A társtranzakciók csapdája

Az online patikák kihívásai

A pandémia következtében az internetes patikák forgalma jelentősen megugrott az elmúlt években, és a szegmens dinamikus növekedésnek indult. Ez a dinamika a járványügyi korlátozások feloldása után is megmaradt. Vajon hogyan alakul a szegmens sorsa az idén hatályba lépett szigorítás hatására? Az IQVIA Magyarország elemzése.

Az egészségügyi piac fejlődése és átalakulása az elmúlt néhány évtizedben nem csupán a tudományos áttöréseknek volt köszönhető. A globalizáció és a digitalizáció nagyban befolyásolta azt, ahogyan ma a gyógyszerekről gondolkodunk, illetve ahogyan hozzájuk férünk. A digitalizáció keretében új platformok jöttek létre Magyarországon is, például az EESZT vagy az online gyógyszer-értékesítésre használt webpatikák. Egyiket sem a járvány hívta életre, de alkalmazásukat, térnyerésüket jelentősen befolyásolta.

Kirobbanó növekedés

A 2020-as év eseményei, a lezárások és a kijárási korlátozások nagy lökést adtak az online árusításnak. A korábban is gyorsan növekvő szegmens a pandémia kezdeti évében több mint duplájára nőtt itthon: 1,5 millió dobozzal több termék fogyott akkor az online csatornán, mint az előző évben. Ez 4,4 milliárd forint plusz forgalmat jelentett. A többlet tavaly is megmaradt, ami arra utalt, hogy hosszú távú hatásról, a fogyasztók vásárlási szokásainak megváltozásáról van szó. Igaz, az online csatornán történő eladások értéke így sem érte el a teljes vény nélküli gyógyszerforgalom 1,5 százalékát, vagyis még a járvány alatt is megkérdőjelezhetetlen volt a patikai értékesítés dominanciája.

123rf.com

Az internetes patikák működését megalapozó hazai jogszabályi környezet egészen a közelmúltig középutas volt. Míg egyes nyugat-európai országokban (Egyesült, Királyság, Németország, skandináv államok) kezdettől fogva engedélyezett a vényköteles gyógyszerforgalom is az online csatornán, Magyarországon, a legtöbb európai országhoz hasonlóan, ennél mindvégig szigorúbb feltételek érvényesültek: csak vény nélkül kapható készítmények értékesíthetők így.

A szabályozás értelmében azonban a vény nélküliek körében különbség van két termékcsoport között: vény nélküli gyógyszerek (OTC), és vény nélküli egyéb készítmények (étrend-kiegészítők, szépségápolási készítmények, illetve egyéb betegápolási eszközök, egyebek között a manapság egyre nagyobb forgalmat generáló Covid-tesztek). Az országgyűlés által a tavalyi év végén elfogadott törvénymódosítás szerint harmadik fél általi házhoz szállítással kizárólag e második kategória termékei értékesíthetők, jócskán leszűkítve ezzel a korábbi teljes vény nélküli termékpaletta kínálatát. Ilyen szabályozás van jelenleg érvényben Romániában és több dél-európai országban is.

Hogyan hatott az új törvény?

A patikai forgalmi adatok szerint az idei év első 6 hetében (február 13-ig bezárólag) a teljes magyar e-kereskedelmi gyógyszerpiac dobozban mérve 35 százalékkal zsugorodott 2021 azonos időszakához képest. Ez a korábbi évek növekedési trendjeihez mérve jelentős csökkenés, természetesen jelentős részben, a vény nélküli gyógyszerkészítmények kieséséből adódik.

A leginkább a fájdalomcsillapítók és a vitaminok piacán érezhető a zuhanás, e két gyógyszer-kategória termékeire összesen több mint 100 millió forinttal kevesebbet költöttek az online vásárlók az első 6 héten, mint egy évvel korábban. A nominális forgalomcsökkenés alapján a listán a keringésjavító készítmények kategóriája a második, majd a megfázás és köhögés elleni szerek, valamint az urológiai jellegű termékek következnek.

A csökkenés nemcsak az OTC-termékcsoportot érintette: a társtranzakciók (amikor vény nélküli gyógyszert együtt vásárolnak egyéb vény nélküli készítménnyel) kiesése az étrend-kiegészítők forgalmában is érezhető. Ezen termékek esetében 12 százalékkal csökkent az online vásárlók által elköltött pénz a tavalyi év hasonló időszakához képest.

Átrendeződő piac

Érdemes megjegyezni, hogy míg a vitaminok, a megfázásos és a keringésjavító készítmények esetén a forgalomcsökkenés csak a regisztrált készítményekből adódik, addig a fájdalomcsillapítók és az urológiai készítmények piacának csökkenését nem kizárólag a regisztrált OTC-készítmények kiesése okozta: itt az étrend-kiegészítők forgalma is visszaesett. Ez valószínűleg arra vezethető vissza, hogy a korábbi társtranzakciók (együttvásárlások) elmaradtak. Logikus, hogy miután a fogyasztó már nem vásárolhat gyógyszert online, külön nem fog étrend-kiegészítőt sem rendelni – ha úgyis el kell mennie a patikába, akkor azt is megveszi ott.

A változások miatt átrendeződött az online piac, a szépségápolási készítmények vették át a vezetést a webpatikák eladásaiban. Az egyéb betegápolási eszközök kategóriája is jelentősen növekedni tudott, elsősorban a koronavírustesztek iránti jelentős kereslet révén.

A fő kérdés, hogy a személyes átvétel mint internetes rendelési forma, illetve a nem regisztrált szegmens hosszú távon kompenzálhatja-e az elvesztett online forgalmat. Néhány hét adatai alapján nehéz bármit is megjósolni. Várhatóan változni fog a piac szerkezete: a patikák közvetlenül versenyeznek majd a nem regisztrált készítményeket és egyéb fogyasztói egészségügyi termékeket áruló online egészségboltokkal, a nagy élelmiszer-hálózatokkal és más üzleti modellben működő, kizárólag online csatornán értékesítő szereplőkkel. Hogy képesek-e újrapozicionálni a webáruházaikat, tudnak-e olyan hozzáadott értéket teremteni, amellyel megtartják a fogyasztókat a beszűkült szegmensben, esetleg kialakítanak-e új modelleket: ezek mind a jövő kérdései.

Magyarország piacvezető gyógyszeripari szolgáltatója

Az IQVIA a világ egyik legnagyobb egészségügyi technológiai vállalata, amely 30 évnyi tapasztalattal rendelkezik a magyarországi gyógyszerforgalmi adatok gyűjtésében és feldolgozásában. Adatgyűjtési tevékenysége mellett technológiai szolgáltatásokkal, elemzésekkel és tanácsadással nyújt támogatást a gyógyszeripar valamennyi szereplőjének. A patikai vezetők a piaci adatok követése, elemzése és tervezése révén javíthatják a felkészültségüket a jobb üzleti eredmények elérése érdekében.

Megjelent a Pirulatrend 2022. márciusi számában.