A szakma talán itthon is felzárkózik 

Kimaradunk a kannabiszforradalomból

Egyre szélesedik a gyógyászati kannabisz gyakorlati felhasználási területe, legújabban már gyerekeknek szánt, nem pszichoaktív készítményt is engedélyezett az uniós gyógyszerhatóság. Ehhez képest Magyarországon az évek óta létező, több EU-tagállamban támogatott SM-gyógyszer sem kaphatott még zöld utat, hiába mutatkozott korábban nyitottnak az illetékes minisztérium a kannabiszalapú szerek felkarolására. A CBD-tartalmú étrend-kiegészítők piaca viszont itthon is pezseg – csak az a kérdés, jó-e ez a betegeknek. 

Szeptember második felében a brit GW Pharmaceuticals gyógyszergyártó bejelentette, hogy kannabiszalapú készítménye, az Epidyolex hamarosan elérhető lesz Európában. Ez a cég második olyan kannabiszból készülő terméke, amely jóváhagyást kapott az Európai Gyógyszerügynökségtől (EMA). Ezúttal ráadásul gyermekek számára gyártott gyógyszerről van szó: az Epidyolex az epilepszia két ritka, súlyos fajtája, a Lennox-Gastaut-szindróma és a Dravet-szindróma által okozott rohamok enyhítésére hivatott. Becslések szerint Európa-szerte 50 ezer gyerek és fiatal szenved e két betegség valamelyikében. 

A terápiás előnyeit kell kihasználni

Az EMA döntése alighanem az orvosi kannabisz térhódításának újabb állomása. Már jó ideje nem az a kérdés, hogy a növényt, illetve a belőle kivont hatóanyagokból készített gyógyszereket lehet-e eredményesen alkalmazni a gyógyászatban, hanem az, hogy pontosan miként lehet a terápiás előnyeit legjobban kihasználni. Az ilyen irányú kutatások az utóbbi években nagyon felpörögtek, így bizonyíték van arra, hogy a kannabisz legismertebb vegyülete, a pszichotróp hatásáról is nevezetes delta-9-tetrahidrokannabinol (THC) sikeresen enyhít olyan tüneteket, mint a krónikus fájdalom, a kemoterápia mellékhatásaként jelentkező állandó hányinger, valamint a szklerózis multiplexben szenvedők izomgörcsei. 

Mindezt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is megerősítette, a jelentéséhez csatlakozva pedig idén az Európai Parlament elfogadott egy állásfoglalást arról, hogy ösztönözni szükséges az európai nemzeteket az orvosi kannabisz elérhetôségének fokozására. Az orvosi kannabisz nyugat-európai elterjedtségére jellemző, hogy a német egészségbiztosító adatai szerint a helyi biztosítók 73,7 millió euró (24,5 milliárd forint) értékű orvosikannabisz-készítmény megvásárlását finanszírozták 2018-ban. (Ez alatt nemcsak gyógyszerek értendők, hanem például feldolgozatlan kannabiszvirágzat is.) Az ország gyógyszertáraiban a tavalyi év folyamán több mint 185 ezer ilyen termékről szóló receptet váltottak be. 

A THC tudatmódosító hatását is képes semlegesíteni

Különösen az után ugrott meg az érdeklődés a gyógyászati kannabisz iránt, hogy kiderült, van a növényben egy olyan kannabionoid is, amelynek jótékony hatása a THC-hoz hasonló, viszont azzal ellentétben nem pszichoaktív – illetve csak annyiban az, hogy szorongásoldó, antidepresszáns hatású. Ez korábban említett Epidyolex hatóanyaga, a kannabidiol (CBD), melyről a kísérletek során bebizonyosodott, hogy még a THC tudatmódosító hatását is képes nagyrészt semlegesíteni – ami azért fontos, mert egyre inkább úgy tűnik, hogy orvosi szempontból a két vegyület együtt alkalmazva a leghatékonyabb. Egy 2013-as, a British Journal of Clinical Pharmacology által közzétett vizsgálat szerint a CBD további ígéretes tulajdonságokkal is rendelkezik, így például antiemetikus, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és daganatellenes hatása is van. 

Helye lenne az SM és daganatos betegségek kezelésében

Az első Európában engedélyezett – azóta is a legismertebb – kannabiszalapú gyógyszer a THC-t és CBD-t is tartalmazó, szintén a GW Pharmaceuticals által gyártott Sativex volt, melyet a szklerózis multiplex terápiájában használnak. Több uniós tagállamban ártámogatásban is részesül, Magyarországon azonban nem elérhető. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egészségügyért felelős államtitkársága csaknem pontosan négy évvel ezelőtt közölte, hogy “a kannabisznak a jövőben elméletileg helye lehet” bizonyos betegségek, például a szklerózis multiplex és különféle daganatok kezelésében. Ez már akkor sem számított különösebben progresszív hozzáállásnak, tekintve, hogy a Sativexet már évekkel korábban engedélyezték számos európai országban, és nemcsak a kontinens nyugati felén, hanem Csehországban és Lengyelországban is. Az EMA 2014-ben törzskönyvezte. 

Azóta, hogy 2015 ôszén a minisztérium megfogalmazta a fenti állásfoglalást, nem lehetett hallani arról, hogy azt bármilyen konkrét lépés követte volna, ahogy arról sem, hogy az Emmi megváltoztatta volna a véleményét. Megkérdeztük ezért, hogy várható-e valamilyen döntés a közeljövőben, illetve felvetődött-e a Sativex törzskönyvezése, esetleg támogatásba befogadása. A tárca sajtóosztálya azonban lapzártánkig nem válaszolt a megkeresésünkre. 

Egyelőre a gyógyszerészeket is nehéz rávenni a tárolására

A Sativexet egyébként itthon is fel lehet íratni, hozzájutni viszont nehéz, hisz az OGYÉI-től egyedi importengedélyt kell kérni a behozatalára. Ráadásul egy doboz nagyjából 160 ezer forintba kerül, és ez az adag legfeljebb néhány hétre elegendő. 

“Tudomásom szerint eddig hatszor fordult elő, hogy valaki kérte az engedélyt az OGYÉI-től, és a kérelmező minden esetben meg is kapta. Közülük hárman vásároltak is egy-egy dobozzal, ami persze sok mindenre nem volt elég, csak arra, hogy ôk és az orvosaik megtudják, milyen lenne, ha volna lehetőségük rendszeresen szedni. Ilyen vontatott, hónapokig tartó eljárás és persze ilyen ár mellett ez értelemszerűen nem reális opció” – mondta lapunknak, a gyógyászati kannabisz hazai alkalmazási lehetőségének elősegítésén dolgozó, orvosokat és érintett betegeket is tömörítő Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület (MOKE) elnöke. 

A Sativexet kipróbáló magyar betegeknek az egyesület segített a beszerzésben, ezért, mint Szelestei Miklós felidézte, első kézből értesült róla, hogy még a recepttel felkeresett patikát is nehéz volt rávenni a megrendelésre, illetve az átvételre, mert a gyógyszerész kijelentette, hogy “ez kábítószer, nem akarjuk tárolni”. Ez elég meglepő hozzáállás, tekintve, hogy az uniós gyógyszer-felügyeleti hatóság által törzskönyvezett gyógyszerről van szó, mely pontosan ugyanolyan klinikai vizsgálatokon esett át, mint a patikában kapható bármelyik másik termék. 

Csodaszerként árulják, de ez persze nem igaz

THC- vagy CBD-tartalmú gyógyszerhez tehát Magyarországon csak bonyolult és drága egyedi importtal lehet legálisan hozzájutni, CBD-t (elvileg) tartalmazó étrend-kiegészítőből viszont nagy a választék. Legalább tucatnyi ilyen terméket árulnak itthon – nem olcsón. Némelyik forgalmazó egész termékpalettát kínál, az olajtól a kapszulán át egészen a teáig. “Patikákban, bioboltokban és persze az interneten is árulják, sajnos nem mindig a legkorrektebb kommunikációval, ezért sokan azt hiszik, ez valami csodaszer, szénanáthától kezdve szinte mindenre jó, ami természetesen nem igaz. 

Becslésünk szerint már több ezren veszik ezeket, például epilepsziás gyerekek szülei, mert sok esetben látványosan jók az eredmények: kevesebb, rövidebb és kevésbé intenzív rohamtól szenved a gyerek. Sőt, szorongásoldó, antidepresszív hatása miatt skizofréniára és más mentális betegségekre is szedik” – mondta Szelestei Miklós. 

Mivel az étrend-kiegészítôket előzetesen bevizsgáltatni nem kell, csak bejelenteni, a helyzet az, hogy gyógyszer híján ez a rengeteg beteg adott esetben minőségellenőrzésen át nem esett készítményekkel próbálja enyhíteni a tüneteit, orvosi követés nélkül. Ami azért is aggasztó, mert bizonyos esetekben egy magasabb CBD-tartalmú termék szedése befolyásolhatja más, vele egy idôben szedett gyógyszerek hatását. Gátolja ugyanis a citokróm P450 májenzimek aktivitását, melyeknek fontos szerepe van a kereskedelmi forgalomban lévő gyógyszerek több mint 60 százalékának lebontásában (valamint a THC lebontásában is – ezért képes a CBD semlegesíteni annak pszichoaktív hatását). 

Az orvosok nem elutasítóak, de közömbösek

További probléma, hogy noha biztosan léteznek biztonságos termékek, 2017-ben egy független prágai laboratórium által elvégzett széles körű vizsgálat arra jutott, hogy a kiskereskedelmi forgalomban kapható CBD-olajok jelentős része a vártnál is több nemkívánatos szennyeződést tartalmaz. Igaz, az egy év múlva megismételt teszt azt mutatta, valamelyest javult a termékek minőségének átlagos színvonala, de a laboratórium értékelése szerint a kockázat továbbra is fennáll. 

“Akad orvos, aki támogatja a CBD-s ter- mékeket, sőt tudunk olyan kórházról, ahol használnak ilyet, de ez nyilván ritka. Az orvosok többsége, ha nem is feltétlenül elutasító, legalábbis közömbösnek tűnik. Az egyesületünk célja olyan orvosikannabisz-program elindítása, amely biztosítja a megfelelő szabályozást, oktatást, kutatás-fejlesztést és betegellátást, ezért igyekeztünk kapcsolatot keresni orvosszervezetekkel, hogy segítsenek a lobbizásban. 

A próbálkozásunk eddig eredménytelennek bizonyult, de reméljük, hogy a szakma hamarosan itthon is felzárkózik” – mondta a MOKE elnöke. Érdeklôdés mindenesetre van: a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Alapellátási Intézete október elején tartott egy szimpóziumot az orvosi kannabiszról, és a jelentkezők váratlanul nagy száma miatt a rendezvényt egy nagyobb befogadóképességû helyszínre át kellett helyezni. 

Galambos Péter 

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>