységben előállítani. Ezen mindenképpen változtatni kell, akár úgy is, hogy a gyógyszertár kivételt jelentsen e jogszabály alól.
A gyógyszertárban jelenleg csak a gyógyszerkönyvben is szereplő, „hivatalos” alapanyagok lehetnek jelen. Ezt a kozmetikai készítményekhez és étrend-kiegészítőkhöz engedélyezett alapanyagok listájával is ki kell bővíteni. Az ilyen termékekre is a FoNo-hoz hasonló receptúragyűjteményt kell összeállítani, amelyek gyártása esetén így nem kellene külön mindenféle engedélyeztetési és hatósági procedúrát végigjárni.
A magyar gyógyszerészet az elmúlt évszázadokban több száz kiváló és kipróbált készítményt produkált. Minden patikusnak lapul a fiókja mélyén jó pár bevált recept. Nem kell újra kitalálni azt, amit már régen megvalósítottak. Készüljön egyértelmű és kidolgozott útmutató e termékek csomagolására és szignatúrázására vonatkozóan. Legyen lehetőség arra, hogy egy adott patikában gyártott készítményt más gyógyszertárak is forgalmazhassák, amivel patikánként akár csak néhány termék nagyobb tételben való gyártására is mód nyílhatna. E termékek legyenek szabadárasak. Bármilyen, patikában előállított készítményt automatikusan meg lehessen vásárolni EP-kártyára is. Lehetőség szerint minden, patikában gyártott termékre az ötszázalékos áfakulcs vonatkozzon.
A termelés beindítása jelentős bevételhez juttatná a patikákat, növelné a munkaerőigényt, és plusz adóbevétel is származna belőle. Van, aki ne örülne ennek?
Dr. Vásárhelyi Csaba, patikaközvetítő
