A kulcs a személyre szabott tanácsadás

Hipo- és hipertireózis

Mi az oka, hogy bár a hipotireózis kezelésére szolgáló szintetikus pajzsmirigy-hormon a leggyakrabban felírt gyógyszerek közé tartozik, az e terápiában részesülő betegek sokszor mégis rossz életminőségről számolnak be? Milyen szempontok segíthetnek a betegközpontú gyógyszermenedzsment kialakításában?

A pajzsmirigy kóros működése gyakori a gazdaságilag fejlett országok öregedő népessége körében: egyesült államokbeli adatok szerint a lakosság 12 százaléka esetében alakul ki hipo- vagy hipertireózis az élet folyamán. A pajzsmirigy-diszfunkció prevalenciája az életkor előrehaladásával növekszik, azonban a diagnózist nehezíti, hogy a bizonytalan tüneteket elfedhetik a társbetegségek vagy az azok kezelésére használt gyógyszerek, netán a normális öregedés jelei (Thyroid dysfunction and the elderly Patient: a Primer for Pharmacists; The Consultant Pharmacist).

Mivel a pajzsmirigyhormon a szervezet számos funkciójának szabályozásában részt vesz (pl. testhőmérséklet, anyagcsere), a fiataloknál a hipertireózis számos tünettel jár (pl. tremor, tachycardia, fogyás). Idősek esetén (akik körében a hipertireózis prevalenciája 1,2%) azonban az is lehetséges, hogy alig jelentkeznek tünetek, sőt azokat az egyéb betegségek kezelésére használt gyógyszerek el is fedhetik (pl. a remegést vagy a palpitációt a béta-blokkolók). A pajzsmirigy-hormon plazmaszintjét növelhetik különböző gyógyszerek is, így pl. a béta-blokkolók vagy az amiodaron. Pajzsmirigy-túlműködés tünete lehet a depresszió és az izomgyengeség is, azonban idős betegek körében gyakorta hiányzik a kórképre jellemzőnek tartott exophtalmus, azaz a szem körüli izmok ödémája miatti szemkidülledés. A hipertireózis kezelése radioaktív jóddal vagy antithyroid gyógyszerekkel történik (a hormonszintézis gátlása), esetenként műtétre is sor kerülhet.

Az életkor előrehaladásával nő a pajzsmirigy alulműködésének esélye. Az ápolási otthonokban minden negyedik idős lakó nem diagnosztizált hipotireózisban szenved. Az aluldiagnosztizáltság oka a tünetek nem specifikus természetében keresendő (testsúlygyarapodás, romló memória és hanyatló kognitív funkció, aluszékonyság, száraz bőr, székrekedés, hideg-intolerancia). Továbbá a hipertireózishoz hasonlóan, a hipotireózis tüneteit is elfedhetik a társbetegségek és az azok kezelésére használt gyógyszerek. A hipotireózis kezelése szintetikus pajzsmirigy-hormonnal történik (levothyroxin).

Fotó: 123rf.com

Más jó terápia az orvosnak, és más a betegnek

A levothyroxin a leggyakrabban felírt gyógyszerek közé tartozik, a pajzsmirigy-alulműködő betegek a kezelés ellenére mégis sokszor rossz életminőségről számolnak be. Ennek egy tavaly év végén megjelent tanulmány (Pajzsmirigyhormon-pótló terápiában részesülő betegek gyógyszereléssel kapcsolatos félelmei; Identification of Primary Medication Concerns Regarding Thyroid Hormone Replacement Therapy From Online Patient Medication Reviews: Text Mining of Social Network Data; Journal of Medical Internet Research) szerint az lehet az oka, hogy az orvosok és a betegek máshogy vélekednek a pajzsmirigyhormon-pótló terápia sikerességéről. Az orvosok akkor ítélik sikeresnek a kezelést, ha a hormon vérszintje a referencia-tartományba kerül, míg a betegek akkor, ha megszűnnek a tüneteik. A közelmúltig a betegek véleményét nem vették eléggé figyelembe, jegyzik meg a tanulmány szerzői. Azonban a legújabb tudományos bizonyítékok a beteg-központú paradigma elterjedését segítik. Ugyanis kiderült: az is előfordulhat, hogy a beteg állapota annak ellenére sem javul, hogy a pótlás következtében pajzsmirigyhormon-szintje normál tartományba került.

Mi érdekli a terápiában részesülőket?

Az Internet és az online közösségi fórumok terjedésével egyre több beteg osztja meg gyógyszerekkel kapcsolatos tapasztalatait sorstársaival, és ez a kutatók számára is hatalmas lehetőséget jelent. A már idézett tanulmány szerzői azt vizsgálták meg, hogy egy amerikai egészségügyi honlap (WebMD) közösségi fórumán milyen témákról beszélgetnek a pajzsmirigyhormon-pótló terápiában részesülő betegek. Milyen félelmeik vannak a különböző nemű és korú betegeknek attól függően, hogy milyen régóta részesülnek hormonpótlásban, és hogy ezek alapján mennyire jelezhető előre a betegek terápiával való elégedettsége? Az eredmények alapján a kutatók megállapították: mivel speciális jellemzőkkel bírnak, fontos, hogy a pajzsmirigyhormon-pótló terápiában részesülő betegek személyre szabott gyógyszerelési tanácsadásban részesüljenek.

A kutatás alapjául szolgáló egészségügyi honlapon a betegek beszámolhatnak receptköteles gyógyszereikkel kapcsolatos tapasztalataikról, osztályozhatják azokat hatékonyság és a használat könnyűsége-nehézsége szerint, továbbá megadhatják életkorukat, nemüket, és adatot szolgáltathatnak a kezelésük időtartamával kapcsolatban. Lehetőség van szabad kommentárok írására is, így ezek szövegének és a modern tartalomelemző informatikai eszközöknek a felhasználásával a kutatók segítséget tudnak adni a betegközpontú gyógyszermenedzsment kifejlesztéséhez.

A 2007 és 2017 közötti vizsgálat alatt 1768 pajzsmirigyhormon-pótló terápiával kapcsolatos hozzászólás szövegét elemezték. Ennek során hat téma emelkedett ki: 1. hogyan kell szedni a gyógyszert, 2. hogyan kell elkezdeni a terápiát, 3. hogyan kell módosítani a gyógyszerdózist, 4. fájdalommal kapcsolatos panaszok, 5. generikus helyettesíthetőség, 6. a gyógyszernek a fizikai megjelenésre gyakorolt hatása. Mint a szerzők megjegyzik: a témák jól reprezentálják azokat a nehézségeket, amikkel a levothyroxint szedő betegek találkoznak, hiszen annak megfelelő alkalmazása – különösen az időzítés ‒ körültekintő tervezést igényel. Számos tényező (pl. szűk terápiás index és lassú abszorpció, egyéb gyógyszerek és társbetegségek, táplálkozás hatása) befolyásolja, hogy sikerül-e a hormonszintet megfelelő határok között tartani, és a betegek gyakran panaszkodnak kimerültségre, alvászavarokra, fejfájásra, izomfájdalmakra, szívproblémákra is.

Az eredmények szerint a betegek gyógyszereléssel kapcsolatos félelmei eltérőek voltak nemük, életkoruk és a kezelés időtartama szerint, ami a személyre szabott gyógyszerelési tanácsadás fontosságát húzza alá. A nőbetegek a külalakkal kapcsolatos félelmeknek adtak hangot leggyakrabban (hízás, hajhullás, száraz bőr), míg a férfiak a gyógyszer dozírozásával kapcsolatos bizonytalanságaiknak. A legfiatalabbak (13-44 év) szintén leginkább a dozírozás miatt aggódtak, míg az idősebbek (>65 év) leggyakrabban a fájdalomra panaszkodtak. A terápia időtartamának növekedésével a külalakkal kapcsolatos félelmek alábbhagytak, és a betegek inkább azzal foglalkoztak, hogy hogyan kell szedni a gyógyszert, hogyan kell módosítani a gyógyszerdózist, és egyre inkább előtérbe kerültek a generikus helyettesíthetőség kérdései.

Azok a betegek, akik leginkább a gyógyszeralkalmazás vagy -dózis kérdéseivel foglalkoztak, elégedettebbek voltak a terápiával, mint azok, akik elsődlegesen a külalakkal kapcsolatos félelmeknek adtak hangot (1-től 5-ig terjedő pontozás, 0,68 ponttal, illetve 0,44 ponttal nagyobb elégedettség), míg azok, akik leginkább a fájdalommal foglalkoztak, kevésbé voltak elégedettek (0,29 ponttal kisebb elégedettség, mint az elsődlegesen a külalakkal foglalkozók körében). A terápiával kapcsolatos elégedettség egyenes arányban nőtt annak hosszával; a férfiak elégedettebbek voltak a nőknél.

Fotó: 123rf.com

Pajzsmirigy-betegek különös veszélyben

A pajzsmirigy-betegeket érintő érdekes megállapításra jutott egy gyógyszerelési hibákat vizsgáló tanulmány. Cyril Breuker és gyógyszerész munkatársai annak jártak utána, hogy milyen medikációs hibák fordulnak elő leggyakrabban kórházi felvételkor, illetve hazabocsátáskor. Továbbá: milyen kockázati tényezők esetén fordulnak elő legnagyobb eséllyel a gyógyszerelési hibák (Medication Errors at Hospital Admission and Discharge: Risk Factors and Impact of Medication Reconciliation Process to Improve Healthcare; Journal of Patient Safety). A francia Montpellier Kórházban zajló prospektív obszervációs vizsgálat során klinikai gyógyszerészek ellenőrizték a betegek kór- és gyógyszerelési történetét. Összehasonlították a belgyógyászati osztályra történő felvételkor és hazabocsátáskor felírt recepteket, feltárták a gyógyszerelési hibákat, ellentmondásokat. A vizsgálatba bevont 900 beteg 29,4 százaléka esetén találtak legalább egy gyógyszerelési hibát, leggyakrabban egy-egy szükséges gyógyszer elhagyását (az esetek harmada volt súlyos hiba). A kezelések számával arányosan nőtt a gyógyszerelési hibák esélye, és a hibák kockázatát leginkább az növelte, ha a kórházba felvett beteg pajzsmirigy- vagy fertőző betegségben szenvedett (pajzsmirigy-betegség esetén 1,79-szorosára, fertőző betegség esetén 1,8-szeresére nőtt a kórházi felvétel során elkövetett gyógyszerelési hibák kockázata). A szerzők arról is beszámolnak, hogy az orvosokkal vagy az ápolókkal összehasonlítva, a gyógyszerészek a legjobbak a gyógyszerelési történet rekonstruálásában.

Dr. Kazai Anita

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>