Nagyon sokan hallottak már a kínai gyógymódokról, és olyanok is szép számmal vannak, akik valamilyen kínai eljárás segítségével igyekeznek kigyógyulni a bajaikból. Mivel a kínai gyógyászat eredete évezredekre nyúlik vissza, ezért bizalmat ébreszt, hiszen a sok ezer éves tapasztalat egyesek számára mindig nagy vonzerőt jelent.
A kínai gyógyítási rendszer alapvetôen filozófiai elveken nyugszik. Az egyik fô alapelv a jin-jang, ami az egymással ellentétes, de mégis egyensúlyban lévô, egymást kiegészítô „jelenségek” ideológiája. Néhány jelenség és fogalom jin-jang szerinti besorolását az alábbi táblázat mutatja be.
Ezek alapján a jang a fényes, kellemes és külsôséges dolgokat foglalja magába, míg a jin a sötét, rejtett és kellemetlenebb dolgokat. A kettô harmóniája szükséges ahhoz, hogy a filozófia szerint megôrizzük az egészségünket.
Harmóniában a test és a lélek
A jin-jang filozófiát alkalmazzák az emberi szervezetre, amibôl egy sajátos szabályrendszert alkottak. Így például az ember külsô megjelenése jang, míg belsô tulajdonsága jin; a máj, a szív, a lép, a tüdô és vese jin, míg az epehólyag, a gyomor, a belek és a húgyhólyag jang. A kínai gyógyítók úgy tartják, hogy az ember élete a jin-jang törvényeinek betartástól függ. Aki attól eltér, lényegében a betegséget és a halált választja. A kezelések célja az, hogy a jin és jang elemek egyenetlenségét a gyógyító elrendezze.
A jin és jang kapcsolatának szemléltetésére gyakran a gyertya analógiáját használják. A láng a jang, a viasz a jin, de csak együttesen, egymással harmóniában tudják betölteni a funkciójukat.
A kínai gyógyítási rendszer másik fontos filozófiai struktúrája az 5 elem vagy 5 fázis ideológiája, amely összefüggésben van a jin-jang szabályokkal. Az 5 fázist a fa, tûz, föld, fém és víz elemek jelképezik. Ezeket dinamikusan változónak képzelik, így pontosabb rájuk a „fázis” kifejezés. A fázisok egymást erôsíthetik, vagy gyengíthetik. Az erôsítô kapcsolatban a fa táplálja a tüzet, a tûz teremti a földet, a föld szüli a fémet, a fém táplálja a vizet, a víz pedig táplálja a fát. A gátló kapcsolatban a fa felemészti a földet, a tûz megolvasztja a fémet, a föld felszívja a vizet, a fém elvágja a fát, a víz eloltja a tüzet.
A vér energiája
Központi szerepe van a csi energiának is. Felfogásuk szerint a csi energia határozza meg a szervezet egészségét, egyediségét, ez tartja fenn életfunkcióit. A csi energiát inkább anyagi természetûnek tekintik, mint energiának, de pontosan nem lehet lefordítani. Az elképzelés szerint a vér és a csi energia között szoros kapcsolat van, mivel a vér alkalmazkodik a csi áramlásához és szükség esetén szállítja is azt. A csi csatornákban áramlik és valamennyi szerv kapcsolatban áll valamelyik energiacsatornával. Az energiacsatornák mentén találhatóak azok a pontok, melyeken keresztül csi energia befolyásolható. A gyógyító lényegében ezeken a pontokon keresztül, a csi energia áramlásának megváltoztatásával kezel. Az energiacsatornákat meridiánokba osztják. Az egyik legismertebb ilyen pontcsoport az úgynevezett transzport pontok, melyek az alkaron és a lábszáron futnak. A kínai gyógyászatban számos gyógyítási módszer létezik, melyek szinte mindegyike a csi energia befolyásolására törekszik.
Tudományos csi-tények
Az akupunktúra a kínai gyógyászat legismertebb és leginkább tudományos eszközökkel is vizsgált módszere. Filozófiai alapja, hogy az energiacsatornák mentén található pontok speciális tûvel történô ingerlésével a csi energiaáramlása befolyásolható. Mivel a betegségek fô okaként a csi áramlás akadályozott áramlását tartják, így az akupunktúrával ezeket az akadályokat igyekeznek megszüntetni. Az akupunktúra betört a nyugati orvoslásba is, bár hatásáról folyamatosan vitatkoznak. Egyetlen hatása bizonyított, mégpedig a fájdalomcsillapító hatás. Igazolták, hogy az adott akupunktúrás pontok ingerlésével keletkezô ingerület hatására speciális fájdalomcsillapító fehérjék, úgynevezett endogén ópiátok szabadulnak fel. Mindennek azonban semmi köze a csi-hez, és a pszichés pozitív várakozás (placebo hatás) is rendkívül jelentôsnek tûnik a fájdalomcsillapításban.
Egy másik módszer a moxaterápia, mely során szárított ürmöt égetnek a testfelszínen, hogy serkentsék a csi energia áramlását. Úgy tartják, hogy az üröm elégetésével felmelegednek a csi energia csatornái. Ezt az eljárást gyakran akupunktúrával is kombinálják.
A sportolók között egyre divatosabbá váló köpölyözés során bambuszból vagy üvegbôl készült harangformájú edényeket felmelegítenek, majd meleg állapotban nyílásával lefelé a beteg hátára vagy a kezelendô bôrfelületére helyezik, természetesen figyelembe véve a meridiánok elhelyezkedését és a csi energia áramlását. Az edényben maradt meleg levegô lassan kihûl és vákuumot képez, aminek következtében az adott területen erôs szívóhatás érvényesül, ezen keresztül pedig a csi energia áramlását serkenti a bôrfelszínen. Valószínûleg hatással van a vér- és nyirokkeringésre is.
A reflexológia (akupresszúra) elképzelése adja a kínai masszázstechnika lényegét. Úgy gondolják, hogy a kézen és a lábon (elsôsorban a tenyéren és a talpon) olyan pontok találhatóak, melyek masszírozásával távoli szervek mûködése befolyásolható, képletesen „reflexes” kapcsolatban állnak egymással. Ennek az képezné alapját, hogy az energiacsatornák, melyek körkörösen hálózzák be a szervezetet, a tenyéren és a talpon áthaladva a salakanyagokból képzôdô „kristályok” miatt elzáródnak, így a teljes energiakör mûködése gátlódik vagy megszûnik. Ha ezeket az akadályokat elmasszírozzuk, akkor újraindul a csi energiacsatornában az áramlás, a szervek mûködése pedig helyreáll.
Gyógynövényekkel az egészségért
A kínai gyógynövényes terápia közel 5700 alapanyagot használ, melyekben a növényeken kívül ásványi és állati eredetû termékek is szerepelnek. A felhasznált növények közül jó néhány igazolt hatással rendelkezik, de még mindig sok az olyan, amelynek hatás- és ártalmatlanság vizsgálata még nem történt meg. A gyógytea keverékekben nem törekednek a túl sok összetevôre, klasszikusan 4 féle füvet ajánlanak összeelegyíteni az ókori uralkodói berendezkedés szerkezetének megfelelôen. Ennek értelmében tartalmaznak egy „uralkodó” komponenst, mely a teakeverék fô hatásáért felelôs. Egy másik összetevô„miniszter” néven azt szolgálja, hogy erôsítse a fô hatásért felelôs gyógynövény hatását. A harmadik „szárnysegéd” névre hallgató összetevô az elôzô kettô kedvezôtlen hatásait tompítja, míg a negyedik, „megbízott” névre hallgató harmonizál, a tea kellemes színérért és ízéért felel, azaz, hogy meg is lehessen inni.
Misztikum nélküli gyógyítás
Összességében a kínai gyógyászat nem tartozik a bizonyítékokon alapuló terápiák közé, mivel hatásának sok esetben csak filozófiai háttere van. Az akupunktúra rendelkezik fájdalomcsillapító hatással, de ennek nincs köze a filozófiai elvekhez. A gyógynövényes terápia számos hatásos készítményt alkalmaz, azonban ezek közül is csak azokat javasolt fogyasztani, melyek mind hatás, mind kockázat szempontjából is tisztázottak. A csi energia filozófia, nem élettani tényezô, így nem is mûködhet, ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy misztikus elemekkel tarkított gyógyeljárások esetén is elôfordulhat hatásos beavatkozás, de ilyenkor mindig el kell távolítani a misztikumot, és a valódi gyógyhatást kell feltárni. Manapság egyre több kínai tudós dolgozik azon, hogy a hagyományos kínai eljárások hatékonyságát a modern tudomány eszközeivel feltárja, és hatásosság esetén biztonságosan alkalmazhatóvá tegye.
Dr. Gáspár Róbert
gyógyszerész, farmakológus, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense
