A HENT munkacsoport vezetőjeként megragad minden alkalmat, hogy az illegális gyógyszer-kereskedelem veszélyeire felhívja az illetékesek figyelmét. Ilku Lívia szerint sehová sem vezet, ha nem teszünk semmit és nem beszélünk a hiányosságokról.
Pirulatrend: Mit lehet tudni a pár hónapja kipattant „Rivotril-ügyről”? Hogyan derült ki, hogy nagy a baj?
Dr. Ilku Lívia: Az ORFK-nak van egy külön részlege, amely a gyógyszerhamisítással és kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekkel foglalkozik. A vezetője a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületben (HENT), aktív munkacsoport tagunk dr. Csákó Ibolya alezredes, aki egyébként nemcsak jogász és rendőr, hanem gyógyszerész is, felvetette, hogy hozzá mint a rendôrség hivatalos állományához, folyamatosan érkeznek Interpol jelentések arról, hogy Norvégiában és Svédországban trendi lett a magyar Rivotril. Egy szemet 5 dollárért adnak (azaz egy szem 1500 Ft). Az említett skandináv országokba autósok hozzák-viszik, csempészik át a határon a gyógyszereket. Végül azt mondta az Interpol, ha Magyarországon nem történik semmi, akkor az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA) fordulnak, hogy tegyen végre valamit az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet.
PT.: Mi történt az Interpol figyelmeztetése után?
IL: Csákó Ibolya alezredessel együtt mentünk el az akkor újonnan megalakult OGYÉI-hez. Az is olyan ügy volt, amivel korábban a hatóság még nem találkozott, bár kereste a hatósági eljárásra, kivizsgálásra a jogi indokot, egy eddig ismeretlen terepen találta magát, így az elején „lepattantunk” az intézetről, ahol azt mondták, hogy a forgalomba hozatali engedély jogosultja a Roche, nem jelentett gyógyszerhiányt Magyarországon és ez azt jelenti, hogy nem fogy több, mint amit a lakosság állapota indokolttá tesz. Persze a jelenség nem szűnt meg, egyre többet foglalkoztunk vele. Az áttörést szerintem azt hozta meg, hogy szerveztünk egy workshopot az OGYÉI-ben, ahova eljött Beneda Attila, az akkori egészségügyi államtitkár-helyettes, ő is és mindannyian felmértük azt, hogy ez a jelenség komoly közegészségügyi kockázatot jelent és innentől nem volt kérdés az, hogy tennünk kell valamit, méghozzá közösen. Azaz az együttgondolkodás meghozta a gyümölcsét. Én például konkrétan azt mondtam, hogy ez az ügy a közös szégyenünk, Európa ránk mutogat és közös felelősségünk, hogy lépjünk. Ezután az EMMI-ben alakult egy munkacsoport és a nagykereskedők, valamint az OEP segítségével lekövették, hogy hol, milyen mennyiségű Rivotril fogy, és azt is, hogy az ottani lakosságszámot figyelembe véve indokolt-e az a fogyás vagy sem. Kiderült, hogy több olyan patika van az országban, ahol a kiadott gyógyszernek csupán a minimális százaléka van vénnyel lefedve, az összes többi csak úgy „eladódik”.
PT.: Korábban arról lehetett hallani, hogy egyesek hamis vényekkel jutottak Rivotrilhoz. Reális elképzelés, hogy ilyen mennyiségű gyógyszer így kerül illegális kereskedelmi forgalomba?
IL: Ahogy én ismerem az ellátási láncot, ezt a több milliónyi dobozt hamis vényekből nehezen lehetne összerakni, tehát sokkal inkább arról van szó, hogy ez az ellátási lánc valahol megszakadt. Valóban meg is nézték, hogy mi okozza egyes patikák kiugróan magas Rivotril fogyását és így derült ki, hogy például a vizsolyi patika tulajdonosa vény nélkül adott el nagy mennyiségben vényköteles gyógyszert.
PT.: Most már tudjuk, hogy a vizsolyi Attila Patika csupán egy a sok közül.
IL: Való igaz a vizsolyi patika ügyét azért zárták le, mert Kelemen Attila együttműködött a vizsgálatot folytató hatósággal, ami a híradásokból nem minden esetben derült ki.
PT.: Mi történik a nem együttműködő gyógyszerészek patikáival?
IL: További 5-6 patika vizsgálata folyamatban van, még bizonyítékokat kell gyűjteni ahhoz, hogy bezárják a patikákat és visszavonják a személyi jogot. Nagyon nehéz egyébként a hatóság dolga, ha nincs a másik oldalról együttműködési szándék. Sok időt vesz igénybe a vizsgálat és a hatóságnak rengeteg bizonyítékot kell gyűjteni, hogy maga az eljárás jogilag megtámadhatatlan legyen. Precedens értékű lesz az eljárás, az már biztos.
PT.: Ezek a patikák kapcsolatban voltak egymással?
IL: Nem tudom, egymástól elszigetelten is működhettek.
PT.: Hogyan történhet meg egy ilyen zárt rendszerben mint amilyen a gyógyszertáraké, hogy évek óta „folyik ki” gyógyszer ellenőrizetlenül?
IL: A kérdés megértéséhez kicsit vissza kell lépnünk az időben. Korábban az OGYÉI a gyártóktól a nagykereskedőkig tudta követni az ellátási láncot, onnantól viszont a tiszti főgyógyszerész látta a gyógyszertárig. A nagykereskedőkig vezető és az azt követő ellenőrzési szemlélet olyannyira nem ért össze sem a módszer, sem a vizsgálat szempontjait illetően, hogy úgy tűnt, ez egy olyan híd, amelyet két oldalról ugyan építenek, de sosem ér össze, így az információk nem vagy alig találkoznak. Így volt ez évekig. Kialakult tehát egy komoly hiátus, és ezért történhetett meg az, hogy akik üzletet reméltek, meglátták a lehetőséget és éltek is vele. A szakmai felveti azt a kérdést, hogy korábban ezeket a patikákat mikor ellenőrizték utoljára, és ha már ott voltak, akkor mit is vizsgáltak pontosan. A rendszerben most komoly változás van, ugyanahhoz a személyhez (dr. Nagy Szilárd, az Ellenőrzési és Technológiai Főigazgatóság – A szerk.) került a hatósági vizsgálat, mint a tiszti főgyógyszerészet, a híd tehát most már adott és a hatóság élt is ezzel a jogkörével. Tehát ezért is mondtam, hogy a gyógyszerészek egymástól függetlenül is elindulhattak ugyanabba az irányba, vagyis a pénzszerzés felé.
PT.: Lehet-e tudni, hogy a nagy mennyiségű gyógyszer miként került a célországba? Hogyan csúszhat át több százezer doboz nyugtató a határon?
IL: Van egy nagyon komoly probléma ezzel kapcsolatosan. A Rivotril nincs a fokozottan ellenőrzött gyógyszerek listáján, amely az első- és másodfokú veszélyességet jelzi, ezért abban az esetben, ha megtalálnak valakinél akár több ezer dobozzal, mondhatja azt, hogy saját szükségletére viszi, és ebben az esetben szabálysértési eljárást indítanak ellene. Most a HENT-ben pontosan azon dolgozunk, hogy hogyan lehetne a szabálysértést büntetőjogi tényállássá tenni, de ehhez változtatni kell a hatályos Btk-n.
Ráadásul van egy európai keretegyezmény, amely kimondja, hogy a Rivotril beletartozik a veszélyességi keretbe és az illegális kereskedelemmel kapcsolatban az egyezmény kimondja, hogy minimum egy évre büntethető, aki tiltott kereskedelmi tevékenységet folytat. Csakhogy nálunk, Magyarországon a jogalkotók nem vették át a keretegyezménynek ezt a szabályát.
PT.: Hogyan történhetett, hogy ez a pontot „kifelejtették”?
IL: Éppen a mostani ügy kapcsán derült ki, hogy becsúszott ez a hiba annak idején. Korábban nem volt ebből probléma, most viszont igen. Ezzel kapcsolatban készítettünk egy tényállást, amelyben megtalálható, hogy ennek a pontnak a Btk.-ban szerepelnie kellene, amit az EMMI szakmailag indokoltnak tart, az Igazságügyi Minisztérium viszont – akinek valóban feladata, hogy mit implementálunk egy adott keretegyezményből és mit nem – pillanatnyilag elzárkózik attól, hogy változtasson.
PT.: A jogi alapok nélkül nem hiábavaló ez az egész összehangolt küzdelem az illegális gyógyszerekkel folytatott kereskedelem ellen, akár a mostani esetet nézzük, akár a lehetséges, még fel nem tárt bűncselekményeket?
IL: Azt gondolom, hogy lesz ebből valami, csak lassan és többször kell nekifutni. A baj az, hogy addig is, amíg például az Igazságügyi Minisztérium nem változtat eddigi álláspontján, folyamatosan mennek ki a készítmények, az ORFK tehetetlen és a korábban említett Btk. tényállást szorgalmazza.
PT.: Holott az ügy kapcsán éppen az derül ki, hogy mennyi lyuk van az ellenőrzési rendszerben. Nem tartja túlzónak, hogy most a gyógyszerészekre vetül a csúnya árnyék?
IL: A gyógyszerészek szabálykövetők, ezt tanulják az egyetemen, így szocializálódnak. Azt gondolom, hogy Kelemen Attila esetében sem úgy történt, hogy kezdettől naponta eladott 70 gyógyszert, csak aztán látva, hogy senki sem ellenőrzi, megragadta a lehetőséget. Az a veszélyes Magyarországon, hogy mi rettentően büszkék vagyunk arra, hogy nálunk az ellátási rendszer zárt és nagyon ellenőrzött. Van egy képünk magunkról, amit egyszerűen ki kell radírozni. Tehát ha van jogellenesség és jogi lyuk, szerintem bátran lehet mutogatni az ellenőrzési rendszer és a jogalkotás hiányosságaira.
PT.: A vizsolyi patikusnak most ki kell fizetnie 5 millió forintot, s az MGYK tájékoztatása szerint megfontolják, hogy megfosztják-e a személyi jogtól. Azért ez nem tűnik túl nagy büntetésnek.
IL: Évek óta probléma, hogy az OGYÉI-nek nincs szankciós politikája, nincs rögzítve, hogy mi mennyit ér és miért annyi, melyek az enyhítő és a súlyosító körülmények egy adott eljárásban és ezek hogyan is számítódnak be. Már régen megérett az idő, ezért egy ilyenre szükség lenne. Ez szerintem nagyon előremutató lenne. De igazán nagy baj az, hogy amíg nem dörömbölt az Interpol az ajtónkon, addig nem derült ki, hogy több milliónyi gyógyszer áramlott ki az országból. Sem a gyártó cég, sem a nagykereskedők nem észlelték, jelentették. A nagykereskedők helyzete kényes, hiszen ők a patikákkal szerződéses kapcsolatban vannak, egy szerződéses partner feljelentéséhez pedig megingathatatlan bizonyítékokra van szükség, amelyekkel ôk nyilvánvalóan nem rendelkeznek.
Kertész Éva