A marketing és a gyógyszeripar jövője 

Blokklánc az egészségügyben

A blokklánc egy olyan decentralizált adatbázis, ami a hálózatba kötött számítógépeken kriptográfiával védett, biztonságos és megváltoztathatatlan formában tárolja a különböző jogosultságok és tranzakciók nyilvántartását, amivel olcsóbb, hatékonyabb, biztonságosabb és demokratikusabb működést tesz lehetővé. Blockchain in Healthcare Today címmel tavaly már a diszruptív technológia egészségügyi alkalmazásaira fókuszáló szaklap is elindult. 

A 2008-ban kifejlesztett blokklánc technológia a gazdaság minden szektorában kezd megjelenni, olyannyira, hogy a Fortune 2019-re vonatkozó befektetési tanácsai között is szerepel, a robotika és a mesterséges intelligencia mellett. Ugyanis, mint azt a virtualis.cash blokklánc-technológiai blog írja, ez az egyik olyan terület, ami az elkövetkező években óriási változásokat hoz majd a legnagyobb cégek életében. 

A beteg érdeke az első 

Már a nagy gyógyszercégek is beszálltak a blokklánc-kutatásba, így pl. a Novartis ve- zetésével egy olyan pilóta program szerveződik, amiben tucatnyi gyógyszergyártó mellett az Európai Bizottság Innovatív Gyógyászati Kezdeményezésekért felelős tudományos bizottsága is részt vesz. A „Blockchain Enabled Healthcare” névre hallgató programba az unió 8,3 millió euróval, a gyógyszercégek közel 10 millió euróval szálltak be. 

A 3 évesre tervezett projekt a standardizálás mellett olyan szolgáltatások kiépítésére fókuszál, amelyek közvetlenül a betegek érdekeit szolgálják: lehetővé teszik, hogy a betegek legyenek az egészségügyben és a kutatás során keletkezett adataik tulajdonosai, segítik a klinikai vizsgálatok toborzási folyamatát és a tájékozott beleegyezések napra készen tartását, dokumentálják a különböző termékek útját a gyártószalagtól a patikáig vagy a beteg okostelefonján futtatott vonalkódolvasó applikációig. A 2018-ban indult program egyenesen a gyógyszeripar digitális transzformációjának motorja kíván lenni. 

Akadémiai kutatások 

Pedig a blokklánc egészségügyi alkalmazási lehetőségeinek kutatása csak 2016-ban kezdődött, és eleinte leginkább az elektronikus betegadatok hozzáférhetőségével foglalkozott (a 2018 végéig megjelent 47 akadémiai tanulmány 60 százaléka). Ez nem is csoda, hiszen a blokklánc maga is egy speciális adatbázis, amit úgy terveztek, hogy csak olvasni lehessen, módosítani vagy törölni belőle lehetetlen. Az elektronikus betegadat-menedzsment kiszolgálására készített blokklánc-alkalmazások révén a beteg összegyűjtheti, rendezheti, eladhatja vagy megoszthatja egészségügyi adatait az egészségügyi intézményekkel, kutatókkal, biztosítókkal, így a jövőben intézményközpontú helyett, betegközpontú adatmegosztás alakulhat ki. Az adatbázis tartalmazhatja a hordható szenzorok által biztosított információkat is (az akadémiai kutatások második csoportjának 17 százaléka foglalkozik ilyen területen alkalmazott blokklánc-technológiával), amik így biztonságosan és valós időben juthatnak el az orvoshoz pl. telemedicinális alkalmazás vagy távfelügyelet során, a gyógyszerfejlesztés folyamán a kutatóhoz vagy az adatbrókerhez. 

A Healthcare Information Research című szaklap 2019-es cikkéből (Blockchain App- lications for Healthcare Data Management) kiderül, hogy a becslések szerint egy beteg egy év alatt generált egészségügyi adatainak értéke 7000 dollár körül lehet. Mint a cikk kifejti, a tradicionális egészségügyi adatbázisokhoz képest a blokklánc-technológia számos előnnyel szolgál: decentralizált (az adatok egyetlen központi szerver helyett valamennyi résztvevő gépén megtalálhatók), ezáltal lehetővé teszi, hogy a részvevők közvetítő nélkül kollaboráljanak, továbbá biztosítja az adatok anonimitását, megváltoztathatatlanságát és folyamatos hozzáférhetőségét. 

Ipari érdekek 

Bár az akadémiai kutatásoknak egyelőre csak kisebb része foglalkozik azzal, hogyan lehet a blokklánc-technológiát a klinikai vizsgálatokban és a gyógyszerellátási lánc menedzselésében használni. Az ipar számára e két terület átalakulása lesz a legalapvetőbb. Az ipar által szponzorált kutatások legnagyobbrészt Kínában, csak másodsorban az Egyesült Államokban készülnek, emellett Kína a való életbeli megvalósításban is élen jár: miután Sanghajban már blokklánc-technológia biztosítja a vakcina-ellenőrző rendszer működését, a tervek szerint 2020-ra az egész országban kialakítják a gyógyszerek nyomon követhetőségét. A már említett európai Blockchain Enabled Healthcare programnak is az egyik legfontosabb célja a 160 milliárd eurósra becsült hamisítottgyógyszer-piac felszámolása. 

A blokklánc a gyógyszerellátási lánc mellett a gyógyszerfejlesztést is hatékonyabbá teszi: a valamennyi vizsgálati adatot megmásíthatatlanul, anonim módon, de minden résztvevő által nyomon követhetően rögzítő technológia garantálja a vizsgálati adatok integritását és a protokoll betartását egyaránt. A klinikai vizsgálatok hatékonyabbá tételét célozza pl. az UCB és a Biogen vezetésével szerveződött PHUSE Blockchain projekt, ami gyógyszergyártók, biotechnológiai vállalatok, az FDA és betegszervezetek részvételével jelenleg még szeparált adatbázisokat akar összekötni a blokklánc technológia segítségével. 

Európában a Horizon 2020 Kutatási és Innovációs Akcióterv keretében született meg az első nyílt biomedicinális információs hálózat (MyHealthMyData), ami blokklánc-technológia használatával bátorítja a kórházakat arra, hogy tegyék szabadon felhasználhatóvá a kutatás számára anonimizált adataikat, mindemellett a betegeket is arra ösztönzi, hogy egészségügyi adataik valódi tulajdonosaivá váljanak. Az unióban elindított blokklánc-iniciatívák feltérképezését végzi az EU Blockchain Observatory, aminek missziói között az oktatás és a tudásmegosztás is szerepel, New Yorkban pedig tavaly kezdte meg működését az első egyetemi szintű kutatóközpont (Icahn School of Medicine, Center for Biomedical Blockchain Research). 

Általános hype, jövőbeli diszrupció 

A BMC Medicine ez év elején megjelent cikke (‘Fit-for-purpose?’ – challenges and opportunities for applications of blockchain technology in the future of healthcare) úgy fogalmaz, hogy a blokklánc körül napjainkban nagy a felhajtás: az egészségügyi szektor különböző szereplői agresszíven kutatják, hogyan lehet a technológia alkalmazásával optimalizálni az üzleti folyamatokat, csökkenteni a költségeket, megelőzni a csalást és a hamisítást, javítani a betegkimeneteket és a betegegyüttműködést, valamint lehetővé tenni az egészségügyi adatok jobb felhasználását. Mindazonáltal, teszik hozzá a szakterület neves képviselői, a technológia felhasználása az egészségügyben még gyerekcipőben jár: bár a kutatások az elmúlt 1-2 évben nagy hőfokra kapcsoltak, és az egészségügyi ökoszisztéma minden pontján lehetne blokkláncot használni. Egyelőre kevés a technológia való életbeli alkalmazása (legalábbis a nyugati gyógyszerellátási láncokban; az élelmiszer- és gyémántellátási láncok már előrébb járnak). 

A megvalósítandó lehetőségek között említi a cikk az egészségügyben dolgozók kompetenciáinak, bizonyítványainak nyilvántartását, hiszen HR-es szakemberek vizsgálata szerint jelenleg a különböző állásokra pályázók 28 százaléka büszkélkedik hamis fokozatokkal. Már működő alkalmazás az Embleema, az első betegek által üzemeltetett egészségügyi adatmegosztó blokklánc, ami cisztás fibrózisban szenvedőknek teszi könnyebbé a klinikai vizsgálatokban való részvételt, és a Shivom, a genomikai adatok biztonságos tárolását és megosztását lehetővé tevő platform. A megvalósult blokklánc-technológia tehát a beteget helyezi a középpontba, aki eldöntheti, hogy kivel osztja meg az adatait, sőt kompenzációt is kaphat értük. A nyílt egészségügyi adatpiac ezen kívül a kisebb gyógyszergyártó és biotechnológiai cégek számára is előnyös lesz, mert kisebb költséggel tudják majd megvalósítani a betegtoborzást a vizsgálataikhoz, és a blokklánc révén olcsóbbá válik a vizsgálati adatok jelenleg rendkívül drága feldolgozása is. Az adatokhoz való jobb hozzáférés javítja majd a közegészségügyi tervezést és további lökést ad a személyre szabott gyógyászat, a precíziós medicina fejlődésének. 

Nemcsak demokratikus, de olcsó is 

A Market Reports Center jelentése szerint 2017-ben a globális blokklánc-piac értéke 700 millió dollárra rúgott, és a várakozások szerint 2024-re eléri a 60 milliárdot. Ezalatt az idő alatt nemcsak a pénzügyi életet (blokklánc 1.0 és az okos szerződések bevezetésével blokklánc 2.0), valamint az egészségügy szereplői közötti kommunikációt változtatja meg ez a technológia, de ahogy minden, úgy a marketing is alapvetően átalakul majd (blokklánc 3.0: mindenféle nem pénzügyi alkalmazás): bár mindenki meghatározhatja, hogy ki juthat hozzá az adataihoz. 

A hirdetők sokkal pontosabb képet alkothatnak majd a fogyasztókról, ráadásul közve- títőkre sem lesz többé szükségük hirdetéseik célba juttatásához. Reklámügynökség helyett inkább blokklánc-marketing cégeket alkalmaznak, amit az is mutat, hogy az ilyen cégek száma a Forbes magazinban megjelent NeverStopMarketing-kutatás szerint a 2017-es 22-ről 2019-re 290-re nőtt. 

Az általános, 3.0-ás hype 2016-ban kezdődött, miután a műszaki szakembereket tömörítő amerikai Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE) konferenciáján a mérnökök egyenesen új technológiai forradalmat vizionáltak (Blockchain technology in healthcare: The revolution starts here): a mérnökök szerint a blokklánc-technológia legalább olyan mértékben alakítja majd a társadalmat, mint a kerék, a gőzgép vagy az Internet. A felhajtástól ódzkodók számára sokatmondó lehet a Világgazdasági Fórum ugyanebben a tanulmányban megjelent becslése: 2025-re a globális bruttó hazai termék (GDP) 10%-a blokklánc-technológiát alkalmazó platformon lesz tárolva. 

Dr. Kazai Anita
orvos 

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>