A gyógyhatás csak ígéret

Több millió félrevezető hirdetést távolítottak el

Az Európai Bizottság felhívására folytatott, átfogó ellenőrzési akció keretében az online platformok üzemeltetői több millió, a koronavírus okozta járvánnyal összefüggő félrevezető hirdetést, és eladásra kínált termékreklámot távolítottak el vagy tiltottak le weboldalaikról. A Gazdasági Versenyhivatal is csatlakozott az akcióhoz, átfésülik az online platformokon a COVID-19 járvánnyal összefüggésben népszerűsített termékeket.

Az ellenőrök azt vizsgálták, mely webhelyeken fogalmaznak meg hamis állításokat, illetve hirdetnek hatástalan szereket, nem létező vagy hamis termékeket a koronavírus-járvány kapcsán. Az online ellenőrzési akció keretében, amelyben 27 ország fogyasztóvédelmi hatóságai vettek részt, online platformokat világítottak át és több olyan reklámot vizsgáltak meg, amelyek a fogyasztók körében a koronavírus-járvány miatt különösen keresett termékeket hirdettek eladásra. Az átvilágítás során az ellenőrök kiemelt figyelmet fordítottak a védőmaszkok, fejvédők, kézfertőtlenítők és vírustesztek, valamint az olyan élelmiszerek, étrend-kiegészítők és nem élelmiszer jellegű termékek értékesítésére irányuló ajánlatoknak, amelyeknek a forgalmazók gyógyhatást tulajdonítanak a koronavírus-fertőzéssel szemben.

A hatóságok számos kétes ajánlatra és hirdetésre bukkantak olyan termékek kapcsán, amelyeket megtévesztő módon a koronavírus-járvánnyal összefüggésben kínáltak az érintett weboldalak, ezenfelül sok esetben találkoztak indokolatlanul magas árakkal, és olyan megalapozatlan állításokkal, miszerint a hirdetett termék képes megelőzni, illetve gyógyítani a koronavírus-fertőzést. Az online ellenőrzés azt is feltárta, hogy a tisztességtelen eszközökkel élő kereskedők olyan új módszereket alkalmaznak, amelyek megnehezítik a leleplezésüket. Ilyen módszer például, hogy csak burkoltan állítják, képek vagy ábrák segítségével sugallják, hogy termékeik gyógyhatással rendelkeznek.

Fotó: 123rf.com

A fogyasztóvédelmi jogszabályok megsértése

Az ellenőrzés célja, hogy kiszűrjék a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, és megelőzzék, hogy az európai fogyasztók ezek áldozataivá váljanak. Az ezek elleni összehangolt küzdelem érdekében, a nemzeti hatóságokból álló Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat (CPC hálózat) március 20-án közös álláspontot fogadott el, amelyben felvázolta az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok megsértésének leggyakoribb eseteit.

Didier Reynders igazságügyi biztos felkérte a nagyobb online platformokat, hogy működjenek szorosan együtt a CPC hálózattal, és intézkedjenek a tisztességtelen gyakorlatok megszüntetése érdekében. A platformok pozitívan reagáltak Didier Reynders biztos együttműködési felhívására, és előremutató, folyamatos lépéseket tettek a helyzet javításáért. Az Európai Bizottság kapcsolatba lépett számos, az e-kereskedelem és az online hirdetési piac kulcsszereplőit képviselő szakmai szövetséggel is.

Online ellenőrzés a szabályok betartásáért

A tisztességtelen kereskedők azonban kreatívak, és folyamatosan új módszereket találnak a fogyasztók megtévesztésére. Ezért a problémás esetek, és az új típusú tisztességtelen gyakorlatok azonosítása, valamint a velük szembeni fellépés érdekében a CPC hatóságok megállapodtak abban, hogy egy gyors, összehangolt és egyidejű online ellenőrzést (úgynevezett sweep) folytatnak le.

Az ellenőrzés során a nemzeti hatóságok átvilágítják az általuk kiválasztott (hazai vagy globális) online platformokat, megvizsgálva például, hogy mely COVID-19 járvánnyal kapcsolatban népszerűsített termékkategóriák érhetők el, egyben rálátást kapnak a nagyobb internetes platformok proaktív módon végrehajtott intézkedéseinek hatékonyságára.

Részletesen ellenőrzik egyes kereskedők ‒ a COVID-19 járvány következtében megnövekvő fogyasztói igényt kielégítő ‒ termékekkel kapcsolatos ajánlatait és hirdetéseit. Egyebek között azt, hogy ezek tartalmaznak-e olyan, a vírusfertőzés elleni hatékonyságra vonatozó ígéreteket, amelyek nincsenek alátámasztva; mennyire egyértelműek a termékek áráról, az árkedvezményekről és a szállítási feltételekről megjelenített információk; nem gyakorolnak-e a fogyasztókra nyomást a vásárlás ösztönzése érdekében, például azt állítva, hogy a termékekből hiány van, vagy gyorsan elkelnek; továbbá, hogy az e-boltok és platformok egyértelmű információkat nyújtanak-e azon kereskedő személyazonosságáról, földrajzi elhelyezkedéséről és elérhetőségéről, akitől a fogyasztó megvásárolja a termékeket.

A GVH már korábban is átfésülte az online platformokat és webáruházakat a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban, és több eljárást is indított olyan vállalkozásokkal szemben, amelyek valószínűsíthetően tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak.