A végső rohamra várva

Még mindig nem fejtették meg a migrén rejtélyét

Száz éve követik egymást a fejlesztések a migrénellenes terápiák piacán, a betegek többsége számára igazi enyhülést hozó megoldás felfedezése azonban még várat magára. Bemutatjuk a migréngyógyszerek történetét és a fejlesztés alatt álló szerek hatásmechanizmusát.

A migrén elleni kezelések piaca óriási, az előrejelzések szerint 2029-re a 15,6 milliárd dollárt is eléri majd. Világszerte minden tizedik ember szenved migréntől (prevalenciája felnőtteknél 15, nőknél 25, férfiaknál 10 százalék). Egy-egy roham akár több napig is eltarthat, a szúró fejfájás mellett szédülés, hányinger, hányás, hidegrázás, fény-, hang- és szagérzékenység fordulhat elő, az életminőség alapvető romlása kíséri.

Egy LSD-rokon

A gyártók megelőző és akut terápiákat egyaránt fejlesztenek. Az első modern migrénellenes gyógyszer egy gombából származó szerotoninagonista, az anyarozs-alkaloid ergotamin volt, melyet a 20. század első felében dobtak piacra. Mellékhatásként érösszehúzódást vált ki, de ellentétben közeli rokonával, az LSD-vel (lizergsav-dietilamid), hallucinációt nem okozva enyhíti a migrénes rohamot. Az olcsó, nem addiktív szer sok helyen ma is népszerű.

A következő forradalomra az 1990-es évek elejéig kellett várni, a gyógyszerhatóságok ekkor engedélyezték a szintén érszűkítő, amellett gyulladáscsökkentő hatással is rendelkező első triptánvegyületet, amelyet aztán a rohamoldásban használatos továbbiak követtek. A triptánok jelentősége a rohamkezelésben ma másodlagos: a hányáscsillapítóval kiegészített nem-szteroid gyulladásgátlók vagy a paracetamol hatástalansága esetén ajánlják őket – írja a Pharmavoice.com-on közölt cikkében Kelly Bilodeau.

Véletlen felfedezés

Akiknél a triptánok sem válnak be, azoknál az utóbbi években szerotoninagonista ditánokat vagy CGRP-receptor-antagonista gepántokat alkalmaznak. Az idegsejtek által termelt CGRP (kalcitoningén-rokon peptid) ugyanis az újabb kutatások szerint, legalábbis egyeseknél, közreműködik a migrénes roham kialakulásában, a gátlása pedig a rohamoldás mellett akadályozza az értágulást is. Némelyik gepántvegyület indikációi között a rohammegelőzés is szerepel.

Megelőzésre egyébként a béta-blokkoló propranololt fogadták be legelőször, még az 1970-es években, miután kardiovaszkuláris problémákat kezelve a szerrel, véletlenül felfedezték migrénrohamot megelőző hatását. Ez utóbbi célra többféle, más okból fejlesztett gyógyszert is használnak, így a múlt század egyik legjelentősebb orvosi felfedezésének tartott béta-blokkolókon kívül kalciumcsatorna-blokkolókat, antidepresszánsokat és antikonvulzív szereket is.

Ezek migrénellenes hatásmechanizmusát nem nagyon ismerjük. Már csak azért sem, mert a migrén kialakulásának pathomechanizmusával kapcsolatban jelenleg is csak elméletek vannak. Évtizedekig az agyi erek hibás működését feltételezték a kórkép mögött, az ezredforduló tájékán pedig ehhez hozzáadódott az idegi jelátvitel diszfunkciója, így ma a legelfogadottabb teóriák azt feltételezik, hogy a trigemino-vaszkuláris rendszer perifériás és centrális szenzitizációja a kórkép lényege.

Visszafogott eredmények

A CGRP-nek a migrén kialakulásban betöltött szerepének felismerése – a kismolekulájú CGRP-receptor-antagonisták hadba állításán kívül – elhozta a CGRP elleni monoklonális antitestek kifejlesztését is. Míg a gepántok főleg tabletta, esetleg orrspray formában kaphatók, az antitesteket szubkután injekcióban vagy intravénás infúzióban alkalmazzák. Azonban a CGRP-tengelyen ható szerek hatékonysága nem magasabb az egyéb készítményekénél: a fejfájásos napok számát havi 15-ről 12-re csökkentik.

Van tehát igény a további fejlődésre. Az amerikai gyógyszergyártók ernyőszervezete, a PhRMA egy 2022-es összesítésében 13 különféle migrénellenes terápia fejlesztéséről számolt be, közülük kettő azóta már kudarcot vallott. A még versenyben lévők közül az egyik oxytocinvegyület, egy másik a hipofizeális adenilát-cikláz-aktiváló polipeptid antitestje, van még egy botox-szerű, acetilkolin-blokkoló neurotoxin, továbbá a már létező szereket gyulladásgátlókkal, antiallergénekkel vagy antiemetikumokkal párosító kombinációk.

Remélhetőleg mindegyik segít majd, hogy az érintettek végre ne érezzék azt, amit Jékely Zoltán így írt le a Migrén című versében: „Mint hurcolt láda, melyben porcelán / s üveg-szerviz dirib-darabra törve: / olyan belül a koponyám. / Dobhatják valami gödörbe.”

Dr. Kazai Anita
orvos