Ahol lopják a betegeket

Gyógyszerészet Amerikában magyar szemmel

Sorozatunk indulása óta talán nem került még sorra olyan ország, ahonnan a hazai viszonyoktól annyira különböző szokásokról számolt volna be interjúalanyunk, mint az Egyesült Államok esetében. A címben szereplő, Rejtő Jenő-könyvbe kívánkozó jelenség csak egy a sajátosságok közül.

„Régóta terveztem, hogy kipróbálom magam az Egyesült Államokban, elsősorban mert nagyon kíváncsi voltam a miénktől gyökeresen eltérő egészségügyi rendszerre. Öt éve döntöttem el, hogy megkísérlek munkavállalási engedélyt szerezni, ami ott nagyon nehéz, nekem vélhetően azért sikerült, mert korábban itthon egy amerikai gyógyszercégnél dolgoztam. Kint viszont a gyógyszerészszakmai munka érdekelt. New York államban helyezkedtem el, összesen két és fél évig, két különböző patikában dolgoztam” – idézi fel pályafutása tengerentúli epizódját Biri Éva.

Nem adják ingyen a tanúsítványt

A helyszínen kiderült, hogy további nehézségek is akadnak: „A diplomahonosítás bonyolult és drága, még egyszer nem biztos, hogy belevágnék. Az amerikaiak ugyanis nem fogadnak el akármilyen nyelvvizsgát, aztán jön a szakmai vizsga, egy 6 órás teszt, melyet évente egyszer, egyetlen időpontban tartanak. A kettő összesített eredménye alapján adják ki azt az igazolást, amely alapján elkezdhető a gyakornoki periódus, ami a gyakorlatban már rendes munkavégzést jelent. New Yorkban ennek egy év az időtartama, de utána még következik egy jogi vizsga, így nekem a teljes értékű gyógyszerészi tanúsítvány megszerzése beletelt másfél évbe. Eleinte még asszisztensként dolgoztam, aztán végigjártam a szamárlétrát” – így emlékszik vissza a hosszadalmas folyamatra.

123rf.com

Annál nagyobb meglepetés volt azzal szembesülnie, hogy az amerikai gyógyszerészek tudása milyen sokban különbözik, legalábbis ahhoz képest, hogy ugyanazt a szakmát művelik. „Ők inkább tisztában vannak a munka jogi természetű kérdéseivel, a mi tudásunk viszont sokkal szerteágazóbb. Pár hónapja voltam még csak ott, amikor már rendszeresen kikérték a véleményemet például a gyógyszer-interakciók terén.”

Az amerikai gyógyszerelés teljesen másképp működik, mint Európában, nincsenek a fiókból kivehető, kész dobozos termékek. A patikák végzik a kiszerelést, műanyag üvegcsékbe kerül az előírt mennyiségű kapszula vagy tabletta, amit a folyamat végén ellenőrizni kell, ez az egyik legfontosabb gyógyszerészi munkakör. Vannak azonban olyan feladatok is, amelyekhez nem kell személyesen bent lenni a patikában, ilyen például a beérkező receptek jóváhagyása.

A recept nem szentírás

„A Covid-járvány idején én is sokat dolgoztam otthonról. A jóváhagyási folyamat nem névleges, a gyógyszerésznek bizonyos keretek között joga van felülbírálni a receptet. Lefelé szabad dozírozni, fölfelé csak az orvos egyetértésével, ehhez tehát fel kell venni vele a kapcsolatot, ami egyébként gyakran előfordul, rendszeres a kommunikáció a két szakma képviselői között. A patikusnak receptírási joga is van, például vakcinák esetében” – sorolja az eltéréseket Biri Éva.

És a gyógyszertárak? Nos, azok többnyire nagy cégek – nemcsak menedzser vezetőjük van, aki számon kéri a hatékonyságmutatók teljesülését, hanem marketingesük és saját járműflottájuk is sofőrökkel. „A verseny olyan erős, hogy bizonyos piaci szereplők rendszeresen megpróbálják tisztességtelen eszközökkel elcsábítani, lényegében ellopni a konkurensek ügyfeleit. Minden a profitról szól, de közben vannak szolgáltatások, a konzultációtól a vércukormérésig, amelyek egyes láncoknál teljesen ingyenesek.”

A patikák olyanok, mintha kisebbfajta gyárak vagy logisztikai központok lennének, 10-15 asszisztens (filling technician) számlálóautomaták segítségével tölti a gyógyszereket a hatalmas, több ezer szemet tartalmazó tartályokból. Ezeken sokszor csak egy, a hatóanyagot azonosító szám van feltüntetve, márkajelzés nélkül, olykor viszont  a recept tartalmazza, melyik szóba jöhető készítményt kéri a beteg. Az elkészített üvegcséket aztán gyógyszerész ellenőrzi. Az expediálást ezután az asszisztensek végzik, a gyógyszerész csak akkor megy a pulthoz, ha a beteg kérdezni akar. Nagyok a terek, sokféle termék kapható a gyógyszereken túl, beleértve a gyógyászati segédeszközöket is.

A függetlenek útja

Kétféle gyógyszertár létezik: általános és specialista (specialty). Ez utóbbi azt jelenti, hogy specializálta magát valamilyen területre, például bőrgyógyászatra, és olyan készítményeket állít elő, amelyeket nem mindenhol kapni. Az ilyen magisztrális tevékenységet néhány csak ezzel foglalkozó szakasszisztens végzi, robotok segítségével. Jellemzően a független patikák választják ezt az utat, így megélnek a nagy hálózatok (Walgreens, CVS stb.) mellett – vázolja a piaci viszonyokat Biri Éva.

A kiszállítás, csomagküldés teljesen szabad, a vényköteles szerek esetében is, és egyre nagyobb üzlet. „Már korábban is gyorsan nőtt, de a járvány alatt a befektetők még inkább meglátták benne a lehetőséget. Akkor néha hajnali 2-ig dolgoztunk, hogy reggel minden rendelést tudjunk teljesíteni. A kiszállítás remekül működik: előfordulnak ugyan visszaélések, de a betegek jogai, érdekei szerintem egyáltalán nem sérülnek. Ráadásul a gyógyszerészeknek több idejük marad az olyan feladatokra, amelyekben tényleg szükség van a szaktudásukra. Közben az online rendelések helyben átvétele is népszerű, egyes gyógyszertáraknak már olyan autós ablakuk is van, mint a gyorséttermeknek.”

Ha tudsz összeadni, már jó vagy

Az asszisztensképzés egy féléves tanfolyam az érettségi után. Ennek megfelelően az egyszerű asszisztenseknek szinte semmi releváns tudásuk nincs, azzal sincsenek tisztában, hogy két gyógyszert nem szabad összefogni, mert esetleg szennyezik egymást. „Láttam olyat, hogy egy állásra jelentkező asszisztenst egy- és kétjegyű számok összeadásából álló feladattal teszteltek. Óriási a fluktuáció ezekben a munkakörökben, különösen a nagy láncok egységeiben.” A gyógyszerészekre ugyanez nem igaz, nekik fontos a stabilitás, mert a legtöbben hatalmas, több százezer dolláros hiteleket törlesztenek, hiszen valamiből ki kellett fizetniük az egyetemi tandíjukat. Cserébe kimondottan jól keresnek, évi bruttó 110-130 ezer dollárt (kb. 36-43 millió forint), kórházi állásban vagy pláne orvoslátogatóként ennél is jóval többet. Az asszisztensek éves fizetése ezzel szemben bruttó 20-40 ezer dollár között mozog.

Amikor a hazajövetelének az okáról kérdezzük, Éva azt mondja, szerepet játszott benne, hogy a kevés fizetett szabadság (évente öt nap) mellett rengeteget kellett dolgozni, a hétköznapokon túl minden hétvégén is az egyik nap. „A fő ok azonban az volt, hogy nagyon nem tetszett, amit az ottani egészségügy működéséből láttam. Az emberek jelentős része brutálisan túl van gyógyszerezve, és nem az antibiotikumokra gondolok, hanem olyan szerekre, amelyek nálunk kemény drognak minősülnek. Hétköznapi fájdalmakra írnak fel erős függőséget okozó morfinszármazékokat. Sokkoló volt közelről látni az opioidválságot.”

Megjelent a Pirulatrend 2022. áprilisi számában.