A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) megítélése szerint a gyógyszertárak többségének stabil, hosszú távú működése biztosított, de a patikában dolgozók átlagbérét emelni kell és garantálni a kisforgalmú patikák működtetési feltételeit. Az MGYK március 3-án tartott összejövetelének fő témái az utolsó lezárt év gyógyszertári mérlegbeszámolóinak értékelése és a gyógyszerellátás aktuális kérdései voltak.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara a korábban kialakult gyakorlatnak megfelelôen
elvégezte a lakossági gyógyszerellátás gazdasági adatainak elemzését. Ehhez
a gyógyszertári vállalkozások KSH-tól megrendelt mérleg- és eredménybeszámolóit,
valamint az OGYÉI és a NEAK hivatalos adatbázisát használta.
2018-ban a 2315 közforgalmú gyógyszertárat 1870 vállalkozás mûködtetett (bt., kft., rt. vagy egyéni vállalkozás), a patikák nettó árbevétele abban az esztendôben 672,5 milliárd forint volt (2017-ben 671,6 milliárd) – ismertette Sohajda Attila, az MGYK alelnöke a közforgalmú patikák gazdasági helyzetérôl készült kamarai adatokat.
Fotó: 123rf.com
Több száz gyógyszertár működése aggályos
A béreken is változtatni kell! A gyógyszertári vállalkozások fedezeti
bevétele 152,6 milliárd forintot tett ki a 2017-es 140 milliárdhoz képest. Ez a növekmény a kamara szerint a vény nélkül kiadható gyógyszerek és egyéb termékek
árrésének emelésébôl adódott. Ez a kis vidéki gyógyszertárak jövedelmezôségét azonban – ahol korlátozottabbak a marketinglehetôségek – kevésbé kompenzálja. A kamara szerint az adatok azt mutatják, hogy a gyógyszertárak többsége stabilan, biztonságosan mûködik, a készletek értéke meghaladja a szállítói
tartozásokét, ami a stabil mûködés egyik záloga – tette hozzá Sohajda Attila.
A köztestület szerint központi intézkedésre van szükség ahhoz, hogy az ágazat
gazdasági mûködôképessége továbbra is biztosított legyen, és az ágazati bérviszonyok igazodjanak a nemzetgazdasági, valamint az egészségügyi szféráéhoz. A
vidéki kisforgalmú patikák helyzete kiemelten fontos, hiszen ezeket a gyógyszertárakat
nem csak a jövedelmezôség és a bérezés problémái sújtják, de szakembert is nehezen találnak.
A patikai árrésrendszer korrekcióra szorul, ezenkívül a kistelepüléseken mûködô
patikák, illetve a fiókgyógyszertárak mûködési célú támogatását növelni kellene,
az orvosi kézigyógyszertárak mûködtetését pedig a praxisfinanszírozás keretében kellene megoldani. Ösztöndíjat és letelepedési támogatás bevezetését is szorgalmazzák azoknak a szakgyógyszerész-jelölteknek, akik a diploma megszerzése után vidéken vállalnak munkát – mondta Hankó Zoltán, az MGYK elnöke. A kamara
szerint a béremelés, az államtól kapott egyéb juttatások és az árrésrendszer korrekciója 10-15 milliárd forint költségvetési forrást igényelne. Az érdekvédelmi szervezet az Egészségügyért Felelôs Államtitkársághoz javaslatokat juttatott el.
Fotó: 123rf.com
Aggasztó a kisforgalmú vidéki gyógyszertárak helyzete
A Magyar Gyógyszerészi Kamara a korábban kialakult gyakorlatnak megfelelôen
elvégezte a lakossági gyógyszerellátás gazdasági adatainak elemzését. Ehhez
a gyógyszertári vállalkozások KSH-tól megrendelt mérleg- és eredmény-beszámolóit, valamint az OGYÉI és a NEAK hivatalos adatbázisát használta fel, ezért az adatok a 2018-as gazdasági évre vonatkozóan mutatnak teljes képet.
Az elemzésünk alapján megállapítható:
– Az adatok szerint a megelôzô években kialakult trendek – csökkenô dinamika mellett – 2018-ban is érvényesültek.
A gyógyszertárak többségének stabil hosszú távú mûködése biztosítottnak látszik. A saját tôke értéke stabil, a fordulónapi szállítóállomány értéke alig változott.
– A veszteséges vállalkozások száma tovább csökkent, a jövedelmezôségi
különbségek viszont forgalmi sávok alapján erôteljesen növekednek. A 12 millió Ft/hó alatti forgalmú gyógyszertárakat mûködtetô 324 vállalkozásból 58 (18,5%), a 12-18 millió Ft/hó közötti forgalmú gyógyszertárak esetén további 302 vállalkozásból 31 (10%) veszteséges. Ezek háromnegyede vidéki, kis forgalmú vállalkozás.
– A látszólag stabil gazdálkodási adatok ellenére egyre súlyosabb lemaradás
tapasztalható a személyi javadalmazás tekintetében. Az ágazat egy statisztikai fôre jutó 2018-as bruttó átlagbére (272 eFt/hó) alatta marad a nemzetgazdasági (330 eFt/hó) és a humán-egészségügyi szféra értékeinek (331 eFt/hó) és ez a különbség növekvô tendenciát mutat.
A 2018-as nemzetgazdasági átlagnak megfelelô bérviszonyok az 50 millió Ft/hó forgalmat meghaladó gyógyszerárak esetén realizálódnak csak. Ahhoz, hogy az ágazat gazdasági mûködôképessége továbbra is biztosított legyen és az ágazati bérviszonyok is igazodjanak a humán-egészségügyi szféra értékeihez, központi intézkedésre van
szükség. Különösen aggasztó a vidéki kisforgalmú gyógyszertárak helyzete, amelyeknek nemcsak a jövedelmezô mûködtetés és a bérezés problémáival kell
megküzdeniük, hanem a szakember-ellátottság növekvô problémáival is.
Javaslatok a vidék gyógyszerellátásának javítására Hankó Zoltán elsôdleges fontosságú feladatnak tartja, hogy a vidék gyógyszerellátását biztosító, jelenlegi gyógyszertárak mûködôképességét megerôsítsék. Ennek érdekében:
1. meg kell teremteni a feltételeit a vidéki kistelepüléseken jelenleg is mûködô közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak megfelelô gazdasági mûködôképességének,
2. vonzóvá kell tenni a vidéki gyógyszertárakat a fiatalabb gyógyszerész-generációknak és segíteni kell a letelepedésüket,
3. meg kell teremteni a gyógyszerellátás területén is a vidéken élô lakosság esélyegyenlôségét.
A szükséges pluszforrások elôteremtéséhez és megfelelô, egészségpolitikai célok érvényesülését elôsegítô elosztásához célszerû:
– a régóta elmaradt árrés-korrekció (ma a közfinanszírozott gyógyszerek ágazati
átlagárrése 11,2% (!) a fogyasztói ár százalékában),
– a kistelepülési gyógyszertárak mûködési célú támogatásának növelése, a kedvezményezettek körének bôvítése,
– a fiókgyógyszertárak mûködési célú támogatásának kiterjesztése valamennyi fiókgyógyszertárra és a támogatás növelése,
– az orvosi kézigyógyszertárak finanszírozása a praxisfinanszírozás keretei között,
– a szolgáltatási díj kisgyógyszertárakat preferáló növelése,
– a generikus ösztönzô validálása,
– a nagy- és kiskereskedelmi árképzés szabályainak olyan módosítása, amely
a kisforgalmú gyógyszertáraknak is elérhetôvé teszi a nagykereskedelmi kedvezményeket,
– az egészségügyi szolgáltatások adókedvezményeinek gyógyszertárakra törtnô kiterjesztése.
A megfelelô személyi feltételek biztosításához:
– ösztöndíj-rendszer bevezetése a vidéki letelepedést vállaló gyógyszerészhallgatóknak
és szakgyógyszerész-jelölteknek,
– szükséges a fiatal gyógyszerészek letelepedési támogatásának kidolgozása,
– a szakképzés szabályozásának korrekciója,hogy az egyszemélyes gyógyszertárakból
is lehessen szakgyógyszerészi oklevelet szerezni.
A folyamatos mûködés biztosításához, atörvényi elôírásoknak megfelelô (többségi) gyógyszerészi tulajdonlásának biztosítása érdekében:
– a patikaalap (patika hitelprogram és tôkeprogram) elérhetôvé tétele,
– hátrányos térségekben patikai tulajdonszerzéshez vissza nem térítendô támogatás
lehetôvé tétele.
Az építészeti és tárgyi feltételek biztosítása érdekében elsôdlegesen a privatizált (döntôen a múlt század ’80-as évei elôtt létesült) vidéki gyógyszertárak felújításához és épületének helyiségeinek, felszerelésének mai követelményekhez való igazításához
célzott pályázati források biztosítása. A gyógyszertárak ügyeleti rendszerének
rendeleti szintû szabályozása.
A cikk a PirulaTrend 2020/2. számában jelent meg!
