Mennyire unikális a superfoodok egészségre gyakorolt hatása? Van-e értelme ilyen termékeket vásárolni? Megpróbáljuk tisztázni, hogy valóban különleges élelmiszerekről van-e szó, vagy csak egy újabb múló divatirányzatról.
A superfoodok (szuperélelmiszerek) először az Egyesült Államokban bukkantak fel, majd pár éve megérkeztek Európába. Ma már Magyarországon is egyre több ilyen különleges élelmiszer sorakozik a boltok polcain, és a patikákban is kereshetik ezeket, akár kapszulázott formában.
Egyre inkább megbarátkozunk olyan gyümölcsökkel és tengeri élőlényekkel, mint az acai, a goji, a noni vagy a chlorella alga, hogy csak néhány vitaminbombaként ismert superfoodot említsünk. Egyes hirdetések betegségmegelőző, fiatalító és a közérzetet javító hatásokat kapcsolnak a szupernek kikiáltott egzotikus növényekhez. A reklámok hatását pedig erősíti, hogy speciális receptek és szakácskönyvek sora foglalkozik a témával.¹ ²
Mi a superfood?
Általában azon élelmiszereket pozicionálják így, melyekhez a mikrotápanyag-összetételüket tekintve magasabb fokú egészséget támogató hatás köthető, mint az egyéb élelmiszerekhez. Nehezíti azonban az eligazodást közöttük, hogy semmilyen hatósági vagy törvényi szabályozás nem definiálja azoknak a termékeknek a körét, amelyek így nevezhetők, vagyis gyakorlatilag bárki bármit forgalmazhat ezzel a címkével.
Egyebek mellett olyan élelmiszereket sorolnak ide, amelyeknek immunerősítő, öregedésgátló, betegségmegelőző vagy teljesítőképességet fokozó hatást tulajdonítanak. Hangsúlyozandó azonban, hogy a superfoodnak nevezett élelmiszerek mögött nem állnak masszív tudományos evidenciák, és hiányoznak a terápiás hatást, vagy az alkalmazásukkal összefüggő pozitív kimeneteket ígérő vizsgálati eredmények. ¹ ²
Kijelenthető tehát, hogy a mindennapokban superfoodnak nevez(het)nek olyan élelmiszereket, amelyek bizonyos vitaminokból vagy nyomelemekből az átlagosnál többet tartalmazhatnak. Ez már elég a „szuperséghez”. Az acerola például a magas C-vitamin-tartalma miatt kategorizálható így. A legtöbb superfood a gyümölcsök és a zöldségek közül kerül ki. Magas antioxidáns-kapacitású színes bogyósokra, C-vitaminban dúskáló egzotikus gyümölcsökre, idegen ízvilágú termésekre asszociálunk a kifejezésről.¹ ²
Közönséges szuperek
A Harvard Medical School honlapján ugyanakkor olvasható egy közlemény, amely a top 10 superfood között olyan élelmiszereket listáz, mint a halak, a diófélék, a joghurt vagy az olívaolaj.³ Ezek az élelmiszerek elfogadottan egészségesek ugyan, és a fogyasztásuk a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás része kell, hogy legyen, mégsem úgy tekintünk ezekre a táplálékokra, mint extra egészségi haszonnal járó fogásokra.
Mielőtt piedesztálra emelnénk a messzi földről származó, alig ismert, de szupernek nevezett élelmiszereket, tudatosítsuk, hogy a hazai vegyes táplálkozás nélkülük is valamennyi létfontosságú mikrotápanyaggal képes ellátni az emberi szervezetet. Ha valaki mégis távoli tájak vitamin- és nyomelemforrásait fogyasztaná, akkor azt mindenképpen az egészséges vegyes táplálkozás mellett, nem pedig helyette javasolt tennie.¹ ²
Gyógyszerinterakciók kockázata
Frissen vagy szárítva, müzlibe keverve vagy püréként, ital vagy étrend-kiegészítő formájában egyaránt fogyaszthatók a superfoodok. Ügyelni kell azonban arra, hogy az európai táplálékokhoz szokott gyomor számára egy részük szokatlan lehet, ami akár allergiás reakciókhoz is vezethet.
Ugyancsak lényeges, hogy ezek a termékek kölcsönhatásokba léphetnek a gyógyszerekkel. A gojibogyó például természetes vérhígítóként is ismert: szárított formában, gyümölcsléként vagy lekvárként való alkalmazása (már napi 6-18 gramm friss termésnek megfelelő mennyiségben is) jelentősen meghosszabbíthatja a vérzési időt. Ezért K-vitamin antagonista véralvadásgátlót szedő betegeknek, illetve műtétek előtt javasolt a goji fogyasztását mellőzni.⁴ Egy másik példa a vérnyomáscsökkentő összetevőket tartalmazó gránátalma. Ha az antihipertenzív szert szedő beteg a gyógyszere mellett gránátalmás készítményt is fogyaszt, hatásfokozódás és jelentős mértékű vérnyomásesés következhet be.⁴
Ökológiai szempontok
Tekintve, hogy a superfoodok többsége hosszú szállítással jut el hozzánk, kétséges a termékek frissessége. Érdemes lenne megvizsgálni azt is, hogy a hosszú tárolási és szállítási folyamat után is kiemelkedően magas-e a mikrotápanyag-tartalom, vagy bomlást szenved-e. Utóbbi esetben megtörténhet, hogy a helyi/hazai termékek felveszik a versenyt a superfoodokkal, netán le is körözik azokat.
Klímavédelmi szempontok alapján szintén jobb döntés a hazai termékek választása. Amellett érthetőek az Európán kívüli országok minőségbiztosítási és higiéniai standardjai miatti aggályok is. Nem garantált, hogy a messzi földről származó termékek hasonlóan szigorú minőségi követelményeknek felelnek meg, mint az európaiak.
Otthoni színek
A superfood-őrület mellett létező trend a helyi élelmiszerforrások preferálása. Mint arra az egészséges táplálkozással foglalkozó szakmai szervezetek felhívják a figyelmet, vannak „hazai szuperélelmiszerek” is, amelyek optimális kiegészítői lehetnek a kiegyensúlyozott vegyes táplálkozásnak. Említhető a cékla, a spenót, a brokkoli, a lencse, a babfélék vagy éppen a csalán. Vagy ott vannak a magok és az olajok, például a tökmag, a lenmag és a kukoricacsíra-olaj.
Az étrendre továbbra is érvényes a megállapítás: minél színesebb, annál jobb. Vöröslő termések, fekete bogyók, méregzöld levelek, aranyló színű olajok egyvelege kínálhat kiegyensúlyozott mikrotápanyag-ellátottságot. A racionális helyettesítés is megoldható az egzotikus helyett a friss hazaival: acai helyett fogyasztható szeder-, bodza-, áfonyabogyó vagy meggy, a gojibogyó alternatívája lehet a feketeribizli, míg a chiamag helyett lenmaggal gazdagítható az étrend.
Úgy tűnik, hogy az egzotikus superfoodok további térnyerésével szemben több racionális érv hozható fel. A jó minőségű, mikrotápanyagokban dús hazai kínálat méltó versenytársa a messzi földről származó, nagyrészt még ismeretlen termékeknek. A közeljövő trendje a hazai „szuperélelmiszerek” (újra)felfedezése és étrendbe való beiktatása lehet.
Dr. Harsányi Mária
szakgyógyszerész
Forrás:
(1) https://www.gesundheit.gv.at/leben/ernaehrung/gesunde-ernaehrung/superfood.html
(2) https://www.aerztezeitung.de/Medizin/Superfood-Was-bringt-das-226395.html
(3) https://www.health.harvard.edu/blog/10-superfoods-to-boost-a-healthy-diet-2018082914463
(4) Was Nahrungsergänzungsmittel verschweigen dürfen…; Verbrauchszentrale NRW; 2018.
Megjelent a Pirulatrend 2023. februári számában.
