Ha tetszik, ha nem, az elektronikus szolgáltatások köre tovább bővül a gyógyszertárakban. A szkeptikusok megfogalmazzák az aggodalmaikat, mások egy új korszak beköszöntéről beszélnek az e-egészségügy kapcsán, melynek fontos része az e-recept bevezetése. Jogi szakértőink segítségével mi most az adatvédelem és az adathasználat határait járjuk körül.
A XXI. század eddigi egyik legnagyobb változását az internet minden eddiginél szélesebb elterjedése, és ezzel együtt az elektronikus szolgáltatásoknak az élet minden területén történô fokozatos térnyerése okozta. Természetesen ez alól az egészségügy sem jelenthet kivételt, ezért a betegek számára hamarosan a papír alapú vény helyett, elektronikus vény formájában kerülhet majd „felírásra” a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz.
E-recept indul
Az elektronikus egészségügyi szolgáltatások bevezetése évek óta váratott magára, majd egy EU által finanszírozott projekt keretében tavaly kialakították az úgynevezett Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT).
Ebben az írásban az EESZT moduljai közül az e-recept szolgáltatást vizsgáljuk meg, azonban ezen kívül az EESZT számos más szolgáltatást is nyújt majd, az elektronikus beutalókon és a beteg egészségügyi profilok kialakításán keresztül, a digitális képtovábbításon át egészen az elektronikus konzílium lehetôségéig.
A jogi hátteret tekintve az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló 1997. évi XLVII. törvény, valamint a 2017. január 2-án hatályba lépô, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel kapcsolatos részletes szabályokról szóló 39/2016. (XII. 21.) EMMI rendelet („Rendelet”) teremti meg egyelôre az e-recept bevezetésének alapjait.
A gyógyszertárak az EESZT-hez az informatikai rendszerük útján 2017. november 1-jéig kötelesek csatlakozni, azonban az e-recept kiállítására, beváltására és a használatára vonatkozó részletes jogszabályi rendelkezések még nem ismertek, így e téren továbbra is sok a bizonytalansági tényezô.
Az új jogszabályi rendelkezések értelmében a jövôben az EESZT felhasználásával sor kerülhet arra, hogy a kezelôorvos a betegnek elektronikus úton írja fel a gyógyszert és a beteg ezt az e-receptet „váltja ki” a patikában.
Az e-recept tehát a jelenleg is használt papírvény adattartalmának az elektronikus leképezését jelenti. Az e-recept bevezetésével a recepten szereplô adatok nem fognak megváltozni, az új kiállítási módnak köszönhetôen azonban a kiállított e-recepthez mind a receptet kiállító orvos, mind pedig a recept alapján a beteget kiszolgáló gyógyszerész vagy asszisztens az EESZT felületén fog hozzáférni.
Ki láthatja az adatokat?
Míg azonban a szakasszisztens csak a kiváltható aktív vényeket látja, a gyógyszerész az egy éven belül kiváltott vényeket is megismerheti (ide nem értve a mentális és viselkedészavarok kezelésére, valamint a szexuális úton terjedô betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerekre vonatkozó adatokat), amennyiben az érintett beteg ezt írásban vagy elektronikus kapcsolattartás keretében nem tiltotta meg. Ez hasznos lehet, hiszen a gyógyszerész ebbôl látja a betegnek felírt gyógyszereket, azok mennyiségét és a kiváltás idejét, így képet kap a beteg gyógyszerkiváltási és gyógyszerszedési szokásairól, de elkerülhetôk akár olyan mellékhatások is, amelyek egyes gyógyszerek együtt alkalmazása miatt alakulhatnak ki.
A beteg önrendelkezési joga
A beteg adataiba a gyógyszerész csak akkor tekinthet be, ha a beteg személyesen jár el a patikában, tehát abban az esetben, ha a beteg hozzátartozója váltja ki a vényt, a gyógyszerész már nem tekinthet be ezekbe az adatokba. A patikában vásárló személyt a tiltakozás lehetôségérôl tájékoztatni kell, ami kérdés, hogy hogyan és milyen formában valósulhat meg a gyakorlatban. Ha az érintett tiltakozását a gyógyszerésznél tette, azt a gyógyszerész haladéktalanul köteles lesz továbbítani az egészségbiztosítási szerv részére. Az érintett tiltakozását egyébként megteheti akár az egészségbiztosítási szervnél is.
A törvényi szabály értelmében az érintett aláírásával igazolja az adatok megtekintésének megtörténtét, ami szintén további adminisztrációt igényel a gyógyszertár részérôl.
A leírtakon túl a betegek önrendelkezési jogát tovább erôsíti, hogy a kezelôorvosuk vagy háziorvosuk egészségügyi profiljukkal kapcsolatos adatkezelését is jogosultak megtiltani. Teljes tiltás esetében a betegadatok nem kerülnek a rendszerbe, így a beteg számára e-recept sem lehet kiállítani. A tiltást és korlátozást természetesen a beteg bármikor feloldhatja, ha úgy dönt, hogy hozzájárul az adatkezeléshez és szeretné kihasználni az elektronikus tér által kínált lehetôségeket.
Nem tűnik el a papír…
Az elektronikus vény mellett egyelôre a kezelôorvos kiállít majd papír alapú igazolást is. Erre több okból is szükség van. Egyrészt elôfordulhat, hogy a beteg úgy rendelkezik, megtiltja betegadatainak az EESZT-ben történô kezelését. Esetükben a kezelôorvos továbbra is papír alapú vényt állít ki. Másrészt, a gyógyszerfelhasználók jelentôs részét kitevô idôs emberek általában nem fogadják túl nagy lelkesedéssel az általuk már jól megszokott rendszert felváltó elektronikus szolgáltatások térhódítását, és az elektronikus szolgáltatások által kínált új lehetôségek eléréséhez szükséges technikai berendezésekkel sem minden esetben rendelkeznek. Ezen betegek számára továbbra is biztosítani kell, hogy az e-recept kiállítása mellett arról papír alapú bizonylat is készüljön.
A papír alapú igazolás továbbá segítséget nyújt a beteg családjának és az ellátásában segítséget ad más személyeknek is, hiszen az e-recept kiváltását az igazolás segítségével ôk is elvégezhetik. Elôfordulhat olyan eset is, hogy az orvos személyesen látogat el a beteghez, ahol az EESZT-hez történô csatlakozása nem lesz biztosított, így a papír alapú vény kiállítás itt is segítséget nyújthat a probléma megfelelô orvoslásához.
A közeljövő kérdései
Az e-recept kétségtelen elônye, hogy használata megszünteti a helytelenül kitöltött vénnyel a betegnek okozott kellemetlenségeket, és a hibás vényt az orvos néhány kattintással a beteg személyes megjelenése nélkül is tudja majd korrigálni.
Kérdésként merülhet fel, hogy mi történik, ha akár az EESZT, akár a patikai rendszerben rejlô hiba miatt a szolgáltatás nem érhetô el. Ez valóban problémát jelenthet olyan esetben, ha a beteg papíralapú igazolással nem rendelkezik, hanem a TAJ száma és személyi igazolványa alapján akarja az e-receptet kiváltani (amire természetesen szintén lehetôsége van). Lehet ugyanis olyan mértékû technikai hiba, hogy ellehetetlenül a gyógyszer kiadása, hiszen a gyógyszerész nem fér hozzá az elektronikus adatokhoz.
A Rendelet tartalmaz bizonyos szabályokat az üzemszünet és üzemzavar eseteire, azonban várhatóan az elektronikus vények kezelésével kapcsolatos részletszabályok még további rendelkezést is tartalmaznak majd. A jelenlegi szabályok alapján az informatikai rendszert érintô karbantartások vagy nem tervezett üzemzavar esetén a szolgáltatónak az elmulasztott adatszolgáltatási kötelezettséget az üzemzavar elhárulását követô négy napon belül teljesítenie kell. Ha ezt a gyógyszertár megteszi, akkor semmilyen szankcióval nem sújtható.
Nagy érdeklôdéssel és figyelemmel várjuk a kidolgozott részletszabályok megjelenését. Az eddigi szabályok alapján látható, hogy a Kormány nagy lépést tett az e-egészségügy megvalósítása területén, ami összhangban van az EU e-Health célkitûzéseivel. A betegek önrendelkezési szabadságát és magánszféráját szintén az európai adatvédelmi szabályokkal összhangban igyekeztek tiszteletben tartani, bár a gyakorlati alkalmazás során még e téren is bizonyára felmerülnek majd problémák és lesznek még tisztázandó kérdések.
Dr. Bíró Helga, partner, ügyvéd
Dr. Csoba Dénes, ügyvédjelölt
© Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie 2017
Figyelmeztetés! A fentiek nem minôsülnek jogi tanácsnak, és nem helyettesítik a konkrét esetben szükséges jogi tanácsot. További információért keresse a szerzôt (dr. Bíró Helga, tel.: (1) 302-3330, helga.biro@bakermckenzie.com).