“A környezet gyorsan változik, de az értékek állandóak”

A gyógyszerésznek az alkalmazás szakértőjévé is kell válnia

A Semmelweis Egyetem gyógyszerészképzése idén tavasszal bekerült a világ 200 legjobbja közé a Quacquarelli Symonds szakterületi rangsorában. Egyebek mellett erről és a továbbfejlődéshez szükséges változásokról beszélgettünk dr. Zelkó Románával, aki immár hat éve áll dékánként a pesti gyógyszerészkar élén.

A képzésről nehéz úgy beszélni, hogy ne kerüljön szóba a gyógyszerészhiány is, amire oly sokan panaszkodnak. De miként látszanak ennek okai az egyetemről? Egyáltalán: valódi ez a hiány?

A gyógyszerészek korfája egyre idősödő, a személyi jogos gyógyszerészek átlagkora 50 fölött van, így a munkaerőhiány elkerüléséhez kell az utánpótlás. A gyógyszerészképzés iránt a 2010-es rekordév óta kiegyenlített, de jelentősnek mondható az érdeklődés, és a diplomás pályakövető rendszer adatai szerint a végzősök gyorsan el is tudnak helyezkedni. A kép nyilván nem homogén, más a helyzet vidéken, vagy a nagyvárosokban. Gyakran csodálkozva jelzik kollégáink, hogy nem értik a fővárosi munkahelyek túlzott preferenciáját a vidékiekkel szemben, hiszen egy nagyvárosban a patikus csak egy a tengernyi munkavállalóból, míg vidéken viszont a társadalmi elit tagja lehet. Az emberek megbecsülik, kikérik a véleményét, szerves részévé válnak az életüknek, sokkal hasznosabbnak érezhetik magukat. Ott inkább van idő és lehetőség a személyes kapcsolatra. Ugyanakkor a gyógyszeripari-egyetemi munkahelyek meghatározott településekhez kötöttek, így a választási preferenciákat ez is befolyásolja.

A  Semmelweis Egyetem számára jó hír, hogy idén tavasszal – éppen a gyógyszerészeti képzése révén – bekerült a világ 200 legjobb egyeteme közé a Quacquarelli Symonds (QS) szakterületi rangsorában. Ez a lista mit mér, mi ennek az eredménynek az értéke?

A nemzetközi szakterületi rangsor készítői a listák összeállításánál négy szempontot vesznek figyelembe: az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakoriságát, az intézmény hírnevét a tudományos szférában, a munkáltatói véleményeket, továbbá az idézettségre utaló bibliográfiai indikátort. Az idézettségben a 2012-2017 közötti időszakot vizsgálják, míg a reputációs kérdőíveknél az utóbbi 5 év eredményeit veszik számításba. Az eredményünk azt is jelenti, hogy az itt folyó kutatások nemzetközi megítélése alapján, a kar vonzó környezetet nyújthat a versenyképességet fokozó, kooperációs kapcsolatokat is jelentő hazai és nemzetközi konzorciumi szerveződésekhez.

Nemrégiben a Szinapszis és a HGYSZ publikált egy, a gyógyszerészképzést érintő kutatást. Abban a megkérdezetteknek csupán 5 százaléka mondta azt, hogy nem módosítana semmit a jelenlegi tananyagon. Ön, mint oktató és dékán, változtatna-e a képzés, illetve a szakképzés struktúráján? Van-e olyan szakterület, amiről úgy gondolja, azt nagyobb hangsúllyal kellene oktatni?

A Gyógyszerésztudományi Kar dékánjaként a képzéssel kapcsolatos vízióm az, hogy olyan szakembereket képezzünk, akik az őket foglalkoztató két legnagyobb munkaerő-piaci ágazatban, az egészségügyben és a gyógyszeriparban is megállják a helyüket. A környezet ugyan gyorsan változik, de az értékek állandóak. Csak megalapozott elméleti és gyakorlati ismerettel rendelkező, felkészült szakemberek képesek egy gyorsan változó, kihívásokkal teli környezethez alkalmazkodni az aktuális munkakörben. Tisztában vagyunk azzal, hogy miközben biztosítanunk kell a megfelelő tudományos hátteret, egy pillanatra sem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ez egy gyakorlatorientált és a betegellátás szolgálatát jelentő hivatás sok-sok elvárással. Úgy kell a képzést alakítani, hogy az újonnan megjelenő társadalmi igényeket is kielégítse. Így a gyógyszerellátással szemben a logisztikai feladatok magas színvonalú, költséghatékony ellátása mellett kifejezett igény van a gyógyszerhasználat kockázatainak csökkentésére, és hasznainak a kiteljesítésére. A gyógyszerésznek a hagyományos feladatok professzionális ellátása mellett egyre hangsúlyozottabban kell vállalnia a gyógyszer, és személyre szabott alkalmazásának szakértőjeként végzett tevékenységet, amellyel biztosítja a gyógyszeres terápia eredményességét. A biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia elősegítésén, a beteg együttműködő készségének növelésén túl, az egészségtudatos életvitelének kialakítása, az „egészségben tartás” programja is új lehetőséget kínál. Ezeknek az elvárásoknak megfelelő szakemberek képzéséhez intellektuálisan nyitott, az értékeket felismerni és elismerni képes egyetemi oktatók és a gyógyszerágazat szereplőinek együttműködése szükséges.

Mindezek érdekében milyen konkrét változásokat sikerült elérniük a képzésben a közelmúltban?

A képzési szerkezetben nem történt ugyan változás, ugyanakkor jelentős erőfeszítéseket tettünk, hogy mind az egészség-, mind a hazai gyógyszeripar elvárásainak megfelelő ismeretekkel rendelkező szakembereket készítsünk fel. Ezért a Magyar Gyógyszerészi Kamara munkatársainak bevonásával új, gyakorlatorientált képzési programot is fejlesztettünk egy, az egyetem által elnyert uniós pályázat keretében. Ez a záróvizsga előtti gyógyszertári szakmai gyakorlat egyes korábban nem, vagy csak érintőlegesen oktatott témaköreinek interaktív, probléma alapú oktatási eszközökkel történő feldolgozását szolgálja.

A választható tárgyak közé több olyan kurzust is bevezettünk, amelyben ipari szakemberek tartanak előadást szakterületükről. Új, szabadon választható tárgyként hirdettük meg ”A gyógyszeripar A-tól Z-ig” című kurzust az EGIS Gyógyszergyárral folytatott együttműködés eredményeként. Ez az összefogás nemcsak a gyógyszeripar szakember-utánpótlásának érdekében jelentős. Ugyanis közös érdek, hogy a közforgalmú és kórházi gyógyszerellátásban, vagy a felügyeleti hatóságoknál elhelyezkedő gyógyszerész is legyen szakértője az ipar által előállított készítményeknek.

A szakmai szervezetek (MAGYOSZ, MGYK, MGYT) kezdeményezésére a karunk is részt vesz az egyhetes ”Gyógyszeripari gyakorlat” új, szabadon választható tárgy szervezésében. A Kari Tanács jóváhagyta a ”Betegközpontú hatóanyag-felszabadító rendszerek” szabadon választható tárgy meghirdetését, azt a társkarok számára is elérhetővé téve, így célunknak megfelelően a kurzuson a gyógyszerészhallgatók mellett orvostanhallgatók is részt vettek. Átalakítottuk a teljes szakképzési tematikát és megújítottuk a továbbképzést is. Ez ennek az öt évnek az eredménye, és a visszajelzések is igazolják, hogy a változtatások jó irányba mutatnak. Ugyancsak a közelmúlt eredménye, hogy a kórházi, klinikai gyógyszerészeti területre sikerült több tehetséges pályakezdő rezidenst megnyernünk, akik a klinikai gyógyszerészi tevékenységük során az egyetemi fekvőbeteg-ellátás különböző területein járulnak hozzá a minőségi gyógyszeres terápiához.

Kádár Dóra

Hallgatók gyakorlati órán vesznek részt a tangyógyszertárban a Semmelweis Egyetem Gyógyszerészeti Intézetben, a IX. kerületi Hõgyes Endre utcában 2019. március 1-jén. A gyógyszerészeti képzést tekintve a világ 200 legjobb egyeteme között szerepel a Semmelweis Egyetem a Quacquarelli Symonds (QS) frissen publikált szakterületi rangsorán.
MTI/Mohai Balázs

Pályaképpontok

Édesapja, Zelkó Zoltán térképész a hetvenes években kezdett foglalkozni a perui Nazca -vonalak rejtélyével. Kutatásaiból könyvet is írt. Lányát azonban már a középiskolában is inkább az orvoslás, a kémia, és a gyógyító anyag megismerése érdekelte.
1991-ben szerzett gyógyszerész oklevelet a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, majd 2000-ig ott a Gyógyszerészeti Intézetben dolgozott különböző beosztásokban. Itt írta PhD-értekezését, amelyet 1996-ban védett meg, majd 2008-ban gyógyszer-technológiai témában akadémiai doktori címet is szerzett.
2000-ben az Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet, Galenusi Laboratórium vezetője lett, majd 2005-től az intézet igazgatója. Az egyetemi tanári címet 2009 szeptemberében kapta meg.
2003 és 2009 között a gyógyszerészkar dékánhelyettese, 2013 júliusától pedig a dékánja.

„Gyógyszerész-gyár” 

A budapesti egyetemen magyar, angol és német nyelven tanuló évfolyamokon zajlik a gyógyszerészképzés. Az itteni hallgatói létszám meghaladja minden más magyar ‒ úgy a pécsi, a szegedi, mint a debreceni ‒ gyógyszerészkarét. Ez igaz a külföldi hallgatókra is, olyannyira, hogy német nyelvű képzés csakis a Semmelweis Egyetemen folyik.
A fővárosban évente 120-130 fiatal gyógyszerész végez. Ők az elhelyezkedést tekintve könnyű helyzetben vannak. Már csak azért is, mert az álláskínálatok több mint felével a főváros vonzáskörzetébe keresnek jelentkezőt. Az itt végzettek is ragaszkodnak a gyógyszerészethez: több mint 95 százalékuk a szakmájában helyezkedik el. (Fotó: MTI, Mohai Balázs)