A cél a túlélés

A gyógyszertárak kilátásai az energiaválságban

Ahogy mindenki más, úgy a gyógyszer-kiskereskedelem is sohasem látott takarékoskodásra kényszerül, de egyáltalán nem biztos, hogy ez elegendő lehet a működőképesség megőrzéséhez. A rezsisokk mellett a fokozódó bérnyomás is sújtja a patikákat, és nem látható, hogy a kisebb szereplők miből lennének képesek kigazdálkodni a plusz terheket. Alighanem sok múlik majd azon, hogy a kormány elfogadja-e a kamara valamelyik javaslatát a megugró költségek kompenzálásáról.

Egyes önkormányzatok komplett intézményhálózatokat zárnak be a télre, sok cégnél otthoni munkavégzésre vagy extrém áremelésekre készülnek, és van olyan egyetem, ahol még a telefontöltést is megtiltották – csak néhány olyan hír az utóbbi hetekből, amely nyilvánvalóvá teszi, hogy a következő hónapokban rendkívüli állapotokra kell készülni. Még sokkal nehezebb lesz azokban az ágazatokban, ahol a bezárás és a home office is lehetetlen, nem beszélve a tetszőleges mértékű áremelésről – függetlenül attól, hogy a rezsidíjak mellett esetleg más költségek növekedésével is számolni kell.

Critical pharmacist in a pharmacy looks thoughtful

A gyógyszertárak esetében éppen ez a helyzet. Több tulajdonossal és vezetővel beszéltünk, és nem volt köztük olyan, aki ne tért volna ki arra, hogy külső beavatkozás híján veszélybe kerül a patikáknak egy szabad szemmel is látható hányada. A legvisszafogottabb jóslat is úgy hangzott, hogy „országszerte nagyjából 100 patikánál nagyon rezeg majd a léc”.

Fel kell öltözni!

„Azt már most látjuk, hogy a villanyszámla összege nagyjából a háromszorosára emelkedett” – mondta érdeklődésünkre egy olyan tulajdonos, akinek két közepes nagyságú budapesti gyógyszertára van. Az egyikben havi 23-ról 72 ezerre, a másikban 34-ről 104 ezerre ugrott az áramdíj. „Gázszámlát még nem kaptunk az új elszámolás alapján, de ott is minimum hasonló mértékű változásra számítunk. Már kértem minden alkalmazottól, hogy ne égessük a villanyt, ha nincs senki az adott helyiségben, és jeleztem, hogy a hőmérsékletet nem emeljük 20 fok fölé” – folytatta a tulajdonos, aki azt kérte, hogy ne írjuk le a nevét.

Megjegyezte, az szerinte egyáltalán nem baj, ha az eddigieknél kicsit hűvösebb lesz – még ha ez eleinte szokatlan vagy kényelmetlen is lehet –, hiszen a vásárlóknak sem jó, ha a nagykabát rájuk melegszik egy-egy hosszabbra nyúló vásárlás során. „Nincs mese, az alkalmazottaknak jobban fel kell öltözniük, és úgy általában mindenkinek el kell kezdeni takarékoskodni.”

Még borúsabb képet festett kérdésünkre Balogh Anikó, a kismarosi Málnalevél Patika vezetője. „Úgy tűnik, azzal érdemes számolnunk, hogy a rezsink a korábbi 5-7-szeresére nő. A gázdíjunk havonta 500 ezer forint fölött lesz, a spórolást, hőmérséklet-csökkentést is beleszámítva. Az áramszámlánk 300 ezer körül állhat meg” – osztotta meg az első tapasztalatait és számításait, azzal, hogy mindez nyilván erősen függ attól, mennyire korszerű a gyógyszertár. A legrosszabb kilátásaik a régi, energetikai felújítást még nem látott, fölöslegesen nagy épületben működőknek vannak, különösen, ha bérleményről van szó, amelynek korszerűsítésére nyilván nem kötelezhető az ingatlan tulajdonosa.

Remélhető-e segítség?

A Magyar Gyógyszerészi Kamara szeptemberi elnökségi üléséről az Mgyk.hu-n olvasható beszámolóban az áll, hogy a kamara augusztus 29-én elküldte Tóth László helyettes államtitkárnak a rezsikompenzációs javaslatát. Hankó Zoltán elnök lapunk kérdésére azt mondta, a kamara az Egészségügyért Felelős Államtitkársággal való egyeztetés alapján részletes becslést készített arról, hogy mennyivel nőhetnek a gyógyszertárak rezsiköltségei, elsősorban az áram és a gáz, illetve a fiókgyógyszertárak esetében az üzemanyagok drágulása miatt.

„A becslés alapján két verziót is készítettünk arra, hogy az állam hogyan ellensúlyozhatná ezeket a hatásokat: az egyik lényege a többletköltség kompenzálása a forgalom függvényében, sávosan csökkenő mértékben. A másik javaslat szerint a gyógyszertárak a lakossági fogyasztókkal egy megítélés alá esnének, vagyis részben kedvezményes áron vásárolhatnák az energiát. Mindkét elképzelést elküldtük a Belügyminisztérium illetékes államtitkárságának, illetve a Miniszterelnöki Kabinetirodának” – mondta az MGYK elnöke.

Átvilágítás az egészségügyben

Az egyeztetés nem volt véletlen, a minisztériumban ugyanis készül egy átvilágítás arról, hogy a jelenlegi helyzetben hogyan őrizhető meg az egészségügy működőképessége. Ehhez a munkához csatlakozott a kamara, de hogy a javaslatai bekerültek-e a BM végső előterjesztésébe, és ha igen, a kormány akceptálja-e őket, azt nem tudni. „Nehéz megítélni, hogy milyen esélyeink vannak a kedvező elbírálásra. Mivel a gyógyszertárak működése közérdekű egészségügyi szolgáltatás, és sok gyógyszertár nehéz helyzetben van, remélem, hogy nem rosszak. De rálátok más területek energiabeszerzési többletköltségeire is, és látom, hogy nemzetgazdasági szinten is baj van” – említette Hankó Zoltán.

Hozzátette, akárhogy is lesz, a patikai szektorban ettől függetlenül minden szereplőnek át kell gondolnia, hogy hol lehet megfogni a költségeket. „A kamara számára a teljes gyógyszerellátási rendszer túlélése fontos, az a cél, hogy egyetlen gyógyszertárnak se kelljen bezárnia a rezsidíjak emelkedésének akár közvetlen, akár közvetett hatásai miatt” –  jelentette ki.

Van egy határ

Sajnos a rezsiproblémán túl is akadnak megoldásra váró ügyek. Előző számunkban (Pirulatrend, 2022/szeptember) mi is foglalkoztunk a katás adózás átalakítása nyomán fellépő kihívásokkal, amelyek a fokozódó bérnyomás képében jelentkeznek. „A számlás helyettesítőkkel meg kell állapodni, valamennyit muszáj átvállalni a növekvő költségeikből. Az asszisztenseknek 2800-ról 3000 forintra emeltük az óradíjat, a gyógyszerészeknek 10 százalékkal, körülbelül 5000 forintra. Egy-egy interjún kiderült, hogy nagyjából ugyanazt ajánlottam, amit más gyógyszertárak is, ami azt mutatja, hogy van egy határ, ami fölé racionális gazdálkodás mellett egyszerűen nem lehet menni” – magyarázta a már idézett fővárosi patikatulajdonos.

Hozzátette, tudomása szerint vidéken magasabbak az óradíjak, mivel kevesebb a helyettesítő, ez pedig egy idő után nem mehet tovább, bizonyos patikák várhatóan tönkremennek. „Ezt az emberek is megérzik majd, amikor többet kell gyógyszertárat keresgélni, aztán ott várni a kiszolgálásra. Persze, ha a patikák száma csökken, az valamelyest kiegyensúlyozza a munkaerőpiacot, de ez csak hosszú távon érezteti a hatását. Döntéseket hozni pedig most kell: eddig a beszerzési árak emelkedése miatt növeltünk árakat, az egyéb költségeket viszont még nem hárítottuk át. Kérdés, hogy meddig lehet egyáltalán ebben elmenni” – vetette fel.

Balogh Anikó megerősítette, hogy a béreket a munkaerőhiány és az infláció fölfelé tolja, és nemcsak a helyettesítőknél van nagy mozgás, hanem az alkamazottaknál is – ami érthető, hiszen a megélhetés a tét. Úgy fogalmazott, szerinte sok patikának abba törhet bele a bicskája, hogy a megnövekedett kiadásokat nem lehet kigazdálkodni áremelésekből, az OTC aránya ehhez túl kicsi. „A független patikák az árakat nem emelhetik az egekig, mert akkor a nagy patikák, a láncok árelőnye olyan látványos lesz, hogy elveszítjük a vevőket” – vélte a patikavezető.

Azt mondta, az egész társadalmat érintő gazdasági nehézségek miatt már most is felvetődik, hogy van-e értelme annyit rendelni egy-egy termékből, mint korábban: lesz-e, aki megveszi a fájdalomcsillapítót, vagy az emberek inkább kibírják a fájdalmat, hogy fűteni tudjanak? „Nagyon nehéz megmondani, hogyan reagál majd a piac arra, ami most jön.”

Csak óvatosan

Azzal, hogy a pénzügyi mozgástér nagyon szűk, egyetértett Zlinszky János, a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) elnöke is. „A patikai forgalom közel 60 százaléka hatósági áras, az OTC és egyéb termékek árához hozzányúlni pedig ebben az ágazatban csak nagyon óvatosan lehet. Mindeközben minden más költség is emelkedik, egyebek között a bérleti díj, a könyvelési díj, a rendszerfelügyeleti díj” – sorolta a nehézségeket.

Az esetleges bérfeszültségre vonatkozó felvetésről azt mondta, az valóban várható, illetve már tapasztalható is, de független az eddig katásként dolgozó helyettesítők esetleges magasabb fizetési igényétől. „Az összbértömeghez képest a nekik kifizetendő esetleges magasabb óradíj előteremtése kisebb súlyú, bár szintén nehéz. Az igazi gond az, hogy az árréstömeg stagnálása mellett hosszú évek óta nem volt lehetőség a gyógyszerészek járandóságának megfelelő mértékű emelésére. Ennek következtében a patikai bérszínvonal már jó ideje a nemzetgazdasági átlag alatt van. Márpedig az alkalmazottakat is sújtja a 20 százalék körüli infláció, muszáj lenne legalább most megpróbálni megőrizni az ő fizetésük reálértékét” – mondta Zlinszky János.

Csakhogy ez a valóban időszerű lépés, még ha nem is 20, csak tizenegynéhány százalékos bérfejlesztéssel számolunk, ágazati szinten összességében közel 10 milliárdos költségnövekedés lenne. „Mivel a rezsiköltségek emelkedése éves szinten akár többmilliós nagyságrendű tétel is lehet egy átlagos patika számára, ez a két tényező 10-15 milliárdos plusz teher lesz, vagyis elviszi a szektor eredményének jelentős részét” – hívta fel figyelmet a HGYSZ elnöke.

Megjelent a Pirulatrend 2022. októberi számában.