Nem könnyű terápiát ajánlani annak a betegnek, aki krónikus hasi panaszokkal küzd, miközben a leletei nem mutatnak elváltozást. Az irritábilisbél-szindróma (IBS) ilyen kórkép – nincs specifikus biomarkere, és nem jár anatómiai elváltozásokkal.
Az expediáló szakembereknek segítség lehet a tavaly megjelent, „A felnőtt korú, irritábilis bél szindrómában szenvedő betegek diagnózisa, terápiája és gondozása” című szakmai irányelv, amely támpontokat ad az IBS-betegek ellátásához, gyógyszeres kezeléséhez.
Azonosítani sem könnyű
Az IBS tartósan fennálló, hullámzó lefolyású és szerteágazó tünetekkel járó betegség anatómiai és biokémiai eltérések nélkül. A hasi fájdalom az IBS minden formájának kísérője, függetlenül attól, hogy hasmenés, székrekedés vagy a kettő váltakozása jellemző, esetleg nem klasszifikálható altípusról van szó. Akkor beszélünk IBS-ről, ha a visszatérő hasi fájdalom legalább heti egyszer jelentkezett a megelőző 3 hónapban, és a következők közül legalább kettő igaz rá: a) székletürítéshez kapcsolódik, b) a székletürítés gyakoriságának változásával jár, c) a széklet állagának változásával jár.
Korábban az IBS-t funkcionális tápcsatornai kórképnek nevezték. Ma már elfogadott, hogy az agy-bél interakció zavaraira visszavezethető betegség. Pontos oka nem ismert, csak az, hogy a kialakulásában szerepet játszhatnak korai traumatikus életesemények, különféle pszichológiai tényezők és pszichiátriai betegségek, a fájdalomérzékelés zavara, hormonális eltérések, a bélflóra egyensúlyvesztése, tápcsatornai motilitászavarok, a tápcsatornában zajló alacsony fokú gyulladásos folyamatok és a bélfal kóros permeabilitása is. A betegek gondozása során tekintettel kell lenni arra, hogy gyakran társul szorongással, depresszióval.
Görcsoldó, probiotikum
Az IBS enyhe formája esetén eredményre vezethet a páciens felvilágosítása, megnyugtatása, valamint a diétás és életmódbeli változtatások. Középsúlyos állapotban lényeges a provokáló faktorok kiderítése, javasolható a pszichoterápia, illetve a domináns IBS-tünet gyógyszeresen kezelhető. A tünetorientált farmakoterápia hasi fájdalom, illetve kevert széklethabitussal járó IBS esetén borsmentaolaj, simaizomgörcs-oldó vagy probiotikum alkalmazása lehet.
Az irányelv kiemeli, hogy az analgetikumok és a nem-szteroid gyulladáscsökkentők nem javasoltak az IBS-sel járó hasi fájdalom kezelésére. Székrekedés mint vezető tünet esetén laxatívumok, míg hasmenés esetén probiotikum, loperamid vagy epesavkötő adható. Az IBS súlyos formái multidiszciplináris megközelítést igényelnek, pszichofarmakológiai kezelésre lehet szükség, és fájdalomambulancia felkeresése javasolt. Ilyenkor triciklusos antidepresszánsok (TCA), szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók (SSRI), prokinetikumok alkalmazására is sor kerülhet.
Diétázzon-e?
Az IBS-es betegeknek tanácsolható az étkezés rendszeressé tétele, a rostbevitel biztosítása, az alkohol- és koffeinbevitel korlátozása, a zsíros és fűszeres ételek fogyasztásának csökkentése. A vízben oldódó élelmi rostok fogyasztását kis mennyiségben (3-4 g/nap) ajánlott kezdeni, majd a mennyiség fokozatos emelése tanácsos. A vízben nem oldódó élelmi rostok kerülendők, mert felerősíthetik a tüneteket.
A „low FODMAP” étrend (a fermentálódó, rövid láncú szénhidrátok és cukoralkoholok kerülése) hatékony lehet az IBS általános tüneteinek kezelésére, a gluténmentes diéta ugyanakkor nem javasolt, csak ha az élelmiszer-intolerancia egyértelműen igazolt.
Nem minden hasi fájdalom IBS!
Az expediálás során fel kell figyelni az úgynevezett vörös zászlós tünetekre, hiába véli úgy a beteg, hogy neki csak IBS-e van. A tápcsatornai vérzés, a jelentős, egyéb okkal nem magyarázható testsúlycsökkenés (6 hónap alatt a testtömeg több mint 10 százaléka), az éjszaka is jelentkező, alvásból ébresztő tünetek, a tartós láz, a betegség jellemzőinek markáns megváltozása, a progrediáló hasi fájdalom, a pozitív családi anamnézis organikus tápcsatornai kórképek esetén, valamint az 50 év feletti életkor mind olyan tényezőnek minősül, amely orvoshoz irányítást indokol.
Dr. Harsányi Mária
szakgyógyszerész
Irodalomjegyzék: (1) Egészségügyi szakmai irányelv. A felnőtt korú irritábilis bél szindrómában szenvedő betegek diagnózisa, terápiája és gondozása. Belügyminisztérium – Egészségügyi Államtitkárság, 2024. október 17.
