A gyógyszeripari fejlesztések fontossága

Mi fenyegeti a magyarok egészségét?

A III. Innovatív Gyógyszeripari Körképből kiderül, hogy a szakemberek szerint a következő 10 évben némileg növekedhet a magyarok egészségben eltöltött éveinek száma. Ehhez azonban több más tényező mellett elengedhetetlen az egészségértés fejlesztése, valamint a legújabb egészségügyi innovációkhoz történő hozzáférés további gyorsítása is, amelynek fontos lépése volt az összesen 26 új gyógyszerkészítmény társadalombiztosítási támogatásba történő befogadása.

A magyar társadalom egészségi állapota kulcsfontosságú az ország teljesítőképessége szempontjából, hiszen az idő előtti megbetegedések nemcsak munkaerőpiaci kiesést, hanem komoly egészségügyi kiadásokat is jelentenek a költségvetés számára. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) a hazai gyógyszerforgalom több mint 50 százalékát adó fejlesztésorientált vállalatok topvezetői körében azt vizsgálta, hogy miként látják a magyarok egészségi állapotát a következő 10 évben, mit gondolnak a legfontosabb kockázati tényezőkről, valamint, hogy az innovatív gyógyszergyártók milyen mértékben járulnak majd hozzá a hazai egészségügyhöz.

Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója a kutatás eredményei alapján elmondta, hogy azok megerősítik az innovatív készítményekhez való hozzáférés jelentőségét. Egészségügyi mutatóink tekintetében ugyanis még elmaradásban vagyunk az EU-s átlagtól, márpedig a jövő egészséges társadalmának egyik feltétele, hogy a legújabb gyógyszeripari fejlesztések minél gyorsabban és minél több ember számára elérhetőek legyenek. Az innovatív gyógyszergyártók ezért üdvözölték az egészségügyi kormányzat év végi, több terápiás területet érintő, összesen 26 új gyógyszerkészítmény, illetve indikáció támogatásba történő befogadásáról szóló döntését. Ezt követően a befogadási rendszer egyszerűsítésére és a további befogadások gördülékenyebbé tételére is szükség lenne.

Magyarok egészségi állapota: lassú javulás a következő évtizedben

A gyógyszergyártó vállalatok vezetői óvatosan optimisták a magyarok jövőbeni egészségi kilátásait illetően. Úgy gondolják, a következő 10 évben kicsit növekszik majd az egészségben eltöltött évek száma (4,1), amely jelenleg az EUROSTAT adatai szerint átlagosan 60,2 év a magyar nők és 59,5 év a férfiak esetében. A kutatás eredményei szerint kismértékben növekszik a magyarok egészségértése, azaz annak a mértéke, hogy mennyire tudjuk feldolgozni az egészségünkkel kapcsolatos információkat (3,7). Kevésbé optimisták a megkérdezettek az innovatív terápiákhoz való hozzáférés idejével kapcsolatban: erről ugyanis az összesített eredmények alapján úgy gondolják, inkább változatlan marad (3,2), ami indokolhatja az egészségügyi mutatókkal kapcsolatos visszafogott optimizmust.

Hogyan változnak az alábbiak a következő 10 évben Magyarországon?
(A skála értékei: 1-jelentősen csökken; 2-kicsit csökken; 3-nem változik; 4-kicsit nő; 5-jelentősen nő.)  

A megkérdezettek szerint ugyanakkor a következő 10 évben a magyar társadalom egészségi állapotát és a születéskor várható élettartamot javító tennivalók közül – több egyéb szempont mellett – arra volna szükség, hogy a magyarok hozzáférjenek a korszerű terápiákhoz (4,8). Ehhez kapcsolódóan szintén nagyon fontosnak tartják a finanszírozás bővítését, azaz az egészségügyi kiadások növelését legalább a V4-es országok átlagára (4,7).

Kockázati tényezők: a túlsúly és a mozgáshiány a legveszélyesebbek

Az AIPM kutatásában az egészségünket befolyásoló kockázati tényezőkről is kérdezték a fejlesztésorientált gyógyszervállalatok hazai vezetőit. Az eredmények alapján két egymással összefüggő veszély körvonalazódik: a válaszadók szerint a következő 10 évben a túlsúly (4,2), valamint a mozgáshiányos életmód (3,8) szerepe növekszik leginkább a magyarok egészségét fenyegető kockázati tényezők közül. Szintén hangsúlyos problémaként értékelték az alacsony egészségértést (3,6), az egészségtelen táplálkozást (3,6) valamint az alkoholfogyasztást (3,4). A dohányzás szerepéről úgy gondolják, változatlan marad, ugyanakkor a felsorolt kockázati tényezők közül egyikről sem feltételezik, hogy csökkenne a szerepe a következő 10 évben.

Hogyan változik a következő 10 évben az alábbi egészséget befolyásoló kockázati tényezők szerepe Magyarországon?
(A skála értékei: 1-jelentősen csökken a szerepe; 2-kicsit csökken a szerepe; 3-változatlan marad;4-kicsit növekszik a szerepe; 5-jelentősen növekszik a szerepe.)

Magyarországon a rák a legrettegettebb betegségek egyike: élete során minden negyedik embert érint valamilyen daganatos megbetegedés. Ennek kapcsán a kutatás azt vizsgálta, hogy a nemzetközi gyógyszercégek vezetői szerint a következő 10 évben mely faktorok milyen mértékben járulnak majd hozzá a daganatos megbetegedések túlélési esélyének növeléséhez. A válaszadók szerint a daganatos betegségek túlélési esélyeinek növekedéséhez az innovatív terápiák, tehát a gyógymódok fejlődése (4,7) járul majd hozzá leginkább.

Innovatívok: a jövőben is növekvő mértékben járulnak hozzá a hazai egészségügyhöz

Az AIPM kutatásában azt is felmérte, hogy miként látják a gyógyszervállalatok vezetői az innovatív gyógyszeripar következő, nagyjából egy évtizedes hozzájárulását a hazai egészségügyhöz. Az egyöntetű vélemény szerint a következő években folytatódik a most is megfigyelhető pozitív tendencia. Az innovatív gyógyszergyártók a jövőben is növekvő mértékben járulnak majd hozzá az egészségügyhöz egyrészt az innováció ösztönzésén keresztül: a Magyarországon megvalósuló kutatások és klinikai vizsgálatok támogatásával segítik a hazai innovációt, lehetővé teszik a szakemberek számára a nemzetközi tudományos vérkeringésben történő részvételt. Emellett továbbra is fontos szerepük lesz abban, hogy legújabb innovatív készítményeikkel segítsék a magyarok gyógyulását, hiszen az innovatív gyógyszeres terápiák jelentős arányban járulnak hozzá a születéskor várható élettartam növekedéséhez. Továbbá abban is egyetértés mutatkozott a válaszadók között, hogy az innovatív gyógyszergyártók tevékenységükkel a következő években is jelentősen hozzájárulnak majd a hazai GDP-hez, így erősítve a nemzetgazdaságot.