Aki jó, annak teli a naptárja

Vállalkozó gyógyszerészek és asszisztensek

Milyen ma katás vállalkozóként gyógyszertári helyettesítést vállalni? És mit gondolnak erről a munkaadók? Gyógyszerészeket, szakasszisztenseket és patikatulajdonosokat kérdeztünk a kiváltképp a fiatal szakemberek körében népszerű foglalkoztatási formáról.

„Ott tartunk, hogy a kötelező oltás elutasítása miatt távozók helyére kizárólag számlások jelentkeznek, nincs esélyünk mást felvenni. Lassan mindenhol a személyi jogos marad az egyetlen alkalmazott” – mondta érdeklődésünkre egy több budapesti patikát tulajdonló gyógyszerész a vállalkozók térnyeréséről. Elismerte ugyanakkor, hogy egy tulajdonos számára ez pénzügyileg nem rossz megoldás, mert bár a havi a költség nagyjából ugyanannyi így, a szabadságot nem kell kifizetni, vagyis megspórol fejenként legalább egyhavi bérköltséget. „Viszont megnehezíti az igazi helyettesítés megszervezését, amikor valakinek gyorsan be kellene ugrani, mert szinte mindenki le van kötve” – jegyezte meg.

Pharmacist showing a prescription to his trainee in the pharmacy

Az utóbbi években a katás vállalkozási forma annyira elterjedt a gyógyszerészek – és egyre inkább a szakasszisztensek – körében, hogy külön platformok szerveződnek a közvetítésre, és itt nem csak a dedikált Facebook-csoportokra gondolunk. Mint a novemberi elnökségi ülés beszámolójából kiderült, a kamara egy applikáció kifejlesztéséről egyeztet annak ötletgazdáival. Sőt, a Patendula.hu címen már három éve működik egy ilyen szolgáltatás.

„A patikák 10 százaléka használja, és több mint 700 helyettesítő regisztrált rá. Korábban fizetős volt, egy ideje ingyenes, most keressük a finanszírozási lehetőségeket” – mondta megkeresésünkre dr. Polgár Ádám, az oldal tulajdonosa, aki maga is gyógyszerész. A szolgáltatás egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. „Meglepett, hogy noha mindenki panaszkodik a munkaerőhiányra, viszonylag kevesen fordulnak hozzánk. Talán arról van szó, hogy a vezetők bizalmatlanok az ismeretlenekkel, inkább személyes ajánlások útján keresnek helyettesítőt” – vélekedett Polgár Ádám.

Jelenlét ötezerért

A helyettesítő gyógyszerészek szerepéről erősen megoszlanak a vélemények. „Akadt olyan jelentkező, aki azt mondta, hogy óránként 5000 forintért a törvény által előírt jelenlétet biztosítja, ennél jóval többért dolgozna is – idézett fel egy meghökkentő ajánlatot egy főváros melletti település patikájának vezetője. – Amellett a legtöbben csak 3-4 órára akarnak jönni, amivel persze nem lennénk kisegítve. Sok velük a vesződség, nem elég lelkiismeretesek, nekem az a benyomásom, hogy a frissen végzettek közül ma már a kórházak elszívják a szakmailag kiválókat” – sorolta a rossz tapasztalatait.

„Ha tűzoltás van, akkor az ember valóban szinte csak a gyógyszerészi jelenlétet fizeti meg, de aki beválik, annak hosszú távon is lehetőséget ad. Aki jó, annak tele van a naptárja” – válaszolta kérdésünkre a szintén többszörös patikatulajdonos dr. Majoros Béla. A személyes kötődést utópisztikus elvárásnak nevezte, mondván, „előbb-utóbb sajnos úgyis kiégnek a kollégák” – inkább a felelősség szempontjából problémás a helyettesítés, illetve azért, mert senki sem ellenőrzi a leterheltséget, pedig az a hibázás lehetősége miatt nem mindegy.

„Érthető, hogy a fiatalok szeretnének egyről a kettőre jutni, és nem elégszenek meg bruttó 400 ezerrel” – mondta egy kisebb budapesti gyógyszertár tulajdonosa arra reagálva, hogy sokan szakmailag helytelenítik a trendet. „Nem hiszem, hogy ez lenne a legnagyobb probléma, miközben akkora az árréstömeg, amekkora. Amíg nem tudjuk megfizetni a fiatalokat, addig ez lesz, nem az ő hibájuk: reményük sincs arra, hogy patikát vegyenek, ilyen bérek mellett talán nem is akarnak. Örüljünk, hogy egyelőre nem mentek el külföldre. Ha ez a lehetőség nem lenne, talán már megtették volna.”

Csábító részmunkaidő

A megkérdezett érintettek mind megerősítették, hogy jelentős részben a sokkal magasabb jövedelem miatt választották a vállalkozói létet, de egyéb szempontokat is említettek. „Eddig sohasem voltam alkalmazott. Szülés után kezdtem, jól jött a részmunkaidős lehetőség, azóta nagyjából 25 helyen fordultam meg. Negyedik éve csinálom, de januártól már leszerződtem 6 órában. Hogy miért? Nincs betegállomány és fizetett szabadság, a pénz miatt az ember egymás után vállalja el a munkákat, így könnyen kiég… Amellett szakmailag is butul, mert egysíkúbb a munka: helyettesítőként nem mindenhol szabad gyógyszert rendelni, retaksálni, magizni” – sorolta a hátrányokat egy Pest megyei gyógyszerész. Az viszont vonzó, tette hozzá, hogy az alkalmazotti fizetés dupláját is meg lehet keresni. Sok ügyelettel, heti 50-60 ledolgozott órával az 1 milliós havi fizetés is elérhető.

„Főállásúként két nagyon forgalmas patikában dolgoztam: rengeteg ember, nagy darálás, semmi tanácsadás. Amikor egy éve hallottam a katás lehetőségről, megfogott, hogy több helyen, több kollégával találkozhatok, több beteggel foglalkozhatok. Ezen kívül volt egy jókora diákhitelem, tehát az anyagi megfontolás sem hiányzott” – emlékezett vissza egy főként Budapesten aktív gyógyszerész. Azt mondta, nem akarja a nyugdíjig folytatni, de a jó kereset miatt még 4-5 évig igen, mivel lakásra gyűjt. Ő is úgy számolt, hogy majdnem az alkalmazotti fizetés duplájára jön ki, amit kap, különösen a külső kerületekben és vidéken, ahol kevésbé telített a piac.

„Tavaly márciusig csak alkalmazottként dolgoztam, aztán ismerőseim javasolták, hogy vállalkozóként kötetlenebb lenne a munka, és a pénz is több. A járvány alatt nem lehetett túlórázni, visszaesett a forgalom, így belevágtam” – mondta lapunknak egy majdnem tíz éve a pályán lévő szakasszisztens. Amikor átállt, rögtön 100 ezer forinttal többet kapott, novemberben pedig úgy keresett 150-nel többet az eredeti fizetésénél, hogy egy hetet kihagyott. A kötelező oltás bevezetése után ugyanis 200 forinttal megugrottak az órabérek, most 1700-3200 között mozognak. „Ha el akarok menni valahova, be tudom osztani az időmet, nem kell alkalmazkodnom, ezt nagyon élvezem. Ugyanakkor nem könnyű kiegyensúlyozottan csinálni, hogy ne vállalja túl magát az ember a több pénz kedvéért.”

A gyógyszerészek órabére a megkérdezettek szerint Budapesten 3500-4500 forint, vidéken 5500 is lehet. A különbség oka, hogy a fővárosban sokkal kisebb a munkaerőhiány.

Kevés az utánpótlás

„Ezt a jelenséget a patikákat sem kímélő munkaerő-piaci helyzet idézte elő, pedig  a helyettesítő munkaerőt alkalmazó gyógyszertárak jelentős részének sokkal jobb lenne egy állandó munkatárs, akire folyamatosan számíthatnak. A gyógyszerészképzés azonban hallgatóhiánnyal küzd, a szakma presztízse eltűnőben van, részben a relatíve alacsony bérek miatt” – mondta lapunknak Lukácsné dr. Fodor Enikő, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke. Szerinte a mai érettségizők számára sokkal vonzóbb az informatikus, jogász vagy közgazdász pálya, a természettudományok csak a nagyon motivált diákokat vonzzák.

Hozzátette, bérfeszültség van a kórházban és a közforgalomban, a vidéken és a fővárosban dolgozók között, a megoldás évek óta várat magára. De a bérek kérdése nem az egyetlen probléma: a pályakezdő gyógyszerészek joggal vetik fel a tulajdonszerzés korábban ígért lehetőségei, így a támogató hitelkonstrukciók működésképtelenségét is – jelentette ki Lukácsné dr. Fodor Enikő.

„Kényes kérdés a szakmai gyakorlat és a felelősség kérdése. Megoldás lehetne, ha a helyettesítő kollégák speciális felelősségbiztosítást kötnének, és megfelelő idejű közforgalmi szakmai gyakorlat után vállalhatnának helyettesítő feladatot. Az OGYÉI-nél külön nyilvántartásba kerülnének, és naponta elektronikusan jelentenék a ledolgozott munkaidőt, hogy a működési nyilvántartás megújításához szükséges munkaóráik pontosan dokumentálva legyenek” – magyarázta a MOSZ elnöke.

Megjelent a Pirulatrend 2021. decemberi számában.