A szorongástól a függőségig

A járvány mentálhigiénés következményei

Milyen mentálhigiénés kihívást jelent az elhúzódó járványhelyzet? Melyek a leggyakoribb problémák, és milyen megoldási javaslataik vannak a szakembereknek? Ezekre a kérdésekre válaszol Demetrovics Zsolt egyetemi tanár, az MTA doktora, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézet Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetője és Király Orsolya, a tanszék adjunktusa.

Bő egy év telt el a Covid-19-járvány világméretűvé válása óta, és még mindig hatalmas terhet ró az egészségügyre, a politikai döntéshozókra, a lakosság egészére. Az egészségügy számos szempontból gyorsan és hatékonyan reagált a rendkívüli kihívásra: mára nagyon sok információ gyűlt össze a vírusról, elérhető több biztonságos oltás, és egyre ígéretesebb kezelések állnak rendelkezésre. Az elhúzódó járványhelyzet ugyanakkor komoly mentálhigiénés kihívást is jelent. Ezeknek a problémáknak az azonosítása és kezelése gyakran háttérbe szorul, holott a hatásuk jelentős. A nem megfertőződő populációt is, potenciálisan a teljes társadalmat érintik.

123rf.com

Melyek lehetnek ezek a problémák? Egyrészt a letális kockázat és a szomatikus szövődményektől való félelem (az önmagunk és szeretteink életéért és egészségéért való aggodalom), másrészt a járványgörbe mérséklésének érdekében hozott intézkedések (a kijárási tilalom, a fizikai távolságtartás, a kulturális és szabadidős tevékenységek korlátozása, a vendéglátóipari egységek zárva tartása) hatására tapasztalható szociális és fizikai elszigeteltség, harmadrészt pedig az intézkedések következményeként fellépő munkanélküliség, anyagi bizonytalanság okozta szorongás.

Egy különösen sebezhető csoport

Számottevő egyéni különbségek figyelhetők meg abban, hogy a járvány kit, hogyan érint, de elmondható, hogy bizonyos társadalmi rétegeket és csoportokat egyértelműen jobban sújt, mint másokat. Az egyik olyan csoport, amelynek különös kihívást jelent, a mentális betegségekben szenvedőké. Ők a tüneteik miatt fokozottan ki vannak téve a járvány keltette szorongásnak, ami tovább ronthatja az állapotukat. Ráadásul több kutatás is azt mutatja, hogy a körükben magasabb a fertőzés kockázata, fertőzöttség esetén nehezebben jutnak kezeléshez (például a mentális betegségekkel szembeni diszkrimináció miatt), a komorbid tünetek miatt pedig nehezebb a kezelésük és rosszabb a prognózisuk.

Ugyancsak komoly gond, hogy a járványhelyzet világszerte fennakadásokat okoz a mentális betegek ambuláns és osztályos ellátásában is. Az intézményeknek korlátozásokat kellett bevezetniük, így csökkent a kapacitásuk, a megközelítésük is nehezebb, mint máskor, és gyakran visszaesik az ellátó személyzet létszáma (például megbetegedés vagy átcsoportosítás miatt). A személyes ellátás ugyan sok helyen át tudott állni online vagy telefonos formára, de van, ahol ezt nem sikerült megoldani, továbbá olyan betegpopulációról van szó, amelynek ezek a kommunikációs formák nem minden esetben elérhetők.

Szorongásoldó drogok

A mentális betegek csoportján belül kiemelten veszélyeztetett a különböző pszichoaktívszer-függőségekben (alkohol, nikotin, drogok) szenvedők csoportja. A járványhelyzet és a vele járó súlyos gazdasági válság növeli az általános szorongásszintet, a pszichoaktív szerek pedig – szorongásoldó tulajdonságuk miatt – sokaknak jelentenek rövid távú maladaptív megküzdési formát, ezért világszerte várható a visszaélésszerű használat növekedése.

A pszichoaktív szerekkel kapcsolatos zavarban szenvedők esetén szintén nagyobb a Covid-19-fertőzés kockázata, és gyakran súlyosabb is a betegség lefolyása a járulékos egészségügyi problémák (krónikus vese-, máj- és tüdőbetegségek, szív- és érrendszeri megbetegedések, 2-es típusú cukorbetegség, túlsúly, rák) miatt. A járványhelyzet az ő esetükben is korlátozza az ellátás hozzáférhetőségét, ami az aktív kezelésben résztvevők számára nehezíti a felépülést, az absztinensek esetében pedig jelentősen növeli a visszaesés kockázatát. A növekvő számú függő beteg nagyobb terhet ró az ellátórendszerre, ezért fontos az ellátás támogatása, hogy elkerülhetővé váljanak az esetleges komplikációk.

További speciális probléma az addikciókon belül az internet, a videójátékok, a szerencsejáték, valamint a pornográf tartalmak problémás használatának növekedése. A járványügyi korlátozások nyomán jelentősen nőtt az otthoni munkavégzés és tanulás aránya, és a szabadidős lehetőségek beszűkülése miatt a kikapcsolódás és a társas programok is nagymértékben átkerültek az online térbe. A fizikai elszigeteltséggel járó negatív érzelmek és az internetes tevékenységek, videójátékok feszültségoldó és jutalmazó képessége növeli a használat problémássá válásának kockázatát.

Napirend, tudatosság, testmozgás

Ahhoz, hogy megakadályozzuk az internethasználat problémássá válását, Király és munkatársai (2020) több javaslattal éltek. Hangsúlyozzák a napirend fontosságát, melyet akkor is érdemes kialakítani és követni, ha a családtagok otthonról dolgoznak és/vagy tanulnak. Kiemelt jelentőségű a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, az egészséges étkezés, az elegendő folyadék fogyasztása, a testi higiénia. Módot kell találni a rendszeres és kiadós testmozgásra, lehetőség szerint ápolni a társas kapcsolatokat, legalább telefonon vagy az interneten. A javaslatok között szerepel a digitális eszközökkel töltött idő szabályozása, a technológiamentes idősávok vagy tevékenységek beiktatása, a gyerekek képernyőidejének és internetes tevékenységeinek szabályozása, a nagyobb gyerekek bevonása a szabályalkotásba, a szülői példamutatás, valamint probléma esetén a szakmai segítség igénybevétele.

A mentális betegségek prevalenciája a járványhelyzet előtt is jelentős volt, a globális betegségteher nagyjából 13 százalékát téve ki. Míg köztudomású, hogy a járványhelyzet megoldásához szükségünk van hatékony oltásokra, kezelési módszerekre és a járványügyi intézkedések szigorú betartására, az kevésbé ismert, hogy a járvány negatív következményeinek minimalizálása érdekében megoldásokat kell találnunk a népesség mentális egészségével kapcsolatos kihívásokra is, különös tekintettel a legkiszolgáltatottabb csoportokra. Az elmúlt év ezzel kapcsolatos tapasztalatai alapján elmondható, hogy az oktatáshoz hasonlóan a pszichoterápiás ellátás is meglepően rugalmasan és hatékonyan reagált a helyzetre azáltal, hogy sok helyen át tudtak állni online kliensfogadásra. Ennek a hatékonysága a felmérések szerint hasonló a hagyományos (személyes formában folytatott) pszichoterápiákéhoz. Ezeket a jó gyakorlatokat kell még tovább erősíteni és átvezetni a poszt-Covid-időszakba.

(forrás: Mta.hu)

Megjelent a Pirulatrend 2021. márciusi számában.