Cé után a Dé

Múló divat vagy valódi panacea a D „hormon”?

Múló divat vagy valódi panacea a D „hormon”? Szinte nincs nap, hogy ne jelenne meg valamilyen szenzációs hír a D-vitamin áldásos hatásáról. Dr. Boros András kutató tudományos igénnyel összeállított elemzéséből fény derül arra is, hogy egy újabb csodaszerrel van-e dolgunk.

Napjainkban több nemzeti és nemzetközi szakmai társaság fogalmazta újra ajánlásait, – sokasodnak a tudományos, ismeretterjesztő vagy reklámcélú anyagok, amelyek az ADEK vitamincsalád „D” jelű tagjával foglalkoznak.

Ez a „vitamin”, mivel – társaival ellentétben – a szervezetünk képes elő­állí­tani, valójában inkább hormon (a szteroid­hor­monok közé tartozik, ugyanúgy, mint a tesztoszteron vagy  a kortizol) mint vitamin, s valóban, egyre nagyobb tudományos és klinikai figyelem övezi. A National Library of Medicine (USA) által létrehozott PubMed adatbázisban a D-vitamin találatai az elmúlt öt évben megduplázódtak, míg például a C-vitamin vonatkozásában mindössze 17 százalékos emelkedés mutatkozik. A klinikai tanulmányok tekintetében már visszafogottabb a lelkesedés (46 százalékos emelkedés), ám a horribilis költségek ismeretében ez nem is meglepő.

A gyógyszeripari aktivitás egyik fokmé­rője a beadott szabadalmak száma. A D-vitamint mint gyógyászati készítményt említő szabadalmi beadványok száma az elmúlt 40 évben több mint félezer. 1993-ban 8, 2003-ban 29, míg az a múlt évben 27 oltalmi kérelmet nyújtottak be. A legnagyobb aktivitást a Wisconsin Alumni Kutatási Alapítvány (WARF) mutatja 74 szabadalommal, ami nem meglepő, hiszen a tej UVB technológián alapuló D-vitamin dúsítása, illetve más dúsított élelmiszerek kifejlesztése kötődik a szervezet nevéhez. De előkelő helyen szerepel a „Nagy Farma” cégek közül az Abbot, a Bayer Schering, a Lilly és a Roche is.

A természet ajándéka

A D-vitamin természetes forrásból is elérhető (D3, illetve D2 formában), azonban a tőkehalmáj olaj (280 NE/ml1) kivételével csak kevés élelmiszerben és igen kis mennyiségben van jelen. Mint ismeretes, a D3-elővitamin UVB hatására fotokonverzióval 7-dehidrokoleszterolból a bőrben is keletkezik. Ennek mennyisége számos körülménytől függ, de a szakemberek többsége egyetért abban, hogy heti két alkalommal 5-30 percig tartó, a karokat, lábakat és arcot 10 és 15 óra között érő napfény elégséges lehet. A sok fenntartással kezelt szoláriumok mérsékelt alkalmazása is hatékony. A szervezetbe jutó vagy ott termelődött D-vitaminformák inaktívak, s a májban, illetve a vesékben történő hidroxiláció eredményeként aktiválódnak. Ezek a calcidiol (25-OH D) és a bioaktív calcitriol (1,25-(OH)2 D).

A hiány

A szervezet D-vitamin státuszának vizsgálatára a calcidiol a legalkalmasabb, mivel keringési féléletideje viszonylag hosszú (15 nap), és tükrözi a folyamatos bevitelt is. Ez ugyan kiváló biomarkere a D-vitamin-bevitelnek, azonban a hatás megítélésében kevéssé iránymutató. A calcitriol szintje szorosan kötődik az ásványi anyag homeosztázisához, illetve rövid felezési ideje (15 óra) miatt sem alkalmas a D-vitamin-ellátottság vizsgálatára.

A vitaminhiányos állapothoz köthető szérum calcidiol-szint értéke vonatkozásában zajlanak viták. A 12 ng/ml-nél alacsonyabb D-vitamin–szint jelentős hiányra utalhat, míg 20 ng/ml felett a D-vitamin státusz megfelelő. A 60 ng/ml feletti érték már a toxicitás kockázatát hordozhatja.

A Magyar Osteoporosis és Osteo­arthrológiai Társaság (MOOT) támogatásával a Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikáján működő orvoscsoport, valamint a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület vezetésével végzett reprezentatív felmérés riasztó képet mutat a hazai lakosság calcidiol-ellátottságáról.

A felmérés szerint a megfelelőnek mondható >30 ng/ml calcidiolszint csak a lakosság 6 százalékában mérhető, aminek messzeható, közvetlen egészségügyi költségekben és elvesztett életévekben is kifejezhető hátrányos következményei szükségessé teszik a helyzet radikális
javítását.

Napi D-vitamin-szükséglet

A szükséges napi D-vitamin-bevitel vonatkozásában jelentős változást mutatnak az ajánlások. A második világháború idején az Egyesült Államok Tudományos Akadémiája által meghatározott 400 NE (10 µg) D3 napi vitaminszükséglet 2011-ben 600 NE-re emelkedett az 1-70 éves korosztályban. Hazai vonatkozásban a tizenkét orvosi szakmai társaság konszenzusa alapján  megfogalmazott 2011-es ajánlás az irányadó, s
ebben az áll, hogy egészséges felnőttek esetében ősztől tavaszig a napi adag 1500-2000 NE. A megengedett napi maximum 4000 NE, ami még biztonságosnak tekinthető. Az újabb, további szakmai útmutatásokkal kiegészített (II.) D-vitamin konszenzust 2014 februárjában publikálták.

A legutóbbi ajánlások ismeretében látható, hogy a legtöbb multivitamin-készítmény (50-200 NE), illetve a D-vitaminban gazdagabb, vagy dúsított élelmiszerek
(10 dkg vajban 60 NE, de a D-vitaminnal dúsított margarinban is csak kb. 400 NE)
a napi szükségletnek csak a töredékét fedezik. Az új ajánlásoknak, illetve a toxicitástól való félelem csökkenésének megfelelően
a hazai piacon is elérhetővé váltak a magasabb (2000-4000 NE) hatóanyag-tartalmú készítmények.

A klinikai vizsgálatok során egyértelmű igazolást nyert terápiás területek
A calcitriol elsődleges és leginkább feltárt feladata a kalcium és foszfor homeosztázis fenntartása, illetve a csontrendszer meg­felelő fejlődésének és dinamikus, az aktuális igényeket követő folyamatos átépülésének biztosítása. Hiánya gyermekkorban az angolkór (rachitis), felnőttkorban a csontlágyulás (osteomalacia), illetve csontritkulás (osteoporosis). A magas D-vitamin-tartalmú és igencsak halszagú csukamájolaj (oleum jecoris aselli – tőkehalmáj-olaj) reumatológiai alkalmazhatóságát már 1849-ben felismerték, de a rachitis kezelésében bizonyítást csak 1918-ban nyert.
A mellékpajzsmirigy alulműködése esetén a calcitriol-bevitel segítheti a meg­felelő  kalciumszint megtartását.

A Fanconi szindróma, ami a vesecsatornák ritka rendellenessége, többek között jelentős foszfát-vesztéssel jár. A calcitriol-kezelés eredményesen növeli a foszfátszintet.

A közepes és súlyos pikkelysömörkezelésében az első választás a calcipotirol, egy szintetikus D-vitamin-analóg, amely szabályozza a hámsejtek osztódását.

A klinikai vizsgálatok során még nem egyértelműen igazolt, vagy ellentmondásos eredményekkel is jellemezhetô terápiás területek
Szív és érrendszeri betegségek: A D-vitamin-hiány és a keringési rendszer betegségeinek együttes előfordulása egyértelmően kimutatható. A 15 ng/ml calcidiolszint alatt szignifikánsan emelkedik az érelmeszesedés, illetve a szívinfarktus és agyvérzés kockázata. Ez közvetve a D-vitamin-hiány eredményeként kialakult cukorbetegség, illetve a magas vérnyomás következménye, de vannak közvetlenül az endotél sejteken, az erek simaizom sejtjein, illetve a szívizomsejteken megjelenő hatások is.
Mivel az érelmeszesedésben elsődleges szerepe van a krónikus gyulladásos folyamatoknak, a calcitriol immunszabályzó szerepe itt is komoly szerephez jut. A D-vitamin képes szabályozni a renin–angiotenzin–aldosteron rendszert, így hatást gyakorol a vérnyomásszabályzásra is.
A D-vitamin-kiegészítés hatását vizsgáló 11 klinikai tanulmány összevont elemzése révén (53 ezer beteg) inkább kedvezőtlen hatást mutattak ki. A bizonytalanságot növeli, hogy a D-vitamin és a kardiovaszkuláris betegségek kialakulása között oksági kapcsolatot is keírtak. Az Egyesült Államok Orvostudományi Intézete jelentésében (2010) nem tanácsolja a D-vitamin-kiegészítést a szív-keringési rendszer megbetegedéseinek meg­előzésére.
Izomfájdalom és izomgyengeség esetén is ajánlják a D-vitamin-kiegészítést, azonban a hatásosság bizonyítása még várat magára.
Bizonyos hangulati zavarok (depresszió, premenstruációs szindróma) esetében a szérum csökkent D-vitamin-szintjét mérték. A D-vitamin-kiegészítés a fényterápiánál hatékonyabban javítja a szezonális hangulati zavarban mutatkozó depresszió tüneteit.
Kapcsolatot írtak le az alacsony D-vitamin-szint és a sclerosis multiplex kockázata között. Ennek az autoimmun eredető, a fehér- és a szürkeállományt egyaránt érintő betegségnek a gyakorisága valóban délről északra csökken az északi féltekén, ami megerősíteni látszik ezt a kapcsolatot.
A D-vitamin alkalmazása a felső légúti fertőzések megelőzésére gyermekek esetében hatékonynak bizonyult, azonban felnőttek esetében ez nem nyert igazolást.
A prosztatarák és az alacsony szérum-calcitriol-szint kapcsolatát elsőként 1990-ben írták le. A daganatos sejtek DVR-expressziója is megváltozik, ami utalhat a D-vitamin kóroktani szerepére. Sejtkultúrákban in vitro a calcitriol markánsan gátolja a tumoros sejtek osztódását és dedifferenciálódását.
A D-vitamin terápiás alkalmazását célzó klinikai vizsgálatok azonban nem bizonyították a kezelés hatékonyságát. Egy preklinikai vizsgálat során a tartós D-vitamin-kezelés hatására kialakuló, agresszívebb tumorformát írtak le.
Az emlőrákos epithel sejtek is képesek a calcitriolt előállítani, ami valószínősíti a D-vitamin szerepét az emlőrák kialakulásában. Elsőként 1990-ben írtak le fordított kapcsolatot a mellrák kialakulása és a napsugárzás mennyisége között. Később hasonló kapcsolatot állapítottak meg a calcidiolszint és a korai mellrák kialakulásának kockázata között is. A megfelelő szérum-calcidiol-szint (30 ng/ml) csökkent halálozással társult emlőrákos betegeknél. A D-vitamin-kezelés pozitív hatását illetően jelenleg azonban nem áll rendelkezésre bizonyító erejő klinikai tanulmány.

 

A kézzelfogható gyógyír

De mi is az újabban felismert jelentősége ennek a hormonhatású anyagnak? Áttekintve az idevágó szakmai közleményeket, valóban a címben szereplő, mindenre gyógyírként szolgáló panacea (pontosabban Panacea istennő gyógyító itala) képe rajzolódik ki.

d-vita2A D-vitamin mint hormon sokoldalúsága a D-vitamin-receptorok (DVR, calcitriol receptor vagy NR1I1) széles körő szöveti megjelenésének a következménye. Az endothel, az oszteoblasztok, az izomsejtek, az immunrendszer sejtjei egyaránt kifejezik ezeket a sejtmagi receptorokat. Ez egyike a számos, a genom kifejeződését szabályzó transzkripciós faktor receptoroknak. A calcitriol kötődését követően a DNS „hormonválasz eleméhez” kötődve fejti ki sokoldalú, hatását. Ez lehet serkentő, vagy akár más génterületeken gátló hatás is. A megváltozott génkifejeződés hatásai meghatározzák az ásványianyag-homeosztázist, és számos más anyagcsereutat, s ezen keresztül az immunfunkciókat, valamint akár a daganatos elváltozások menetét is. Elsődleges szerepet játszanak a sejtosztódás, a sejtnövekedés, illetve a programozott sejthalál (apoptózis) szabályzásában, ami felveti a D-vitamin terápiás szerepének lehetőségét a rosszindulatú daganatok vagy akár a pikkelysömör esetében. A receptor mutációi felelősek a kettes tipusú D-vitamin-rezisztens rachitis kialakulásáért is, de szerepet kap például a szőrtüszők mőködésében, így a hajhullásban is.

A jelentősebb terápiás területeket áttekintve láthatjuk, hogy több vonatkozásban nem áll rendelkezésre kellő adat, vagy az eredmények ellentmondásosak. Végül nem hallgathatjuk el, hogy kétségek is megfogalmazódnak a D-vitamin szerepét, illetve a vitaminpótlás szükségességét illetően. Megállapíthatjuk, hogy a megfelelő D-vitamin-ellátottságot jelző értékek vonatkozásában jelentős átértékelődés következett be. Felismerve a D-vitamin sokoldalú, az egészség fenntartásában betöltött kulcsfontosságú szerepét, fontos cél a hazai lakosság D-vitamin-szintjének javítása, azonban a túlzott terápiás várakozások nem feltétlenül igazolódtak.

Dr. Boros András
kutató-fejlesztő főmunkatárs

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>