Az elért eredményeket meg kell őrizni

Ritmusváltás előtt áll a gyógyszerészképzés

Tizenöt évig volt a Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK) dékánhelyettese dr. Antal István egyetemi tanár, akit a szenátus 2020. július 1-jétől nevezett ki a kar vezetőjének. Az egyik legfontosabb feladatának a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum kivitelezése mellett a gyógyszerészképzés reformjának folytatását tartja, melynek részeként már idén megújult a záróvizsga-rendszer.

„A budapesti gyógyszerészképzés rendelkezik a legnagyobb múlttal az országban, aminek az előnyét sokáig lehetett élvezni, de ma már négy hazai képzőhely egyike vagyunk, és ahhoz, hogy mi maradjunk a legjobbak, sokat kell tenni” – hangsúlyozta dr. Antal István. „A hagyományainkat, a kutatómunka és a tudományos eredmények területén elért eredményeket meg kell őrizni és rájuk építkezve fejlődni tovább” – nevezte meg egyik fontos célként.

„A Semmelweis Egyetem fejlesztéséről szóló korábbi, 2017 végi kormánydöntés tartalmazta a GYTK korszerűsítését is, ennek keretében Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum kialakításáról és fejlesztéséről döntött a kormány. A jelenleg tervezési fázisban álló centrum óriási lehetőséget jelent számunkra: egyrészt megszűnhet a kar jelenlegi területi megosztottsága, ami segíti az egységeink belső együttműködését. A hallgatók számára pedig olyan oktatási kampuszt tudunk létesíteni, ahol megfelelő infrastruktúra áll rendelkezésre az alapozó képzéstől a gyakorlatig: előadótermek, gyógyszertári és ipari skill laborok, demonstrációs termek mind szerepelnek a tervek között” – sorolta a dékán. „Az oktatás, kutatás és gyógyszerellátás egysége nagyon fontos feladata a karnak, ezt a jelenleginél is magasabb színvonalon szeretnénk folytatni a centrum átadása után.”

Előrelépést jelentene a molekulatár kialakítása

A centrum nagy előrelépést jelent majd a kar számára az oktatás mellett a kutatás és az ipari kapcsolatok bővítésében is. A kutatások fejlesztése kapcsán a molekuláris biológiai kutatások, a készítményfejlesztés, nanotechnológia és biotechnológia, valamint a fitoterápia a fő irányvonalak, de a kutatott vegyületek (potenciális gyógyszervegyületek) alapján egy nemzeti molekulatár kialakítása is a kar tervei között szerepel. Ennek érdekében a Hőgyes–Schöpf-Merei projekthez kapcsolódó fejlesztésben olyan központi műszeres laboratóriumok is szerepelnek, ahol az erőforrások koncentrálása lehetővé teszi, hogy eddig nem végzett tevékenységet is tudjunk folytatni.

„A karon zajló oktatási ritmusváltás és kurrikulum-reform a megújulás alapvető szempontja, hogy a kezdőből hiteles szakemberré válás során az elméleti tudás mellett a készségek és hozzáállás elsajátítása is elengedhetetlen. Ebben segítséget ad az elméleti ismeretek mellett a gyakorlati, illetve technikai készségek megszerzése (pl. gyógyszerkészítés, az ipari gyártás folyamata, ellenőrzés, analitika, gyógyszerészi gondozás, és -kommunikáció, tanácsadás), illetve olyan szemlélet kialakítása, amely a beteg érdekeit és a megfelelő minőségű gyógyszerkészítmény alkalmazását együttesen veszi figyelembe. A tartalmi (tantárgyi) bővítés mellett nélkülözhetetlen a készségeket fejlesztő skill szimulációs módszerek súlyának növelése” – ismertette dr. Antal István.

„Nagy öröm számomra, hogy még dékánhelyettesként a jubileumi évben sikerült megvalósítani a reform egyik fontos részét, a záróvizsgák megújítását” – ismertette a dékán. „Az elképzelésünk az volt, hogy a kor követelményeivel összhangban a záróvizsga az integrált tudás számonkérése legyen. A záróvizsga anyagát már idén azon ismeretek képezték, melyek alapján az egyes munkahelyeken a kezdő szakembertől elvárható szinten tudnak a friss diplomások önálló munkát végezni. Ezért a záróvizsgán öt modulból kell integrált módon számot adniuk a hallgatóknak: gyógyszeres terápia hatástani alapjai; közvetlen lakossági, kórházi-klinikai döntéshozatali helyzet; alkalmazási előírás értelmezése, a gyógyszerforma jelentősége; gyógyszerügyi ismeretek; gyógyszerkészítmények előállítása és ellenőrzése.”

A távoktatás kihívást jelentett

A 2020 első felét meghatározó járványügyi helyzetre visszatekintve kiemelte, hogy a távoktatás elsőre kihívást jelentett az oktatók és hallgatók számára is, de mindenki jól helytállt és hasznos tapasztalatokat szereztek. Példaként említette, hogy videofelvételek készültek a gyakorlatokról (gyógyszervizsgáló módszerekről, gyógyszerkészítésről, tablettázásról, kenőcskeverésről stb.), amit jól tudtak hasznosítani a hallgatók. Bár a távoktatás számonkérésre kevésbé alkalmazható, a korlátait is figyelembe véve egyes területeken ugyanakkor a tervek szerint a későbbiekben is alkalmaznák, a hagyományos oktatási formákkal vegyítve.

Dr. Antal István a kar munkatársainak mindennapjaiban is szeretne változást elérni, ennek érdekében fontos az átláthatóság és a hatékony információáramlás. Úgy véli, vannak még ki nem használt erőforrások az infrastruktúrában és a humánerőforrásban is, amit szeretne felpezsdíteni. „15 éve vagyok dékánhelyettes, ez idő alatt három dékán mellett dolgozni megtisztelő feladat és sok tapasztalat volt nagy büszkeség számomra, hogy eddig is segíthettem a kar munkáját” – mondta. Dékánhelyettesként a záróvizsga reform mellett legbüszkébb arra, hogy sikerült megvalósítania egyebek mellett az ipari gyógyszerészeti szakképzési irányt, ahol jelenleg 10 területen szerezhetnek a hallgatók szakvizsgát. Emellett a gyógyszeriparral is élő együttműködés alakult ki, aminek szintén dr. Antal István volt az egyik felelőse.

Keresztes Eszter
Semmelweis Egyetem