Több mint 140 éve létezik Szegeden a híres Kígyó Patika. Dr. Zolnay Kriszta nagy figyelmet fordít arra, hogy patikájának ne csak múltja, hanem jelene és jövője is legyen. Igaz, ezért időnként komoly küzdelmeket vív, de az eredmények őt igazolják.
Pirula: A vidéki patikák közül sok szempontból kiemelkedik a Kígyó Patika, erről gondoskodik ön is, aki több mint tíz éve vásárolta meg és vezeti. Mennyiben más ez a patika, mint általában a többi?
Dr. Zolnay Kriszta: A mienk egy belvárosi gyógyszertár, nagy légtérrel, komoly hagyományokkal és ennek megfelelően a lehetőségek is mások, mint amikor egy kicsi patikában kell az embernek gondolkodni. Persze, egy kis falusi patikának is megvan a varázsa. No de nálunk sem úgy indult a dolog, hogy rögtön át tudtam formálni a patika működését, csak fokozatosan, hiszen ez egy folyamat. Állandóan azon töröm a fejem, hogy mit lehetne még csinálni. Bárhol járok a világban, azzal a kíváncsisággal lesem a patikákat, hogy mit lehet elcsenni abból, ami ott jól működik, és mit lehet azokból az ötletekből hazahozni és itt valóra váltani.
Pirula: Sok ötletet tudott megvalósítani?
Dr. Zolnay Kriszta: Ha azt veszem alapul, hogy egy gyógyszerésznek ebben a gazdasági környezetben milyen lehetőségei vannak, akkor elég korlátozottak a kitörési pontok. Saját küzdelmeimen keresztül tanultam meg, hogy nincsenek lehetetlenek. Ha kell, a falnak is nekimegyek és küzdök azokért a célokért, amelyek a szakmai területünkön belül lehetőséget teremtenek arra, hogy a szokásos szakmai rutinon kívül többet, valami mást nyújtsak a vásárlóinknak. Színesebbé és összetettebbé válik egy gyógyszertár abban a pillanatban, ha a szolgáltatások sokaságát nyújthatom a betegnek.
Pirula: A gyógyszertár működése és vezetése behatárolt szabályok mentén történik. A változtatásokban mi jelenti az igazi kihívást?
Dr. Zolnay Kriszta: Mindig oda lyukadunk ki, hogy a kereskedelem akkor válik izgalmassá, ha maga a vásárlás kellemes élményt nyújt. Ezt persze egy patikai környezetben rendkívül nehéz elérni, ahova leginkább mégis azok az emberek jönnek, akiknek valami problémájuk van. De próbáljunk kicsit másként gondolkodni: a patikába ne csak betegeket invitáljuk, hanem az egészségüket megőrizni kívánó egészséges embereket is. No, ez az igazi kihívás! Ha ebben gondolkozunk, akkor már ki is léptünk a klasszikus gyógyszertári vezetési képből, és megpróbálunk olyan újításokat behozni, amitől maga a patika pozitív élménnyé válik.
Pirula: Itt mindig történik valami, azt is mondhatjuk, hogy a Kígyó amolyan kísérleti laboratórium? Sokszor ütközik falakba?
Dr. Zolnay Kriszta: Rengeteg kényszerpálya van. Sokkal többet tudnánk nyújtani a betegeknek, ha nem olyan szabályoknak kellene megfelelnünk, amelyek gúzsba kötik a kezünket! Mondok egy aktuális példát. Két hónappal ezelőtt a Szegedi Ifjúsági Napok szervezői megkerestek, hogy tudnánk-e a fesztivál területén egy ideiglenes patikát működtetni OTC termékekkel, sürgőségi ellátással. Természetesen igent mondtam, gondolván, hogy ez a kezdeményezés hasznos, különösen egy olyan fesztiválon, ahol általában 100-120 ezer ember is megfordul. Az ÁNTSZ azonban nem engedélyezte ezt a szolgáltatást. Ugyanakkor a Sziget Fesztiválon egy konténer patika működött, aminek igazán örültem, mert jó célt szolgált. Az, hogy Budapesten ez megvalósult, azt mutatja, hogy ilyen ügyekért érdemes harcba szállni.
Pirula: Hasonló küzdelem volt a glutén-mentes termékek árusításának kérdése, aminek az eredménye most itt látható a patikában. Ezt hogyan csinálta?
Dr. Zolnay Kriszta: Kétéves vesszőfutásom volt, mire az Országgyűlés módosította a törvényt, amely lehetővé tette, hogy kitehessük a polcokra a gluténmentes termékeket. Láttam ugyanis, hogy azoknak az embereknek, akiket napi szinten érint, milyen súlyos problémát jelent ez a betegség. Ráment két évem, de végre ennek a betegkörnek mi a maximumot tudjuk nyújtani.
Pirula: Van olyan csatája, ahol veszít?
Dr. Zolnay Kriszta: Persze, rengeteg! Ilyen a Klauzál térre álmodott egészségterasz, az orvosok bevonásával történő gyógyszerészgondozás, a halláscentrum, és még sorolhatnám, de nem tekintem magam vesztesnek. Van, ami sikerült, és van ami még megvalósításra vár, ötletem van bőven.
Pirula: Örök vita a szakmában, hogy jó-e, ha a profiltörvény eltűnik és lazább keretek között működik a gyógyszertár?
Dr. Zolnay Kriszta: Nyilvánvalóan nem az a cél, hogy szatócsbolttá váljunk! Én amellett tenném le a voksom, hogy a gyógyszerész dönthesse el, mi az, ami az adott településen, az adott patikában, egészségügyi vonalon a lakosság igényeit szolgálja. A jelenlegi helyzetet mégis az határozza meg, hogy nekünk a multik világában kell helytállnunk, velük kell versenyeznünk. Sosem lesz a multikkal azonos helyzetünk, de a szakmánknak az tenne jót, ha mi is legalább azonos versenyhelyzettel rendelkezhetnénk. Hiszek abban, hogy a mi területünkre is sok-sok extrát lehetne behozni, ami sokszor a marketing megszorítások miatt egyszerűen lehetetlen.
Pirula: Az ilyen marketing szemléletnek nincs meg az a veszélye, hogy sérül a gyógyszerész szakma presztizse?
Dr. Zolnay Kriszta: A szakma a legnagyobb hibát akkor és ott követte el, amikor nem tudott elég erélyesen, kellő határozottsággal fellépni az ellen, hogy a gyógyszer kikerüljön a gyógyszertárból. Ha ezt tette volna, ma nem merülne fel a kérdés, hogy kell-e versenyeznünk például egy élelmiszer lánccal. Ez jelenti az igazi veszélyt a szakmánkra nézve. Nem látjuk a folyamat végét, de ennek valós veszélye van és elsősorban nem a patikai forgalom visszaesésére gondolok. Az Egyesült Államokban, ahol már régóta szabadpolcos rendszer van, döbbenetesen magas a gyógyszerfogyasztás. Az emberek többsége nyilvánvalóan nem ismeri a gyógyszerek összeférhetetlenségéből és a túlfogyasztásból fakadó veszélyt, éppen ezért Amerikában megnőtt a halálozás a gyógyszertúladagolás miatt.
Pirula: Viszont az ilyen jellegű korlátozás ellentmond a szabadpiaci verseny alapvető elvárásainak. Vissza lehet terelni a gyógyszert a gyógyszertárba?
Dr. Zolnay Kriszta: Biztató, hogy azért, amit a kamara mint szakmai szervezet el akar érni, képes megfelelően lobbizni. Abban csak reménykedni lehet, hogy a kamarai vezetők valóban átérzik azokat a problémákat, amik a gyógyszerésznek napi szinten jelentenek gondot.
Pirula: A szakma, és valljuk be, sok gyógyszerész megborzong, amikor a munkájukkal kapcsolatban a marketing fontossága kerül szóba. Ezzel szemben ön láthatóan marketingszemlélettel vezeti a patikát. Nem vitázik időnként saját magával?
Dr. Zolnay Kriszta: Tekintettel arra, hogy a gyógyszerészeti tudomány mellett nemzetközi marketinggel foglalkoztam, látom, hogy a szigorú marketingszabályozási rendszer, amelyben a patikák kénytelenek működni, sok tekintetben gátat jelentenek. A vita nyilván abból adódik, hogy tiszteletben kell tartani a szakmának azokat a sérthetetlen szabályait, amelyek eddig működtették. De a világ nagyot változott és nekünk alkalmazkodnunk kell a világ változásaihoz. Én azokkal vitázom, akik nem értik az idők szavát.
Pirula: Nem túloz egy kicsit? Végül is, egy olyan termékkörről beszélünk, ahol elsősorban az orvos irányítja a vásárlási szokásokat, a fogyasztást.
Dr. Zolnay Kriszta: A patikák jövedelmezőségét ma már nem a kiváltott recept biztosítja, főleg nem a generikus program, a vaklicit után. A kitörési pont egyedül az OTC és az egyéb termékek forgalmazása, és ez visszafordíthatatlan, az egész világban jellemző tendencia. Utálni persze lehet a marketinget, csak nincs értelme. De látom a korlátainkat, és látom azt, hogy „patikaként” eddig tudtam eljutni, ezért az utóbbi egy évben kicsit más irányba mozdultam el.
Pirula: Milyen irányban álmodik most?
Dr. Zolnay Kriszta: Kicsit túllépek a patika és a hatóságok küzdelmein. A Szegedi Egyetem, a Richter és a patika együttműködésében gondolkodom, amikor egy gyógynövényközpont létrehozását álmodtam meg Szegeden. Szerepet vállaltam az egyetemi oktatásban és láttam, hogy a gyógyszerészeknél milyen óriási a kiaknázatlan tudás. Az Európai Unió Horizont 2020 program támogatja a kkv, az ipar és a biotechnológia összefogását, így ennek keretében kidolgoztunk egy programot, amit júliusban mutattunk be Brüsszelben. A kezdeti lépéseknél tartunk, és reméljük, hogy sikerül ezzel a programmal Szegedet, Magyarországot Európa gyógynövény központjává tenni.
Pirula: A Richterrel más szinten – az igazgatótanács tagjaként – április óta egészen komolyan dolgozik. Patikusként elfáradt?
Dr. Zolnay Kriszta: Túl kell már lépnem azon, hogy napi szinten különböző hatóságokkal kell küzdenem. A patika mindig is az én szívem csücske, de a szakma csúcsát jelenti az, ha Magyarország első számú gyógyszergyára bizonyos szakmai kérdésekben a véleményemet kéri.
Pirula: Nem gondolt soha arra, hogy szakmai véleményét hivatalos fórumokon képviselje?
Dr. Zolnay Kriszta: Az a helyzet, hogy amikor a kamarai választások voltak, esély sem volt „kívülről” bekerülni a vezetőségbe. Az enyémtől gyökeresen eltérő nézetet képviselnek azok az emberek, akik a szakmánk sorsáról döntenek.
Pirula: Patikus, vállalkozó, tanulmányokat ír, szervez és harcol, véleménye van és ezt el is mondja. Hogyan bírja mindezt energiával?
Dr. Zolnay Kriszta: Van egy nagyon támogató családom, a férjem, a gyermekeim, akik mindenben segítenek. Néha azt gondolom, milyen jó lenne, ha ezt a patikát a zürichi Bahnhoff Strasse-ra át tudnám tenni. Azt hiszem, nyitottabban fogadnák azokat az újdonságokat, amik itt csukott fülekre találnak. De nem panaszkodom. Annak idején igazán jó helyre tette Kovács Albert ezt a patikát. Hálával tartozom a „nagy öregnek”.
Kertész Éva
