A bizalmat kell erősíteni

Több innovációra lenne szükség a magyar biotech szektortól

Tavaly nyár óta együttműködik a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának virológiai kutatócsoportja a Cebina GmbH  szakembereivel. Közösen dolgoznak egy saját, harmadik generációs koronavírus-oltás kifejlesztésén, amellett potenciális vírusellenes szerként azonosították az allergia kezelésében ‒ orrspray formájában ‒ régóta használt azelasztin-hidrokloridot. Nagy Esztert, az induló gyógyszerfejlesztések inkubátorcégeként is működő osztrák biotechnológiai vállalat vezérigazgatóját mindkét tevékenységükről kérdeztük.

Hol tart a PTE-vel közös Covid-gyógyszer-fejlesztési projektjük?

Most várjuk a Németországban zajló klinikai vizsgálat eredményeit, már az adatfeldolgozásnál tartunk. Nagyon bizakodóak vagyunk.

Ha igazolja a vizsgálat a laboratóriumi eredményeket, mikor lehet bevethető a szer a covidos betegek terápiájában?

Ha a vizsgálat egyértelműen bizonyítja, amit gondolunk, akkor lényegében azonnal hozzáférhető lesz. Mivel allergia elleni orrspray-ről van szó, az allergiaszezon pedig épp most kezdődik, így elérhető is kellene, hogy legyen, de a Covid-19 elleni indikációban természetesen jóval többre lenne szükség, mint amennyi egy allergiaszezonra el szokott készülni. Egyelőre kérdés, hogyan reagálnak majd a cégek, amelyek ilyen orrspray-ket gyártanak. Az a német vállalat, amellyel mi licenszszerződésben vagyunk, mindenesetre készül erre az eshetőségre.

El tudja képzelni, hogy belátható időn belül lesz olyan gyógyszer – akár ez, akár egy másik –, amely könnyen, kockázatmentesen kezelhető betegséggé teszi a Covidot?

Jó lenne, mert a variánsok feltűnése egyre egyértelműbbé teszi, hogy a vírus próbálja kikerülni a vakcinákat, és bizonyos mértékben sikerül is neki. Ez egy csiki-csuki játék lesz a vírus és az immunválasz között, ezért mindenképp szükség van hatékony gyógyszerre. Már csak azért is, mert míg antibiotikumból létezik több száz fajta, antivirális szerünk nagyon kevés van. Egy kezemen meg tudom számolni, mennyi, és azok sem tökéletesek. Remélem, hogy ez a helyzet felébreszti a gyógyszeripart.

Dolgoznak egy vakcinajelöltön is. Amikor annyi nagy gyógyszergyártónak van már engedélyezett, és a jelek szerint működő vakcinája, egy sor másiknak pedig már klinikai tesztelés alatt lévő, akkor üzletileg miért éri meg belevágni egy sokadik fejlesztésébe?

Jogos kérdés, hiszen amikor nekikezdtünk, valóban már majdnem gyártásban voltak az első oltások. Mi azonban más vakcinát szeretnénk kifejleszteni, mint az eddigiek: nem egy adott típus, hanem általános koronavírus ellenit. A megközelítésünk is más, többféle antigént használunk, és kihagyjuk a tüskefehérje azon részeit, amelyekről épp az új variánsok bizonyítják, hogy elég változékonyak. A másik probléma az eddigi vakcinákkal, hogy a megbetegedést ugyan jó hatásfokkal megelőzik, a megfertőződést és így a vírus potenciális továbbadását viszont csak csekélyebb mértékben. Márpedig a pandémia megfékezéséhez populációs szinten nagyon fontos lenne, hogy a nyájimmunitás már az orrban érvényesüljön, különben a vakcináltak is hordozók lehetnek. Látjuk, hogy elég gyorsan csökken az antitestszint a vérben, így nyilván az orrnyálkahártyán is. Tehát vannak szempontok, amelyek igenis indokolják, hogy új típusú vakcinákat fejlesszünk.

Az említett kettő mellett milyen saját kutatásuk van még?

Fut egy harmadik Covid-projektünk, amely részben kapcsolódik az orrspray-s kutatáshoz, meg van egy bakteriális vakcinajelölt, de még nem mondhatom el, hogy mi ellen. És ott vannak az akadémiai kutatásokból induló projektek.

Beszéljünk ez utóbbiakról, vagyis a Cebina inkubátor-akcelerátor tevékenységéről. Hogyan működik a modell?

Ez egy egyedi, elsősorban Közép- és Kelet-Európára koncentráló biotechnológiai ökoszisztéma. Arra szolgál, hogy megtaláljuk és felgyorsítsuk azokat az ígéretes akadémiai kutatásokat, amelyekről már látszik, hogy gyógyszerfejlesztés felé vezethetnek. Először azt nézzük, hogy mennyire ígéretesek, és a szabadalmi védettségük biztosítható-e. Szerzünk finanszírozást, hogy egy jó ötlet megvalósulása ne múlhasson pár százezer eurón. Vannak állandó befektetőink, de közben pályázati pénzeket is igyekszünk szerezni, már arra is volt példa, hogy magyar állami forrást is sikerült így bevonnunk.

Meddig kell fogni az induló projektek kezét?

Addig visszük el őket, amikor már kiderül, hogy lehet-e rájuk cégeket alapítani vagy licenszelni. A segítségünkkel a cégalapítás utáni időkben a laboratóriumi és irodai hozzáférés, valamint a menedzsment biztosított, így a rendelkezésre álló forrást nagyrészt az innovációra fordíthatják. A tudósok a közös munka során sokat tanulnak arról, hogy hogyan lehet az alapkutatások potenciális hasznát kidomborítani, és végül anyagilag is előnyös nekik és az egyetemüknek is. Emellett sokat jelent számukra, hogy nem pusztán tudományos közleményekben jelenik meg a kutatásuk, hanem alkalmazzák is a munkájuk eredményét. Végül a gyógyszeripar is örül, mert egyébként ezek a korai fázisú kutatások el sem igen jutnak a piac szereplőihez.

Tehát vannak kapcsolataik a nagy gyártókkal is. Hívhatjuk ezt egyfajta közvetítő szerepnek?

Igen, bár az akadémiai szférával szorosabb a kapcsolatunk. Csak akkor keressük meg a megfelelő, az adott területen már aktív partnert az iparból, ha kiderül, hogy a projekt alkalmas a továbbvitelre. A fő cél azonban a cégalapítás, amibe tulajdonosként, konzulensként a kutatókat is bevonjuk.

A saját cégük mögött szakmai vagy pénzügyi befektetők állnak?

Jobbára pénzügyi befektetők. Egyiküknek van húszévnyi tapasztalata a biotechnológiában, a többiek egyszerűen gazdag emberek, akik úgy szeretnék fialtatni a pénzüket, hogy az közben jó célokat szolgál. Bizalmi viszonyban vagyunk velük, ami nem független attól, hogy rendszerint mindannyian befektetnek mindegyik újonnan alapított cégbe, így az egyik sikere segíti a másikat. Cserébe azzal próbáljuk védeni őket, hogy csak akkor alapítunk céget, ha bebizonyosodik, hogy a projekt életképes.

Bár a régióra koncentrálnak, feltételezem, hogy van rálátásuk a nyugat-európai biotech ágazatra is. A magyar startupok miben maradnak el az ottani versenytársaiktól?

Leginkább az innovációban. Magyarországon nagyon sok biotech cég szolgáltatóként működik, mert az innovációhoz befektetőkre lenne szükség, a külföldi befektetőknek azonban nincs ehhez elég helyismeretük és főleg bizalmuk. A sikertörténetek tudnak ezen változtatni, a Cebinánál azon dolgozunk, hogy bécsi közvetítéssel erősítsük ezt a bizalmat. Hamarosan bejelentünk egy stratégiai együttműködést, melynek keretében több millió euró áll majd rendelkezésre.

A bécsi helyszín tehát a Nyugat- és Kelet-Európa közötti kapocs koncepciójából következik?

Igen. Én egyébként 20 éve Bécsben élek, a Cebina előtt már volt két másik cégem. A Cebina alapításának ötlete éppen onnan jött, hogy rájöttem, milyen nehéz dolga van egy új biotech vállalkozásnak, ha laborkapacitást vagy más infrastruktúrát akar bérelni. 10-15 éves szerződéseket akarnak vele aláíratni, de ennyi időre nem kötelezheti el magát. A mi modellünkkel ez nem gond, ráadásul a menedzsment feladatait is ellátjuk. Igaz, így most egyszerre négy cégnek vagyok a vezérigazgatója, ami hosszabb távon nyilván nem tartható.

A cégek nevelgetése mellett jut ideje kutatóként is dolgozni?

Szerencsére igen. Orvos végzettségű vagyok, de mindig kutató akartam lenni, és ezt azóta sem adtam fel. Ha a laborban nem is vagyok ott, a kísérlettervezésben, adatok értékelésében egyes projektek esetén napi szinten részt veszek. Csak pénz után futni, befektetőkkel vacsorázni nem lenne kielégítő munka. De az ő szemükben is hitelesebb vagyok és könnyebben el tudom magyarázni az adott kutatást, ha szorosan követem a folyamatokat.

Mennyiben változtatta meg a globális vakcinaipart a koronavírus-járvány? Úgy tűnik, több a szereplő, és mivel van állami finanszírozás is, gyorsabbak a fejlesztések.

Nagyon fellendítette a vakcinaipart. Elég a Modernát említenem, amely egy viszonylag kis biotech cég volt, profitot korábban sohasem termelt, most pedig több mint egymilliárd dolláros nyereséget jelentett az első negyedévről. És természetesen más cégek is sokat profitálnak majd, nemcsak anyagilag, hanem technológiailag is. Hiszen ne felejtsük el, hogy a járvány az mRNS-vakcinák első éles tesztje. Ezzel a technológiával mostantól tovább lehet lépni.

A fejlesztések újdonságai hosszú távon, a járvány remélhető lecsengése után is hasznosíthatók lesznek?

Szerintem igen, az elkövetkező öt évben sok változást látunk majd. Az mRNS-vakcináknak például az influenzavakcinológiában is lehet hasznuk: gyorsabb a gyártásuk, mert nem kell hozzá tojás vagy drága szövettenyészet. Az infektológia összeségében nagyon fontos fejlődési szakasz előtt áll.

NÉVJEGY
Nagy Eszter a Pécsi Tudományegyetem orvosi karán végzett 1990-ben. Az amerikai Dartmouth Medical School posztdoktori ösztöndíja után dolgozott és tanított is a pécsi egyetemen, majd az Egyesült Államokban kapott munkát a Roswell Park Rákkutató Intézetben. 1999-ben tért vissza Európába, az osztrák Intercell AG-nál dolgozott többféle pozícióban. 2010-ben alapította meg első vállalkozását Bécsben, majd 2018-ban a Cebinát, melynek azóta is a vezérigazgatója.

Megjelent a Marketingpirula 2021. júniusi számában.