Hagyományokra épülő partnerség – közösen az egészségügy jövőjéért

Magyarországnak nem nulláról kell felépítenie egy versenyképes egészségügyi innovációs ökoszisztémát: rendelkezésre állnak az erős klinikai és tudományos műhelyek, a tapasztalt szakemberek, az egyetemi és kórházi tudásközpontok, valamint az országos digitális egészségügyi infrastruktúra. A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az, hogyan kapcsolhatók össze ezek az adottságok úgy, hogy a tudományos eredmények, az innovációk, a stratégiai partnerségek és a fejlesztési beruházások gyorsabban eredményezzenek kézzelfogható javulást a betegellátásban – hangzott el a IV. Svájci–Magyar Egészségügyi Fórumon.

A Swisscham Hungary, Svájc magyarországi nagykövetsége, valamint szakmai partnereik, a Novartis, a Roche és a Sandoz által szervezett fórum központi kérdése az volt, hogyan építhető ellenállóbb, innovatívabb és fenntarthatóbb egészségügyi rendszer a jövő számára. A Semmelweis Egyetemen megrendezett esemény magas szintű szakmai párbeszédre teremtett lehetőséget Svájc és Magyarország kormányzati, egészségügyi, tudományos és gyógyszeripari szereplői között.

Az idei fórum különleges évfordulós évhez kapcsolódott: 2026-ban ünnepeljük a svájci–magyar diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 80. évfordulóját, valamint a SwissCham Hungary fennállásának 30 éves jubileumát. A svájci egészségügyi vállalatok magyarországi jelenléte és hosszú távú elkötelezettsége azt mutatja, hogy a két ország közötti együttműködés túlmutat a gazdasági kapcsolatokon: tudományos, egészségügyi és társadalmi értéket is teremt.Alexander Renggli, Svájc magyarországi nagykövete megnyitóbeszédében a svájci–magyar kapcsolatok hagyományaira, valamint a partnerség jövőformáló szerepére hívta fel a figyelmet. „Az egészségügy legösszetettebb kihívásai nem kezelhetők elszigetelten. A valódi előrelépéshez nemzetközi szakértelemre, a helyi tapasztalatok hasznosítására és az egészségügyi ökoszisztéma szereplői közötti szoros együttműködésre van szükség. A svájci és magyar partnerek példátlan összefogása előmozdítja az egészségügyi innovációt, valamint hozzájárul Európa versenyképességének erősítéséhez és gazdasági növekedéséhez” – mondta a nagykövet.

A fórum szakmai rangját jelezte, hogy a programban a hazai egészségpolitika, a finanszírozás, az intézményirányítás, a klinikai szakma, a tudományos élet, az innovációs ökoszisztéma és az egészségipar meghatározó szereplői vettek részt. A tanácskozáson megszólalt többek között Dr. Ruzsa Diána országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke, Dr. Tótth Árpád, az Országos Kórházi Főigazgatóság igazgatója, Prof. Dr. Kaló Zoltán, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója, Prof. Dr. Gellér László, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke, Hild Imre, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója, valamint Roland Python, a magyarországi Svájci Hozzájárulás Programiroda vezetője is.

A tanácskozás három, egymással szorosan összefüggő kérdéskör köré szerveződött: hogyan csökkenthető a nagy népegészségügyi terhet jelentő szív- és érrendszeri betegségek hatása; miként válhatnak az egészségügyi intézmények a tudományos és biotechnológiai innováció aktív központjaivá; és hogyan lehet a fejlesztési forrásokat úgy felhasználni, hogy az egyedi kezdeményezésekből tartós, rendszerszinten is működő megoldások szülessenek.

A szív- és érrendszeri betegségekről szóló beszélgetés rávilágított arra, hogy a megelőzés, a korai diagnózis, a kezelés és a hosszú távú betegellátás szorosan összefüggő területek. A teljes betegút fejlesztésében – a prevenciótól az utógondozásig – pedig a klinikai tudás, az egészségpolitikai tervezés, a finanszírozás, a betegképviselet és az európai kezdeményezések, köztük a Safe Hearts Plan tapasztalatai egymást erősítve járulhatnak hozzá jobb eredményekhez.

A fórum ugyanakkor túlmutatott egyetlen betegségterület kérdésein. Az egészségügyi intézmények innovációs szerepéről szóló panel azt vizsgálta, miként járulhat hozzá a betegellátás Magyarország tudományos kapacitásainak bővítéséhez, és hogyan erősíthető az állami szektor, az egyetemek, a kutatóintézetek, a start-upok és az iparági szereplők együttműködése az élettudományok és a biotechnológia területén. A beszélgetés egyik fontos üzenete az volt, hogy a kórházakra és egyetemekre nemcsak ellátóhelyként vagy oktatási intézményként, hanem tudományos és gazdasági értéket teremtő innovációs központként is érdemes tekinteni.

A fejlesztési és kohéziós forrásokról szóló diskurzus a megvalósítás kérdését állította középpontba. A résztvevők azt vizsgálták, hogyan hasznosíthatók jobban a korábbi egészségügyi fejlesztési projektek tapasztalatai, miként lehet a forrásokat a legnagyobb betegellátási és társadalmi hatással felhasználni, és hogyan alakíthatók a sikeres pilotprojektek fenntartható, országos szinten is alkalmazható megoldásokká.

A fórum egyik visszatérő üzenete volt, hogy a jövő egészségügye nem pusztán új technológiák vagy terápiák bevezetéséről szól. Legalább ilyen fontos, hogy az egészségügyi rendszer képes legyen felismerni, értékelni, befogadni és széles körben alkalmazni azokat a megoldásokat, amelyek bizonyítottan javítják a betegutakat, az ellátás minőségét és a rendszer fenntarthatóságát. Ehhez kiszámítható szabályozási és finanszírozási környezetre, kutatásra kész intézményekre, felelős adatkezelésre, valamint a köz- és magánszereplők közötti bizalmi együttműködésre van szükség.

A svájci egészségügyi vállalatok képviselői egyetértettek abban, hogy az innováció, a hozzáférés, az adatvezérelt ellátás és a fenntarthatóság egymást erősítő feltételei a jövőálló egészségügynek.

„Magyarország rendelkezik mindazokkal az adottságokkal, amelyekre egy versenyképes egészségügyi innovációs ökoszisztéma épülhet: kiváló szakemberek, erős klinikai központok és értékes egészségügyi adatok. Közös célunk, hogy ezekre az erősségekre építve olyan érdemi, innovativ megoldásokat hozzunk létre, amelyek gyorsabban, kiszámíthatóbban és tartósan szolgáják a betegek érdekeit” – mondta Mohamed Tammam, a Novartis Hungária Kft. ügyvezető igazgatója.

„Magyarország történelmi lehetőség kapujában áll: az egészségügybe a következő években érkező források páratlan lendületet adhatnak az ország versenyképességének, és közelebb vihetnek a következő két parlamenti ciklusra kitűzött kulcsfontosságú gazdasági és társadalmi célokhoz – beleértve az euró bevezetését is. Az egészségügy és az élettudományi szektor nem költségtényező, hanem az egész gazdaság kritikus növekedési motorja. A korai, pontos diagnosztika és a precíziós terápiák ötvözése a stabil klinikai infrastruktúrával és az egészségügyi adatvagyonnal olyan fenntartható modellt teremhet, ahol az innováció közvetlenül mérhető betegellátási eredményekké válhat. A Roche-nál hiszünk abban, hogy az országok közötti partnerségek, mint Magyarország és Svájc együttműködése, elengedhetetlenek ahhoz, hogy ez a lendület kézzelfogható előnyökké váljon a magyar betegek számára” – fogalmazott Dr. Peter Ahnesorg, a Roche Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

„Az alkalmazkodóképesebb és fenntarthatóbb egészségügyi rendszerek kialakításához elengedhetetlen a kormányzatok, az egészségügyi szolgáltatók és az iparági szereplők szoros együttműködése. Magyarország szilárd alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy tovább építkezzen ezen a területen, a Sandoz pedig továbbra is elkötelezett amellett, hogy a magas minőségű, megfizethető gyógyszerekhez való hozzáférés bővítésével támogassa ezt a fejlődést” – hangsúlyozta Max Juerging, a Sandoz svájci transzformációért és növekedésért felelős igazgatója.

A IV. Svájci–Magyar Egészségügyi Fórum következtetése szerint Magyarország számára nem az a kérdés, hogy rendelkezik-e a sikeres egészségügyi innováció alapjaival, hanem az, hogy ezeket az erősségeket mennyire képes összehangolt, kiszámítható és betegközpontú rendszerbe szervezni. A siker mércéje végső soron az lesz, hogy az együttműködésekből gyorsabb betegutak, jobb egészségnyereség, erősebb kutatási kapacitások és fenntarthatóbb ellátási megoldások születnek-e.

Forrás: Well