Az emberek egynegyede egyszerűen kidobja a lejárt gyógyszereit – derült ki a Szinapszis idei nyári kutatásából, amelyben a lakosság gyógyszertárolási és selejtezési szokásait mérte fel. A megrendelő a „SzeddViddVédd – A tudatos gyógyszerhasználatért” program volt. A kezdeményezést és alapítóját, dr. Kulcsár Nikolett gyógyszerészt idei 4. számunkban mutattuk be.
A megkérdezettek 96 százaléka tart a háztartásában gyógyszert, átlagosan annyit, amennyi 1,4 cipősdobozba férne bele. A többségnek 1 cipősdoboznyi patikaszere van otthon.
A megkérdezettek többsége (71%) a megmaradt gyógyszereket a dobozukkal és a betegtájékoztatójukkal együtt rakja el. A férfiakra jellemzőbb mint a nőkre, hogy a maradékot a dobozában, de már a betegtájékoztató nélkül teszik el.
A többség (62%) úgy véli az otthon tárolt gyógyszerek mindegyikéről pontosan tudja, hogy mire való. Ez a nőkre inkább jellemző, mint a férfiakra.
A megkérdezettek 6 százaléka soha nem selejtez a gyógyszerei között. (1. ábra) 54 százalékuk évente vagy annál is ritkábban szokta átválogatni az otthoni készletét. Mindössze 15 százalék azok aránya, akik gyakrabban, mint félévente szoktak ilyet csinálni.
A válaszadók 87 százaléka úgy gondolja, hogy a gyógyszereket a dobozon jelzett lejárati időn belül lehet felhasználni. (2. ábra) A férfiakra kevésbé jellemző mint a nőkre, hogy tisztában lennének ezzel.
A nyilatkozók saját bevallása szerint 69 százalékuk minden esetben megnézi a gyógyszer lejárati idejét, mielőtt bevesz belőle. Ennek legfőbb oka az, hogy úgy gondolják, a lejárt gyógyszer hatástalan vagy akár káros is lehet. Ez a fajta óvatosság jellemzôbb a gyermeket nevelőkre, valamint a krónikus betegségben szenvedőkre is.
A megkérdezettek 28 százalékával előfordult már élete során, hogy olyan gyógyszert vett be, amelyről tudta, hogy lejárt a szavatossági ideje. Ennek oka jellemzően az, hogy nem volt lehetőségük újat beszerezni, illetve sürgősen szükségük volt rá. Emellett többen mondták azt is, hogy csak nemrég járt le az adott gyógyszer, így még hatásosnak vélték azt.
A válaszadók többsége (67%) azt válaszolta: visszaviszi a patikába a lejárt gyógyszereket. Ez az arány igen magas, feltételezhetően ennek hátterében egyebek között a társadalmi normáknak való megfelelés vágya is áll. A válaszok konzisztenciáját vizsgálva azonban azt találtuk, hogy mindössze az emberek fele tudja pontosan, mit kell tennie a lejárt gyógyszerekkel és annak megfelelően is cselekszik. Összességében jelentős azok aránya, akik kidobják ezeket a szemétbe, lehúzzák a WC-n vagy eltüzelik (25%).
A gyógyszerek helyes megsemmisítésének módját illetően elmondható, hogy a nagy többség (74%) tisztában van vele, hogy a patikákba kellene visszavinni a lejárt gyógyszereket, a gyakorlat azonban némiképp eltér ettől. (A fôbb motívumokat lásd a táblázatban!) A válaszadók annak okaként, hogy nem ezt az utat járják, elsődlegesen a lustaságot és a kényelmet említették. Emellett 12 százalékuk nem tudta, hogy a patikákban visszaveszik ezeket a készítményeket. További okok még: a patikától való távolság, időhiány. Azok, akik visszaviszik a lejárt gyógyszereket, cselekedetük okaként elsődlegesen arról beszéltek, hogy ott gondoskodnak a biztonságos megsemmisítésről, továbbá környezetvédelmi okokat is említettek.
A lakosság közel egyharmada nincs tisztában azzal, hogy minden patikában ingyenesen le lehet adni a lejárt vagy szükségtelenné vált gyógyszereket. (3. ábra) A visszavihető termékek köréről a többség úgy gondolja, hogy minden gyógyszertárban kapható készítményt visszavesznek. A leggyakrabban visszavitt vényköteles gyógyszerfajták a láz- és fájdalomcsillapítók, valamint az antibiotikumok.
A lakosság fele tévesen úgy véli, hogy a használt fecskendôket a patikába kell visszavinni, közel egynegyede szerint pedig gondosan becsomagolva a szemétbe kell dobni. Csak 28 százalékuk tudja helyesen, hogy a háziorvosnál/kórházban kell leadni a használt injekciós tűket. Azzal a válaszadók 96 százaléka tisztában van, hogy a gyógyszerkészítmények leadása a patikákban ingyenes. A megkérdezettek jelentős része úgy gondolja, hogy a magyar lakosságra nem jellemző, hogy visz- szavinnék a lejárt vagy szükségtelenné vált gyógyszereket a patikába. Azonban 72 százalékuk teljes mértékben egyetért azzal, hogy ez fontos lenne.
A megmaradt és otthon tárolt medicinákkal kapcsolatosan a többség azt tartja a legnagyobb kockázatnak, hogy a lejárati időt követően csökkent vagy kiszámíthatatlan lehet a gyógyszerek hatása. (4. ábra) Dr. Kulcsár Nikolett, szerint figyelmeztető: a válaszadók mindössze 9 százaléka ítéli a legnagyobb veszélynek azt, hogy a lejárt gyógyszerek otthon gyermekek kezébe kerülhetnek. Holott a gyógyszermérgezések esetében legveszélyeztetettebbek az 1–4 év közötti kicsik. Ebben a korcsoportban történik – a jellemzően véletlen – gyermekkori mérgezések több mint 50 százaléka. 2017-ben mintegy 2000 esetben kerültek ilyen korú gyermekek mérgezés miatt orvoshoz, többségük ipari és háztartási szerek, illetve gyógyszerek miatt.
A kutatás
2019. május-júniusában, országos reprezentatív 500 fôs mintán futott online módszertannal, korra, nemre és régióra kvótázott mintavételezéssel. Egyedüli torzítás az online kutatások sajátosságából adódóan, hogy az érettségit el nem érők aránya alul reprezentált.
Kun Eszter
kutatási igazgató
Szinapszis
