Ötmillió forintos bírság, lakat a patikán – egyelőre itt tart a vizsolyi Attila Patika ügye, pontosabban annak a patikusnak az esete, aki vény nélkül adott ki szigorú orvosi kontroll mellett szedhető gyógyszereket, főleg nyugtatókat. Jelenleg a rendőrség nyomoz, de úgy tudjuk, még 4-5 patika juthat a borsodi gyógyszertár sorsára.
A hetekben kapta fel a sajtó annak a patikusnak az ügyét, akit az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) elmarasztalt, mert vény nélkül adott ki vényköteles készítményeket tömegével: a vizsgálat alapján összesen 26,5 millió forint értékû vényköteles gyógyszer kiadásával követett el dr. Kelemen Attila szabálysértést. A patikus az ellenôrzés során nem tudta bemutatni a vényköteles gyógyszerek vény nélküli kiadását rögzítô nyilvántartását, így a gyógyszert átvevô személyek azonosítására nem volt lehetôség. A patika élén álló személyi jogos gyógyszerész állítása szerint a gyógyszereket 20-30 környékbeli, vizsolyi, vilmányi, hernádcécei lakos részére adta ki, ám mint mondta: „név szerint nem ismerte ôket, csak látásból”.
Megkerestük az ügyben a hatóságot, a gyógyszerészi kamarát és természetesen az érintett patikust is. Kértük, mondja el a történetét az ô olvasatában, de egyelôre nem akart megszólalni: elfáradt. Korábban viszonylag részletesen beszélt az ügyrôl az Index-nek is: „Húsz éve vagyok patikus a környéken. Korábban két patikát vittem egyszerre. Hol Vizsolyban voltam nyitva, hol Váralján. Épp Váralján voltam, amikor bejött egy nô a patikába, és kért egy doboz nyugtatót. Én meg adtam neki. Vény nélkül. Óriási hiba volt.”
A nô visszajárt hozzá – folytatta a sztorit –, ô pedig mindig adott neki egy-egy dobozt vény nélkül. Aztán jöttek hozzá mások is, de nem sokan, és nem is vittek sok gyógyszert. Az a mennyiség nem szúrt szemet a hatóságoknak. Közben egyre többen kezdtek el hozzá járni vény nélküli altatókért és nyugtatókért. Valószínûleg szépen lassan terjedt a hír, hogy Vizsolyon mi a helyzet. Attila nem bánta, legalább a forgalmat tudta növelni. A végére, a lebukás elôtti utolsó évre több mint húszezer dobozra duzzadt az eladott mennyiség. És állította azt is: csak a jó szándék vezérelte, amikor kiadta az erôs gyógyszereket. Például volt, aki arra hivatkozva kérte, hogy haláleset volt a családban. Azt elismerte, hogy hibát követett el, amit megbánt, és ami miatt meg is bûnhôdött, de azt mondta, nem történt anyagi visszaélés.
Azt egyébként a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke is megerõsítette, hogy a patikus nagyon megbánta a tettét.
Dr. Hankó Zoltán személyesen beszélt Kelemen Attilával, mélységesen elítéli azt, ami történt, azt azonban furcsállja, hogy az ügy lezárása elõtt már megvan a ,,népítélet”. Annak tálalása pedig valahogy az egész gyógyszerész szakmába vetett bizalmat próbálja aláásni. ,,Az etikai bizottságunk most tárgyalja az ügyet, a rendôrség is nyomoz, tehát nincs még vége. Nem szerencsés, hogy egy folyamatban lévõ esetrõl össze-vissza írnak mindent, mielõbb kiderülne, mi is történt valójában. Azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy a több ezer patika szigorú szabályokat pontosan betartva dolgozik, az általunk is már sokszor kezdeményezett átfogó ellenõrzés során pedig úgy tudjuk, négy vagy öt helyen találtak a vizsolyihoz hasonló problémákat, õk számíthatnak még Kelemen Attiláéhoz hasonló eljárásra” – tette hozzá a kamarai elnök, aki szerint mint bármely más terület, ez is szabályozott piac, ahol kötelezõ az elõírások betartása. Nemcsak egészségpolitikai, hanem szakmapolitikai szempontból is különösen fontos, hogy a gyógyszerész tevékenységi monopóliumához tartozó területen a gyógyszerészek normakövetõek legyenek, mert hivatásuk értelmét kérdõjelezi meg az ezzel ellentétes gyakorlat.
Az OGYÉI szerint a gyógyszertárból a betegekhez olyan szigorú orvosi kontrollt igénylô – klonazepám, alprazolám, és efedrin-hidroklorid tartalmú – készítmények kerültek, amelyek a megfelelô szakorvosi, orvosi ellenõrzés teljes hiánya miatt fokozott egészségügyi veszélyhelyzetet jelentenek. Ezeknél a hatóanyagoknál kiszámíthatatlan hatások léphetnek fel, gyógyszerfüggõség alakulhat ki és veszélyes kölcsönhatásban állnak az alkohollal. Így az intézet visszavonta a vizsolyi Attila Patika mûködési engedélyét és ötmillió forint bírságot szabott ki a gyógyszertárat mûködtetõ cégre, mivel az súlyosan megsértette a gyógyszerek forgalmazására vonatkozó jogszabályokat, szakmai szabályokat.
A patikus sorsáról a továbbiakban a kamara etikai bizottsága és a rendõrség dönt. Hamarosan 4-5 patika is hasonló szankcióra számíthat. A hatósági vizsgálatot folytató OGYÉI fõigazgató-helyettese szeretne tiszta vizet önteni a pohárba. Dr. Nagy Szilárd tavaly novembere óta irányítja az Ellenõrzési és Technológiai Fõigazgatóságot – ennek része a Tisztigyógyszerészeti Fõosztály, mely a lakossági gyógyszerellátás felügyeletét végzi –, az intézeten belül ez a szervezeti egység felügyeli a gyógyszerek teljes életútját, a klinikai vizsgálatoktól kezdve a patikai expediálásig. A fõigazgató-helyettes szerint a 2015 márciusával felállt intézet az új szervezeti struktúrájának köszönhetõen végre alkalmas arra, hogy teljes és valós képet lásson a gyógyszerpiac valamennyi szereplõjének tevékenységérõl. (A patikák ellenõrzését korábban az ÁNTSZ végezte.) „Mi nem nyomozunk, nem ez a feladatunk, ám kapcsolatban állunk más hatóságok képviselõivel is, így például az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, a NAV-val és a rendõrséggel is.
Közösen és folyamatosan monitorozzuk a piaci folyamatokat, sokféle helyrõl érkezõ, ám különbözõ tartalmú, de sok tekintetben mégis egybevágó információkra alapozva vizsgálódunk, így tudnak fennakadni a vizsolyihoz hasonló esetek is.
Ez az alaposan átgondolt és logikus elv mentén felépülõ minisztériumi háttérintézmény, illetve a társhatóságok közötti szinte napi, heti rendszerességgel zajló egyeztetési metódus számos, korábban észrevétlen maradt szabálytalanságra deríthet fényt. Ez az, ami valóban segítheti az illegális gyógyszer-kereskedelem visszaszorítását.”
Nem csak magyarországi adatokkal dolgoznak – állítja dr. Nagy Szilárd, a külügyi kapcsolataikon keresztül is kapnak jelzéseket, legutóbb például Észak-Európából, ahol a patikákban a drága készítményekkel nagyon is versenyképes a magyar „csempészáru”. A hatóság tapasztalatai szerint leggyakrabban nyugtatók, altatók, véralvadás gátlók, illetve a drága gyógyszerek, mint a daganatellenes készítmények kerülnek az illegális kereskedelembe. Az OGYÉI fõigazgató-helyettese hangsúlyozza: a patikák döntõ többsége a szabályokat szigorúan betartva, tisztességesen mûködik, az pedig valamennyiünk érdeke, hogy a néhány jogszabálysértõ gyakorlatot folytató gyógyszerészt kiszûrjük a rendszerbõl.
Dr. Nagy Szilárd szerint a gyógyszerellátás folyamatos a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen, felvették a kapcsolatot a helyi polgármesterrel és a gyógyszerészi kamara elnökével, így a közeljövõben újra mûködhet gyógyszertár Vizsolyban. Ahhoz, hogy Vizsolyban újra nyithasson gyógyszertár, a helyi önkormányzatnak, vagy egy a közelben lévõ patikának kell az OGYÉI-hez fordulnia.
A vizsolyi patikus megbánta, amit tett, s bizonyára hasonló megbánást érez a többi érintett gyógyszerész is. Az illegális gyógyszerkereskedelem azonban a patikákon kívül is megtalálja a lehetõségeket, különösen, ha antipszichotikumokról van szó. Rövid keresés után mi magunk is gyorsan ráakadtunk néhány beszerzési forrásra, egy doboz Xanaxot például akár 5000 forintért is meg lehet vásárolni.
Kun J. Viktória
