Véghajrához érkezett a gyógyszertárak tulajdonosi körének átalakulása: januártól csak 50 százalékot meghaladó patikusi tulajdoni résszel működhet gyógyszertár. Két évvel ezelőtt, az átalakulás bejelentését követően pontosan 776 patikát érintett a változás, de ma sem sokkal jobb a helyzet: nagyságrendileg 700 patika nem váltott. Úgy tűnik, az érintettek kivárják az utolsó pillanatot.
Hónapjaik maradtak hátra azoknak a patikáknak, ahol nincs megoldva a kötelező 50 százalékot meghaladó gyógyszerészi tulajdonlás. Kérdéses tehát, hogyan tovább 2017 januárjától. A tulajdonosi átrendezôdés sorsdöntő azoknak, akiknél változásra van szükség, hiszen többségüknek az erejüket meghaladó hitelt kell felvenni. Egyesek szerint a kötelezővé tett patikusi tulajdon a megújulás, a fejlesztés, a külső tőkebevonás gátja.
Egyelőre még az is kérdéses, hogy hány patika van ma még, amelynek külső forrásokat kell igénybe venni. Pontos számokat ma még nem lehet tudni, de a hozzáértők szerint még mindig többszáz gyógyszerésznek lesz szüksége hitelre.
Még mindig többszáz patika
A konstrukció 2014-es beindításakor a 2329-ből 776 patika gyógyszerészi tulajdonhányada nem haladta meg az 50 százalékot. Ehhez képest alig változott a helyzet, valamivel kevesebb, nagyjából 700 gyógyszertár helyzetét kell év végéig rendezni. Van, ahol a 49-50 százalékot kell, kellett feltornászni 1-2 százalékkal, esetükben a változtatás csak látszólag adminisztratív, valójában komoly jogi és pénzügyi egyeztetés van mögötte. A patikaláncok egy részénél jobbára belső hitellel hidalták át az előírást, ezt viszont olyan szigorú feltételekhez szabták, hogy az egész kezdeményezés lényege veszett el. Volt olyan például, ahol 2023-ig eladási tilalom, illetve közös döntési előírás volt a hitel feltétele, vagyis a tulajdon nem sok szabad rendelkezést ad. A vételárat egyébként a mostani alkufolyamatban rendszerint a gyógyszertárak két-három havi forgalmában jelölték meg, ami egy közepesen jó forgalmú patika esetében most havi 20-25 millió forint. Nagyobb forgalom esetén akár 100-150 milliós hitelekről is beszélhetünk.
A szabályozásnak része az is, hogy mindazoknak, akiknek négynél több gyógyszertárban van tulajdonrészük, azt el kell adniuk. Ahol a tulajdonátrendeződés januárra nem történik meg, azt az OGYÉI bezárja.
Hitelképtelen gyógyszerészek
A kormány a hitelképtelen gyógyszerészeket sem hagyta magukra, mert a jogszabály szerint az ilyen patikavállalkozások helyett a Patikai Tőkeprogram keretében, az állami tulajdonú MFB Invest Zrt. vásárolhatja meg a tulajdonrészre jogosult patikust illető százalékot az érintettek helyett. A részvénytársaság a patikus megbízásából szerez üzletrészt, amelyet az érintett a futamidőn belül opciós jogával élve hét éven belül megvásárolhat. Addig, ameddig a tranzakcióra megbízást adó patikus nem fizeti ki az üzletrészét, addig az állam képviseli a gyógyszerészt a vállalkozásban.
Visszaáll a rend?
Már 2014-ben is szélsőséges megnyilvánulásokat lehetett hallani az intézkedés kapcsán. Voltak, akik egyenesen az államosítás veszélyét látták ebben, míg mások szerint így áll vissza az a rend, amely kiigazítja a liberalizáció által okozott károkat, mondván, a szakma legyen az első, a szakmai tulajdonlás nyilvánvalóan erősíti majd a patikaellátás színvonalát. A véleménykülönbségek mára sem változtak. Az ellenzők alapvető kérdése ma leginkább az: miért kell kötelezően a szakma ,,nyakába” tenni egy plusz terhet a hitellel, amikor sok esetben ma is többen küzdenek a rendkívül alacsony árréssel? Ráadásul a külső befektető bevonása teljesen ellehetetlenül.
Dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke szerint a nemzetgazdaság magánvállalkozásokra alapozva működik, így a tulajdonosváltások a piacgazdaság természetes velejárói még az olyan szabályozott piacokon is, mint a gyógyszer-
ellátás. A másik, hogy a gazdasági életben a vevők az esetek jelentős részében nem a saját, előre felhalmozott pénzüket használják fel az adás-vételhez, hanem hitelt vesznek fel. Amikor pedig az árakról döntenek, annak is aki elad, és annak is aki vesz, személyes felelőssége, hogy mi mennyiért cserél gazdát, különösen akkor, ha az eladó továbbra is bent marad a vállalkozásban, mert a további zökkenőmentes működés feltételeit is biztosítani kell. ,,Mindehhez a patikusok rendkívül kedvezô, kezdetben 3, most pedig mindössze 1,5 százalékos kamatozású hitellehetőséget kaptak. Ennek törlesztésével egyrészt a visszafizetendő tőke is folyamatosan csökken, másrészt már a hitel visszafizetésének ideje alatt is teljes jogkörű tulajdonos lesz, annak minden hasznával és felelősségével: saját üzleti tervet készíthet, ennek figyelembe vételével vezetheti a vállalkozást és ô határoz az eredmény felhasználásáról is ” – mondja az elnök, aki nagyon sajnálja, hogy már a kezdetekkor nem így indult a privatizáció.
Dr. Czigány Norbert gyógyszerész, aki az eddig négyes, egyébként patikusi tulajdonosi kört változtatta egyszemélyes sajátjává, viszont azt mondja: se értelmét, se gyakorlati hasznát nem látja annak, hogy a tulajdonlást egy szakmához kössék. Egy egyszer végigvitt patikaliberalizációt visszacsinálni nyilvánvalóan már nem lehet. A mostani döntéssel szerinte csak egy plusz terhet kapnak a patikusok, ellehetetleníti a külsô tőkebevonást, a szakma jelentôs részét vegetálására állítják majd be.
,,Ez nem egy olyan dúskáló piaci szegmens, ami vonzó a befektetőknek, pláne, ha csak kisebbségben lehetnek, vagyis nincs érdemi beleszólásuk a folyamatokba. Egyedül a nagykereskedők lehetnének érdekeltek ilyen körülmények mellett is tőkét adni, ők viszont nem adhatnak. De vegyünk egy átlag patikát, ahol a forgalom 25 millió forint, vagyis a becsült értéke a három hónap, azaz 75 millió, ehhez 20 milliót vesz föl. Nem látom, honnan lenne többlet a törlesztésre”- mondja a szakember, aki szerint a másik súlyos aggály, ha valaki úgy dönt: nem csinálja tovább. ,,Rendben van, hogy ez egy tulajdon, komoly érték, de ki viszi majd tovább? Örökségként, ha az illető gyereke nem patikus, nyilván értéktelen a gyógyszertár, azt viszont nem látom reálisnak, hogy a fiatal, frissen végzett patikusok majd tolonganak a tízmilliókkal, hogy vásároljanak”- mondja a patikus.
Hitel a bankok szemszögéből
Az UniCredit Bank, az OTP és a Budapest Bank válaszaiból kiderült, hogy a 2017. január 1-jei határidô közeledtével az idei utolsó negyedévben nagyon sok patika értékesít még üzletrészeket, ezért folyamatos az érdeklődés versenyképes hitelkonstrukcióik iránt.
Ahogyan az állami támogatással járó hitelkonstrukciók általában, úgy az MFB Patika Hitelprogram is több adminisztrációval jár a többi hitelhez képest. Az ügyfeleknek viszonylag sok dokumentumot kell beszerezniük és bemutatniuk, hogy igazolják jogosultságukat a támogatásra. A legfôbb előny a rendkívül kedvező kamatozás: az MFB Patika Hitelprogram keretében az ügyfélnek 1,5 százalékos kamatot kell megfizetni, ami a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben is igen jónak mondható. Nincs kezelési költség, nincs elô-, se végtörlesztési díj, a konstrukció forint alapú, nincs árfolyamkockázat, a hitel futamideje akár 10 év is lehet.
Kérdésünkre, hogy mennyire látják hitelképesnek a gyógyszerészeket, egyértelmű volt a válasz: a bankok hisznek a vállalkozások sikerességében, a gyógyszerészek megbízható, felelôsségteljes, hitelképes ügyfelek.
KÉ
