A gyermekkori védőoltások saját sikerük áldozatai lettek, de a Covid-19 rávilágított a védőoltások alapvető szerepére a betegségek elleni védekezésben – mondta Isabel de la Mata, az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságának főtanácsadója az április 26. és május 2. közötti európai immunizációs hét alkalmából közzétett interjúban.
Miért kellene az embereknek osztaniuk az Ön bizalmát a védőoltások biztonságosságában?
Ahogy az összes gyógyszer esetében is, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) csak akkor hagyja jóvá egy oltóanyag EU-szerte történő alkalmazását, ha az biztonságosnak és hatásosnak bizonyul, és egyértelmű, hogy többletértéket nyújt. Ennek megállapítását egy jól bejáratott, megbízható folyamat teszi lehetővé, mely klinikai vizsgálatokat, tudományos elemzéseket foglal magában, és kiterjed az összes releváns adat több száz szakértő általi vizsgálatára. Minden gyógyszernek, beleértve az oltóanyagokat is, lehetnek másodlagos vagy mellékhatásai, ezek azonban elenyészőek az általuk megelőzni kívánt betegség jelentette kockázatokhoz képest. Az egyik Covid-19-oltóanyaggal kapcsolatban felmerült, hogy esetleg összefüggésbe hozható egy ritka véralvadási problémával. Ez rendkívül sajnálatos, de ne feledjük, hogy nagyon ritka mellékhatásról van szó: egymillió beadott oltásra vetítve hat ilyen esetet jelentettek. Ez a példa jól szemlélteti a farmakovigilancia-rendszerünk működését: ezeket a rendkívüli, nagyon ritkán előforduló eseteket észlelték, azonosították és elemezték, aminek alapján az EMA egyértelmű, tudományos alapokon nyugvó ajánlást fogalmazhat meg az oltóanyag biztonságos és eredményes használatának lehetővé tétele érdekében. Az EMA az engedélyezés után is figyelemmel kíséri a vakcinák biztonságosságát, hogy garantálni tudja: az előnyök összességében felülmúlják a mellékhatások kockázatát. Az oltóanyagokkal kapcsolatos információk publikusak, és megtalálhatók az EMA honlapján. A teljes átláthatóság tükrözi és ösztönzi is a bizalmat.
123rf.com
Évtizedek óta köztudomású tény, hogy a védőoltások eredményesek. Menjünk csak vissza gondolatban az időben, egészen az 1960-as évekig, amikor is a himlő, a kanyaró és a gyermekbénulás a gyermekek egészségkárosodásához vezetett, maradandó fogyatékosságot okozott, sőt életeket is követelt. A gyermekkori védőoltások azonban saját sikerük áldozatai lettek. Az általuk megelőzött betegségek annyira ritkává váltak, hogy az emberek tévesen azt feltételezték, már nincs is szükség az oltásokra. Az elmúlt években – szükségtelenül és tragikus módon – újra elterjedtek a védőoltással megelőzhető betegségek, mint például a kanyaró.
Mit tesz a Bizottság annak érdekében, hogy mindenki hozzáférhessen a valós és pontos információkhoz?
A védőoltásokkal szembeni szkepticizmus nem újkeletű. A Covid-19-világjárvány rávilágított a bizalmatlanság összetett jellegére és a téves vagy szándékosan terjesztett félrevezető információk szerepére. A pandémia azonban lehetőséget ad arra, hogy megvitassuk a jogos aggodalmakat és feltárjuk a tényeket. A Bizottság ebből a megfontolásból, a tisztánlátás elősegítése érdekében hozta létre a Biztonságos koronavírus-oltóanyagok Európa számára nevű weboldalát, és szorosan együttműködik az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal, az uniós tagállamokkal, a tényellenőrző szervezetekkel és a közösségimédia-platformokkal annak biztosítására, hogy mindenki pontos információkhoz jusson a védőoltásokról és más létfontosságú népegészségügyi kérdésekről. A Bizottság az európai immunizációs hét keretében, valamint a közelmúltban elindított Európai Vakcinázási Információs Portál (Vaccination-info.eu) segítségével hívja fel a figyelmet a védőoltások előnyeire.
De ahogy az elmúlt hónapban az Európai Uniós Egészségügyi Díj megmutatta, a védőoltásoknak határozott támogatói is vannak, akik keményen dolgoznak ezen életmentő népegészségügyi eszköz előmozdításán. Együttes erőfeszítéseink gyümölcsözőek, többek között az olyan betegségek tekintetében, amelyek nemrég kerültek be az oltási programokba – ilyen, például, a méhnyakrák.
Okozott-e fennakadást a Covid-19 a más betegségek elleni oltási programokban?
Tavaly az egészségügyi szolgáltatások szintjén túlterheltséget okozott a világjárvány elleni küzdelem, és egyes területeken az erőforrásokat a váratlanul nagyszámú Covid-19-beteg kezelésére kellett fordítani, többek között az oltási programokra elkülönített források átcsoportosításával. A helyzet azóta rendeződött. Ugyanakkor a WHO becslései szerint világszerte közel 20 millió gyermek nem kapja meg a szükséges oltóanyagokat, sokaknak pedig serdülő-, felnőtt- vagy időskorban kell nélkülözniük a létfontosságú oltóanyagokat. Az optimális egészségvédelem érdekében felnőttkori és emlékeztető védőoltásokra is szükség van.
Ha mindenki a koronavírus elleni védőoltásokra összpontosít, nem nehéz felhívni a figyelmet más oltási programokra?
De igen. Ugyanakkor a világjárvány következtében az emberekben tudatosodott, hogy milyen létfontosságúak lehetnek a védőoltások, és ez arra ösztönözheti őket, hogy más betegségekkel szemben is beoltassák magukat és gyermekeiket. A Covid-19 rákényszerítette az embereket, hogy jobban odafigyeljenek az egészségükre, és az utóbbi évben sokan egészségesebb életmódra tértek át, ügyelve arra is, hogy megkapják a szükséges védőoltásokat. Reméljük, hogy ez a tendencia a világjárvány után is folytatódik.
Mi a helyzet a veszélyeztetett csoportokkal?
A súlyos egészségügyi problémák miatt veszélyeztetett személyek nem mindig olthatók be. Számukra ezért különösen fontos, hogy mások megkapják az oltást, így kialakuljon a nyájimmunitás és csökkenjen a megfertőződés kockázata. A szociális helyzetük miatt veszélyeztetett személyek, például a hajléktalanok és a menekültek nehezen elérhetők, és életkörülményeik miatt fogékonyabbak az összes betegségre. Előfordulhat, hogy nincs oltási könyvük, illetve nem férnek hozzá a számukra szükséges információkhoz és szolgáltatásokhoz.
Azt mondta, hogy a lakosság beoltása a „szolidaritás megnyilvánulása”. Miért gondolja így?
Aki beoltatja magát, immunitást szerez, de ha a beoltottak száma elegendően nagy, akkor azok is védettek lesznek, akik azért nem kaphatnak védőoltást, mert immunrendszerük legyengült vagy mert nem férnek hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz. A kórokozók nem terjednek tovább, ha nem találnak kiszolgáltatott gazdaszervezetet. Az oltás ezért a szolidaritás megnyilvánulása: a legalkalmasabb eszköz arra, hogy feltartóztassuk a fertőző betegségeket.
(forrás: Európai Bizottság)
