A gyógyszerész a vesék utolsó őre

Gyakran az éberségen múlik

Mind az akut, mind a krónikus veseelégtelenség kialakulásában komoly szerepe lehet az iatrogén gyógyszerártalmaknak. Van néhány helyzet, amikor a patikai szakemberek – ha elég éberek – különösen sokat tehetnek ezek elkerüléséért.

Fotó: 123rf.com

A veséket ellátó erek sűrűsége az intenzívvérellátás miatt, a szív- érrendszeri betegségben szenvedők többségének vesekárosodása is van. A várható élettartam kitolódásával, az idős betegek arányának emelkedésével növekszik a vesebetegek száma is.

A veseműködés elégtelensége lehet akut, napok alatt kialakuló, akár 50%-os halálozással járó forma, illetve krónikus, a betegség előrehaladtával dialízist, szervátültetést szükségessé tevő állapot.

Akut veseelégtelenséget okozhatnak az arra érzékeny betegnél:
– nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID),
– ACE gátló vérnyomáscsökkentők
– egyes antibiotikumok (penicillin és származékai, cefalosporinok, quinolonok pl. ciprofloxacin)
– szulfonamidok
– fájdalomcsillapítók
– vérnyomáscsökkentő – vizelethajtó kombinációk pl. furosemid
– protonpumpa gátlók (PPI), H2 receptor antagonisták pl. cimetidin.

A krónikus formát olyan gyógyszerek válthatják ki, amelyek rontják a vesék vérellátását,
károsítják az ereket, a tubulusokat. A krónikus panaszok kialakulásáért az úgynevezett analgeticum nephropathia lehet felelős olyan betegek esetében, akik 5 évnél hosszabb ideig szednek kombinált fájdalomcsillapítókat. A tapasztalatok szerint döntően a nők körében fejfájás, ízületi panaszok, derék- hát fájdalom, nőgyógyászati problémák esetében fordul elő folyamatos fájdalomcsillapító szedés. Ezen kombinációk paracetamolt, coffeint, pyrazolon származékokat, szalicilátot tartalmaznak.

Ezek az analgetikumok döntően recept nélkül elérhető készítmények, beszerzésük
esetében a gyógyszertári szakember az egyetlen, aki szakmai kontrollt, segítséget tud nyújtani a betegnek.

Kell a kontroll a reklámnak
A paracetamolt tartalmazó gyógyszereket intenzíven reklámozzák a gyártók, pedig a
hatóanyag nem csak a veséket károsíthatja,hanem a májat is. Az ártalom mértéke dózisfüggő, azaz felesleges pánikkeltés lenne azt állítani, hogy egy megfázás, influenza-szerű megbetegedés kapcsán időlegesen szedett láz- és fájdalomcsillapítók krónikus veseelégtelenséget okoznának. A bőséges választék következtében azonban
reális kockázata van annak, hogy egy-egy beteg egyidejűleg több olyan készítményt
is szed, ami paracetamolt tartalmaz különböző gyógyszerformákban, és így könnyen
kialakulhat a hatóanyag túladagolása. Erre kell fokozott figyelmet fordítani a készítmények vény nélküli kiadásakor.

Különös veszélyben a nők
Dr. Pintér István és munkatársai vizsgálatai szerint a fájdalomcsillapító függőség
elsősorban olyan krónikus fájdalomtól szenvedő nőknél alakul ki, akiknek alacsonyabb
a fájdalomtűrő képességük, gyakrabban szednek nyugtató, altató hatású készítményeket, hajlamosabbak a depresszióra. Az éveken át folyamatosan szedett, veseműködést rontó hatóanyag-kombinációk krónikus veseelégtelenséget okozhatnak.

Dr. Pintér István adatai szerint a dialízisre szoruló betegek 15 százalékát analgetikum nephropathia következtében kell kezelni. A dialízisre szoruló betegek száma évente 8 10 százalékkal növekszik. Fontos tehát, hogy a gyógyszertárban expediáló szakemberek fokozottan figyeljenek a fájdalomcsillapító függőségre, és proaktívan nyújtsanak segítséget a veszélyeztetett pácienseknek.

Kivonat is lehet kockázatos
A gyógynövények alkalmazása iránti igény és az étrend-kiegészítők nagy divatja
következtében olyan kivonatok felhasználása is megnövekedett, amelyek
hosszabb távon alkalmazva károsítják a veseműködést. Ilyenek lehetnek pl. a nagyon népszerű aloé vera-t tartalmazó termékek, valamint a guarana venezuelai cserje kivonata, amit stimuláló, fogyasztószerként használnak. A Kínából származó gyógynövény teák aristolochia-sav szennyezést tartalmazhatnak, ami károsítja a veseműködést.

A kúra hosszával nő a rizikó
Általában elmondható, hogy azon gyógyszercsoportok, amelyek arra érzékeny egyéneknél akut vesekárosodást, uraemiát okozhatnak, tartós alkalmazás esetén krónikus vesekárosodást is előidézhetnek. Az aminoglikozid antibiotikumok kifejezetten rontják a veseműködést, a kúrát követően azonban általában regenerálódik a vesefunkció, de sajnos kialakulhat krónikus károsodás is.

A NEAK közzétette azon 15 hatóanyag listáját, amelyet az orvosok a legtöbb embernek
rendeltek vényen 2018-ban. A 15 hatóanyagból 11-nek van potenciális vesefunkciót rontó hatása. Ezek vényes fogyasztását mutatja a táblázatunk a NEAK adatai alapján. A felsorolt hatóanyagok között 5 olyan szerepel, amely vény nélkül is kiadható formában is hozzáférhető a gyógyszertárakban: Acetilszalicilsav, Pantoprazol, Famotidin, Diclofenac, Naproxen. (Ezek recept nélküli forgalmáról nem tartalmaz adatokat a NEAK kimutatása.) Ilyen hatóanyagot tartalmazó készítményeket a
betegek általában hosszabb ideig, rendszeresen alkalmazzák. A gyógyszertárban dolgozó szakembereknek célszerű kiemelt figyelmet szentelniük ezek expediálására.

Dr. Matejka Zsuzsanna

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>