A kamara szerint a közforgalomban dolgozó gyógyszerészek már most jóval kevesebbet keresnek az egészségügyi szektor átlagánál, és ez a helyzet csak várhatóan romlik majd a következő három évben. Az egészségügyi államtitkárság munkahelymegtartó, fizetésemelésre forrást biztosító pályázatokkal véli kezelhetőnek a közforgalmú patikák borítékolható lemaradását a bérversenyben.
Március 1-jétől a kórházi-klinikai gyógyszerészek az egészségügyi szolgálati munkajogviszony keretében kötött munkaszerződések alapján dolgoznak, amivel egyebek mellett az is együtt jár, hogy 2023-ig jelentősen megemelkedik a bérük. Ez a számukra nyilván örvendetes fejlemény a közforgalmú patikákban dolgozók fizetését értelemszerűen nem érinti. A két pálya bérszintje közötti olló alighanem nagyra nő 2023-ra, mert egyelőre semmi sem utal arra, hogy a gyógyszertárak tulajdonosai képesek lennének a mostaninál számottevően nagyobb béreket kigazdálkodni.
123rf.com
A béremeléssel “a közforgalmú gyógyszertárak nem tudnak lépést tartani, ami várhatóan bérfeszültséget okoz majd az ágazaton belül” – írta honlapján a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége. A bejegyzés szerint a kialakuló helyzetben az intézeti gyógyszertáraknak várhatóan sokkal könnyebb lesz munkaerőt találniuk. “Az EMMI folyamatosan figyelemmel kíséri a gyógyszerellátás helyzetét, és érdekelt abban, hogy a szakmai szervezetekkel együttműködve megoldást találjon a jelentkező problémákra” – írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma arra a kérdésünkre, nem tart-e az egészségügyi államtitkárság attól, hogy a bérkülönbségek idővel a gyógyszerellátást is veszélyeztethetik.
Már most van lemaradás
A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke szerint egyértelmű, hogy problémás a két fizetési szint elszakadása egymástól. “Az, hogy az új egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetésével bérfeszültség keletkezik a gyógyszerellátásban az egyes szektorok között, tény. Országos felmérésünk szerint a közforgalmú gyógyszerészek átlagbére már most 18 százalékos lemaradásban van az egészségügyi átlagbérekhez képest, ez a differencia mostantól tovább növekszik, nem is kis mértékben. A kamara már ettől függetlenül is régóta, többször jelezte a minisztériumnak a problémát, tettünk konkrét korrekciós javaslatokat, mostantól a kormányzaton múlik, hogy lesz-e ebben előrelépés” – mondta lapunknak Hankó Zoltán.
A jogszabályok értelmében az egészségügyi szolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott gyógyszerészek és szakgyógyszerészek bruttó alapilletménye, a szolgálati idő hosszától függően, a következőképpen alakul 2023-ig:
| Szolgálati idő (év) | 2021-től (Ft) | 2022-től (Ft) | 2023-tól (Ft) |
| 0-2 év | 481 486 | 619 053 | 687 837 |
| 3-5 év | 613 134 | 788 315 | 875 906 |
| 6-10 év | 861 848 | 1 108 091 | 1 231 212 |
| 11-15 év | 979 473 | 1 259 322 | 1 399 247 |
| 16-20 év | 1 044 175 | 1 342 511 | 1 491 679 |
| 21-25 év | 1 158 957 | 1 490 087 | 1 655 653 |
| 26-30 év | 1 256 300 | 1 615 243 | 1 794 715 |
| 31-35 év | 1 307 997 | 1 681 710 | 1 868 567 |
| 36-40 év | 1 417 967 | 1 823 100 | 2 025 667 |
| 41- | 1 666 040 | 2 142 051 | 2 380 057 |
Hogy fest ehhez képest egy patikus bére ma? Budapesti gyógyszertári vezetőtől származó információink szerint egy teljes munkaidős alkalmazott gyógyszerész bruttó 500-700 ezer forintot keres, vezetőként, illetve személyi jogosként pedig 650 és 950 ezer között. A fővárosban a katások tipikus bruttó órabére 3500 és 4500 forint között alakul, vagyis átlagosan 169 munkaórával számolva 590-760 ezer a havi keresetük (és az ő nettójuk természetesen több, hiszen a kata, a könyvelő díja és a szakmai felelősségbiztosítás összesen legfeljebb 75 ezer forintra rúg havonta). Vidéken ezek a számok jellemzően alacsonyabbak.
Süle András, az MGYK Kórházi–Klinikai Területi Szervezetének elnöke ugyanakkor azt mondta, nem biztos abban, hogy lesz bérfeszültség, mert nagyon eltérő a két munkakör. “Mások a feladatok, és más típusú képességeket, ismeretanyagot is igényelnek: a kórházi gyógyszerészet több kórélettani, biokémiai élő tudást, a közforgalom több jártasságot a szervezés és a menedzsment terén. Gondoljunk csak az ipari gyógyszerészetben dolgozókra, az ő bérezésük sem mérhető mindig össze az ugyanazzal a diplomával más területeken dolgozókéval, mégsem szokás ezt kirívó igazságtalanságként emlegetni. Más feladatai, lehetőségei és felelősségei vannak a vállalkozói, az ipari – vagyis piaci – és a köz- és egészségügyi szolgálati létnek. Munkaerő-elszívó hatástól sem tartok, hiszen intézeti gyógyszerészi álláshelyből összesen 550-600 van, és ez a szám csak igen lassan emelkedik” – tette hozzá Süle András.
Pályázatok szóba jöhetnek
Megkérdeztük az egészségügyi államtitkárságtól, terveznek-e tenni valamit annak érdekében, hogy a különbség ne nőjön túl nagyra. “ A közforgalmú gyógyszertárakat magántulajdonú vállalkozások működtetik, a magánvállalkozások működését ilyen mélyen érintő állami beavatkozás nem várható. Azt azonban elképzelhetőnek tartjuk, hogy ezek a vállalkozások pályázatok útján jussanak forráshoz a munkahelyek megtartása és a béremelések érdekében” – írta a tárca sajtóosztálya.
Arra a felvetésünkre, hogy a szakmai szervezetek régóta sürgetik a gyógyszertárak finanszírozásának rendezését, elsősorban (de nem kizárólag) az árrésstruktúra módosítása révén, azt a választ kaptuk, hogy bár a magasabb fogyasztói árú gyógyszerek árrésének megemelése “indokoltnak látszik, azonban az EMMI csak olyan megoldást tud elfogadni, amely nem eredményezi a betegterhek emelkedését”. A szaktárca szerint “még tisztázni kell, hogy a gyógyszertári árrés emelkedésének forrása a társadalombiztosítás terhére megvalósítható-e, vagy más forrás bevonása válik szükségessé”.
Megjelent a Pirulatrend 2021. februári számában.
