Ér még valamit, ha egy gyógyszer Oroszországban szabadalmi oltalmat élvez? Ha a szabadalmas ellenségesnek minősülő államhoz, így például Magyarországhoz kötődik, akkor egy új rendelet értelmében engedély nélkül és ingyenesen hasznosíthatják a szabadalmait nemzetbiztonsági, valamint élet- és egészségvédelmi célokból. Jogi szakértőink írása a szabályozás hátteréről és várható hatásairól.
Ukrajna februári megszállása egyre jobban elszigetelte Oroszországot, számos állam és nemzetközi szervezet sújtotta szankciókkal, valamint több világcég (például az Apple, a Coca-Cola, a McDonald’s) is felfüggesztette ottani tevékenységét. Orosz állami orgánumok pedzegették, hogy Oroszország megpróbálhatja a kivonuló cégek szellemi tulajdonát ennek ellenére is az országban tartani.
Fél százalék helyett nulla
Március 6-án a kormány valóban elfogadott egy új rendeletet, amely átírta a kényszerengedélyek szabályozását. Míg addig a jogosult a hasznosításból származó tényleges bevételének 0,5 százalékát kellett, hogy megkapja, a rendelet megszüntette (0 százalékra csökkentette) ezt a juttatást abban az esetben, ha a jogosult olyan külföldi államhoz kapcsolódik, amely „barátságtalan” cselekményeket hajtott végre orosz jogi vagy természetes személyek ellen.
123rf.com
Az orosz jog is ismeri a magyar szabadalmi jogban kényszerengedélyként ismert jogintézményt. Ennek értelmében orosz jogi és természetes személyek a jogosult hozzájárulása nélkül hasznosíthatnak találmányokat, használati mintákat és formatervezési mintákat, ha (i) azt nemzetbiztonsági céllal vagy orosz állampolgárok életének és biztonságának védelmével összefüggő szélsőséges szükséghelyzet indokolja, (ii) értesítik a jogosultat, és (iii) a hasznosítással arányos díjazást fizetnek neki. Az orosz Szellemi Tulajdon Szövetségi Szolgálat (Roszpatent) ilyen kényszerengedélyt bocsátott ki egyes gyógyszerekre a koronavírus-világjárvány idején.
De mit jelent a kapcsolódás?
Az új szabályozás számos jogosultat hoz kedvezőtlen vagy bizonytalan helyzetbe. Egyrészt barátságtalan ország az Európai Unió összes tagállama, így Magyarország, de az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság vagy épp Japán is. Másrészt a rendelet nem határozza meg a „kapcsolódás” fogalmát. Ez azt jelenti, hogy a jogosult nemcsak akkor esik el a díjazástól, ha nyilvánvalóan szoros kapcsolata van az adott országgal (például annak állampolgára vagy ott bejegyzett vállalkozás), hanem bármilyen, mégoly lazának tűnő kötelék esetén is fennáll ez a veszély. Ezenfelül a jogosult bármely szabadalma érintett lehet, mivel a rendelet nem csak konkrét terméktípusokra vonatkozik.
A rendelet kiváltképp érintheti a gyógyszergyártókat, hiszen az élet és az egészség védelme mint a kényszerengedélyhez szükséges egyik kivételes cél, éppen az ő termékeiket érinti a leginkább.
A módosítás hatásai
Elsődleges következményként az összes olyan jogosult, akinek a szabadalmát Oroszországban hasznosítják, bevételtől esik el. Ezt a hatást mérsékli viszont, hogy a rendelet (ahogyan általában egy kényszerengedély) hatálya nem a jogosultak összes termékére terjed ki, hanem csak a Roszpatent által megjelöltekre. Másrészt a bevételkiesés mértéke minimális lesz, hiszen az eddig is alacsony 0,5 százalék csökken majd nullára, arról nem is beszélve, hogy a jogosultak jellemzően korábban sem tartottak igényt e díjazásra.
A jogosultak közvetetten nagyobb veszteséget szenvedhetnek el a piaci részesedésük csökkenése és a kényszerengedélyes által leszorított ár miatt. Emellett feltételezhető, hogy az újonnan előállított termékek a jogosultéihoz képest gyengébb minőségűek lesznek, ami a jó hírnév csorbulásához is vezethet.
Mire számíthatunk a jövőben?
Rövid távon azt javasoljuk, hogy minden gyógyszergyártó vállalat folyamatosan kövesse nyomon az Oroszországgal kapcsolatos fejleményeket. Az olyan cégeknek pedig, amelyek jelenleg is aktívak Oroszországban, illetve szabadalmaikat ott is hasznosítani kívánják, azt tanácsoljuk, hogy a fejlemények tükrében álljanak készen IP-stratégiájuk felülvizsgálatára.
Dr. Bíró Helga
ügyvéd
Dr. Budai Mihály Egon
ügyvédjelölt
© Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker McKenzie 2022
Figyelmeztetés! A fentiek nem minősülnek jogi tanácsnak, és nem helyettesítik a konkrét esetben szükséges jogi tanácsot. További információért keresse a szerzőket (Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda, tel.: (1) 302-3330, e-mail: helga.biro@bakermckenzie.com).
