Célkeresztben a gyógyszerárak

Változott a szabályozás az USA-ban, és az EU is készül valamire

A gyógyszeripar kedvezőtlen imázsának fontos összetevője a közvélemény meggyőződése a termékek túlárazottságáról. A tengerentúlon ennek van is némi alapja, a drágaságot pedig egy sokat vitatott törvénnyel igyekeznek letörni a képviselők. Eközben az Európai Unióban egyre többen szorgalmazzák a jobb tárgyalási pozíciót biztosító közös beszerzések kiterjesztését, nem is titkoltan az alacsonyabb árak kivívásában reménykedve.

John LaMattinát, a Pfizer kutatás-fejlesztésért felelős korábbi vezetőjét 2011-ben meghívták a Dr. Oz Show nevű, főleg egészségügyi témákkal foglalkozó, népszerű amerikai beszélgetős műsorba. A producerek azt mondták neki, hogy a gyógyszeripar kritikusaként ismert John Abramson orvos lesz a partnere, ezért úgy gondolta, tudományos alapokon nyugvó vitát folytatnak majd. Aztán amikor a színpadra lépett, egy nagy transzparenst látott a feje fölött, amelyen az állt: „Négy titok, amiről a gyógyszergyártók nem akarják, hogy tudj”. – Azt gondoltam: „Ó, a francba. Most aztán nyakig benne vagyok” – idézte fel LaMattina a Pharmavoice.com-nak nyilatkozva.

Hiedelmek és konspirációs elméletek

Jól érezte: mintha az oroszlán barlangjába lépett volna be. A műsor felvételének közönsége lényegében a sátánt látta benne, és egy ilyen közegben volt rá 30 perce, hogy megpróbálja megcáfolni a gyógyszeriparral kapcsolatos hiedelmeket, no meg az önkényesen kiválogatott adatokból felépített összeesküvés-elméleteket. „Fontos tapasztalat volt, sokat tanultam belőle. Jobb, ha az ember tisztában van azzal, hogy miket gondolnak az emberek az iparágról” – emlékszik az esetre.

123rf.com

Akkoriban LaMattina már túl volt első könyve, a Drug Truths: Dispelling the Myths About Pharma R&D (A gyógyszeripari kutatás-fejlesztésről szóló mítoszok eloszlatása) megjelenésén. A műsor hatására blogot indított, rendszeresen publikálni kezdett a Forbesban, és a következő évben újabb könyvet írt Devalued and Distrusted: Can the Pharmaceutical Industry Restore Its Broken Image? (Helyreállítható-e a gyógyszeripar elfuserált imázsa?) címmel. Nemrég pedig megjelent a harmadik műve is, a Pharma and Profits: Balancing Innovation, Medicine and Drug Prices (Gyógyszeripar és profit: Az innováció, az orvoslás és a gyógyszerárak egyensúlya).

Jönnek az ártárgyalások

Érthető, hogy az ágazat imázsa iránt érzékeny, a tévhitek ellen harcoló szerző éppen az árazás kérdését választotta: ez a téma, illetve a róla jelenleg is folyó vita alighanem nagyban befolyásolja majd a globális gyógyszergyártás jövőjét, valamint a reputációját. Augusztus közepén az amerikai kongresszus mindkét háza megszavazta a Biden-kormány által régóta tervezett új szabályozást, mely bizonyos esetekben lehetőséget biztosít a Medicare állami egészségbiztosítónak a gyártókkal folytatott ártárgyalásokra. E változtatás hátterében az áll, hogy az Egyesült Államokban a többi fejlett nyugati ország árszínvonalához képest is kiugróan drágák a gyógyszerek – egyes statisztikák szerint átlagosan két-háromszoros árat kell fizetniük az ottani fogyasztóknak.

Hogy az új törvény mennyire helyezi majd nyomás alá az amerikai gyógyszerárakat, arról egyelőre megoszlanak a vélemények. Az biztos, hogy a hatóköre ránézésre meglehetősen korlátozott, hiszen csak meghatározott idő elteltével alkalmazható bizonyos termékkörökre, és eleve csak azt a 64 millió lakost érinti, akit a Medicare biztosít. (Másfelől viszont kimondja, hogy a gyártók extra befizetésekre kötelezhetők, ha a termékeik ára gyorsabban emelkedik az infláció mértékénél.) A Fiercepharma.com hivatkozott a Bank of America és a UBS szakértőinek közös elemzésére, amely azt állapította meg, hogy a hatás összességében marginálisnak ígérkezik.

A törvény kritikusai szerint ugyanakkor a gyógyszerek jövedelmezőségének csökkenése mindenképpen visszaveti a vállalatok innovációs aktivitását, ezáltal végeredményben a betegek isszák majd meg az újítás levét. A Moody’s hitelminősítő arra jutott, hogy a vállalatok hitelképességét nagyon is befolyásolja majd az új rendszer, és maga az amerikai Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) is azzal számol, hogy 10 év alatt 102 millió dollárt takarít meg az állam – márpedig ez az összeg máshonnan nem származhat, mint a cégek elmaradó bevételeiből.

Költséges lobbizás

Az mindenesetre sokat elárul az ágazat félelmeiről, hogy egy független elemzés szerint Joe Biden elnök 2020-as hivatalba lépése óta több mint 200 millió dollárt költött az előkészítés alatt lévő törvényjavaslat elleni kampányra. Majdnem 150 millió dollár ment klasszikus lobbitevékenységre, és valamivel több, mint 57 millió televíziós, rádiós és a közösségi médiában futó hirdetésekre. Továbbá biztosra vehető, hogy az új szabályozást hamarosan jogi eszközökkel is megtámadják.

John LaMattina az idézett cikkben persze nem mulasztott el rámutatni, hogy a hirdetési költségek felemlegetése általában demagóg húzás, elvégre kutatás-fejlesztésre sokszor annyi pénz megy el az ágazatban. 2021-ben az amerikai gyógyszercégek 3,9 milliárd dollárt vertek el tévéreklámokra, eközben a 15 legnagyobb ilyen profilú vállalat 133 milliárdot fordított k+f-re  – utóbbi szám 44 százalékkal magasabb, mint 5 évvel korábban. Igaz, a nagy cégek – nagy fejlesztési költségek ide vagy oda –, évente így is több milliárd dolláros nyereséget termelnek, amiben jelentős szerepe van az amerikai árszínvonalnak.

Az új felállás miatt elsősorban bizonyos onkológiai és cukorbetegség elleni készítmények gyártói aggódhatnak. A jelenlegi csúcsgyógyszerek közül ugyanakkor várhatóan nem sok lesz érintett, mivel a többségük hamarosan elveszíti a szabadalmi védettségét, és ez mentesíti az ártárgyalások alól. Iparági elemzők szerint a nagy piaci szereplők közül az Eli Lilly, az AstraZeneca, az AbbVie és a Johnson & Johnson lesz leginkább kitéve az új amerikai szabályok hatásainak. Nem véletlen, hogy az említett lobbizás és médiakampány legnagyobb finanszírozói – az iparági szövetség után – a következő cégek voltak: Pfizer (23 millió dollár), a Merck (17 millió), az AbbVie (17 millió), a Johnson & Johnson és az Eli Lilly (14-14 millió).

Átírnák a játékszabályokat?

Az amerikai fejlemények, a legnagyobb és legfontosabb gyógyszerpiacról lévén szó, valamiképpen biztosan befolyásolják majd a piaci viszonyokat a világ többi részén is. Ami azért is érdekes helyzet, mert épp az idén nyáron ért véget az EU által indított, másfél éven át tartó konzultációsorozat Európa jövőjéről (CoFoE), és az elfogadott ajánlások közül az egyik, ha jogszabályba foglalják, keresztülhúzhatja a közösségen belü a gyógyszerárképzés bevett, országonként változó modelljeitl – írta elemzésében a Pharmexec.com.

A jelentés sürgeti, hogy az EU egyenlő feltételeket, jogokat és hozzáférést biztosítson az uniós polgároknak az egészségügyi ellátásban, „egyebek mellett a belső piac jelenlegi széttagoltságának felszámolásával”. Javasolja, hogy a közegészségügyi forrásokat „ne merítsék ki a profitorientált, a közérdeket kevéssé vagy egyáltalán nem figyelembe vevő egészségügyi szereplők”, és hozzáteszi, hogy mindez a gyógyszerekre is vonatkozik. A gondolatmenet nyilvánvalóan arra utal, hogy meg kellene változtatni a jelenlegi felállást, mely szerint a tagállamoknak teljes szabadságuk van a gyógyszerárak meghatározása terén, az ipar pedig az egyes országokkal külön-külön tárgyal.

A CoFoE nincs egyedül ezzel az elképzeléssel. Az Európai Bizottság látványosan elkötelezte magát amellett, hogy az egészségügyben az eddiginél sokkal szorosabb legyen az uniós együttműködés, és az Európai Parlament intézményi ügyekkel foglalkozó bizottsága is támogatja az EU egészségügyi hatáskörének bővítését. Egyes képviselők már konkrétan azt pedzegetik, hogy minden gyógyszer esetében legyen uniós vásárlás, hiszen azzal le lehetne szorítani az árakat – közben meghagyva az egyes tagállamok jogát a lakossági térítési díj megállapítására. A Covid-vakcinák közös beszerzését felfoghatjuk egyfajta főpróbaként is.

Gépi árazás

A gyógyszerárakat hagyományosan a kutatás, a gyártás és a készletgazdálkodás költségei, a rendelkezésre álló hasonló terápiák ára, valamint a potenciális betegek száma figyelembevételével állapítják meg, hogy csak legfontosabb tényezőket említsük. A sok változó paraméter miatt azonban kihívást jelent fenntartani az egyensúlyt a betegek kiszolgálása és a befektetők, illetve a további fejlesztések szempontjából fontos nyereség elérése között. Egyre több cég fordul ezért a mesterséges intelligenciához, mely kifinomult és rugalmas megközelítést kínál az árak előrejelzéséhez és a különböző árképzési módszerek modellezéséhez. Az algoritmusok számolnak a fogyasztói magatartás, a valós idejű kereslet, a szezonalitás és a fizetőképes kereslet jellemzőivel, amellett megbirkóznak a nagy és összetett egészségügyi adathalmazokból kinyerhető információkkal. A gépi tanulás pedig folyamatosan felhasználja a korábbi bevezetések tapasztalatait. Ily módon a szokásos módszereknél pontosabb, a piaci dinamikához jobban alkalmazkodó ez az eszköz – írja a Pharmaboardroom.com cikkében a Merck árazásért is felelős alelnöke, Marco Rauland.

Megjelent a Marketingpirula 2022. szeptemberi számában.