A listázás öröme

Magyar egyetemek a globális felsőoktatási rangsorokban

A Semmelweis Egyetem bekerült a világ 300 legjobb felsőoktatási intézménye közé – jelentette be az egyetem szeptember elején. De mit jelent ez pontosan, mennyire érdemes komolyan venni az ilyen listákat? És hol áll a többi, gyógyszerészképzést nyújtó hazai intézmény?

Azzal, hogy a Semmelweis Egyetem (SE) a tavalyi 401-500. hely után a Times Higher Education idei (de 2022-esnek nevezett) listáján a 250-300. pozícióba került, a hazai egyetemek között a legelőkelőbb helyezést érte el, és a második legtöbbet javító európai felsőoktatási intézmény lett az első 500 mezőnyében – részletezte az SE közleménye.

123rf.com

A világrangsor készítői hagyományosan öt terület mutatói alapján mérik az intézményeket: oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció. A Semmelweis minden fő mutatójában javítani tudott, a legnagyobb mértékben az oktatás indikátora emelkedett. Két másik területen is – idézettség és nemzetköziség – a legjobb 25 százalékba tartozik.

Ambiciózus célok

Összesen 11 hazai egyetem került fel a listára. A másik három, gyógyszerészkart is működtető intézmény, a Debreceni Egyetem (DE), a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) egyaránt a 801-1000. helyen szerepel. Az élen az Oxford, a California Institute of Technology (Caltech), a Harvard, a Stanford és a Cambridge Egyetem áll. Merkely Béla rektor azt mondta, az SE előrelépése „megerősíti, hogy a megfogalmazott ambiciózus célok mentén jó irányban halad az intézmény fejlődése, köszönhetően az egyetemi polgárok kiemelkedő teljesítményének”.

A Times Higher Education közli mind az öt vizsgált szempont pontszámait is. Eszerint az SE idézettségben a legjobb, 100-ból 81 pontot kapott, ráadásul 2016 óta, amikor még 40 pont körül mozgott, folyamatosan javul a teljesítménye. Ugyancsak jól áll a nemzetközi orientációban, 77,8 ponttal, és a tendencia 2017 óta itt is emelkedő, bár 2016-ban még több, majdnem 82 pontja volt. Az oktatási környezet 44,5 pontja már szerényebb, de ezen a területen is töretlen a javulás az utóbbi öt évben, sőt az idei, csaknem 20 pontos emelkedés kimondottan látványos. Szintén jelentős volt az idei ugrás az ipari bevételek terén, 35,1-ről 41,4-re. A legkevesebb pontot (15,6) a kutatás kapta, annyi azonban itt is elmondható, hogy 2018-tól felfelé ívelnek a számok.

Presztízs és kritika

A Semmelweis Egyetem büszkesége annyiban feltétlenül indokolt, hogy a Times Higher Education (THE) valóban egyike a három legnagyobb presztízsű egyetemi rangsornak. A másik kettő a szintén brit Quacquarelli Symonds (QS) és a kínai Academic Ranking of World Universities (ARWU). Bár nagy gonddal, hozzáértő szakemberek által összeállított listákról van szó, sok kritika éri őket. Gyakran elhangzik, hogy mivel nagy presztízs bekerülni az élmezőnybe (már az első 200-ba is), a vizsgálati szempontok pedig limitáltak, a listák a homogenizáció irányába terelik az egyetemeket, közvetett módon pedig az esélyegyenlőség érvényesülése elleni is hatnak. Erről a többi között az UNESCO közölt tanulmányokat, egyes észak-amerikai intézmények pedig a 90-es és a 2000-es években bojkottálták a helyi rangsorokat.

A bírálók azt is kifogásolják, hogy a rangsorkészítők valójában főként a tudományos teljesítményt mérik, a tanítás minőségét csak indirekt adatok alapján vetik össze. Könnyű lenne ennek ellene vetni, hogy mérni márpedig objektív, számszerűsíthető dolgokat lehet, csakhogy ehhez képest a három rangsor között elég nagy különbségek vannak. Ennek nyilván a metodológiájuk eltérése az oka, de mivel mindegyik azt ígéri, hogy megmutatja, melyek a világ legjobb egyetemei, valamiféle összhangra számítana az ember.

Furcsaságok

Ha csak a magyar érdekeltséget nézzük, az ARWU-nál, például, az SE csak a 701-800., míg az SZTE előrébb, a 601-700. helyen áll. A DE a 901-1000. helyre fért oda, a PTE pedig, bár szerepel az adatbázisban, nem kapott helyezési számot. Az első 5 helyezett: Harvard, Stanford, MIT, Cambridge, Berkeley.

A QS ugyanakkor a Semmelweis Egyetemet egyáltalán nem is tartja számon, noha összesen 17 magyar felsőoktatási intézményt rangsorol. Az SZTE itt az 501-510., a DE az 521-530., a PTE a 651-700. helyen áll. Az élboly pedig így néz ki: MIT, Stanford, Harvard, Caltech, Oxford. A QS egyébként regionális listákat is gondoz, a „feltörekvő európai országok és Közép-Ázsia” nevű régióban az SZTE a 26., a DE a 39., a PTE a 62. pozícióban van. Itt a legjobb 25-ben főleg orosz, török, lengyel és cseh versenyzőket találunk, legjobb magyarként az ELTE a 24.

Megjelent a Pirulatrend 2021. szeptemberi számában.