Csillapítanák a fúziós lázat

Cégfelvásárlások a globális gyógyszeriparban

A járvány alatti trendek alapján készített előrejelzésekben a szakértők azt vetítették előre, hogy az idén újult erővel indulnak be a felvásárlások a világ gyógyszeriparában. Úgy tűnik azonban, hogy a külföldi befektetések egyre szigorúbb ellenőrzésére igényt formáló kormányok és a versenyfelügyeleti hatóságok hamarosan bekeményítenek.

Joggal gondolhatná bárki, hogy egy olyan évben, amikor a személyes üzleti tárgyalások tere beszűkült, a gyógyszeripar szereplői pedig, mérettől függetlenül, világszerte életmentő vakcinák fejlesztésébe és/vagy gyógyszerjelöltek keresésébe fogtak, legalábbis szelídült kissé a cégfelvásárlási aktivitás. Nos, az adatok azt mutatják, hogy a járvány világméretűvé válása után, 2020 tavaszán, valóban visszaesett, de amint hozzászoktak a menedzserek az online tárgyalásokhoz, újból felpörgött a piac. A PwC szerint tavaly a 2019-esnél csupán 2,3 százalékkal kevesebb, 242 felvásárlást jelentettek be az ágazatban (igaz, az összértékük jelentősen csökkent).

123rf.com

Ez a jelenség nem olyan meglepő, mint amilyennek elsőre látszik, mert függetlenül a koronavírus-járványtól, a cégfelvásárlásokat hajtó tényezők továbbra is fennállnak – állapítja meg a European Pharmaceutical Review nemrég megjelent elemzése. A jobb egészségügyi szolgáltatások iránti igény töretlenül nő, a gazdag nyugati államokban a társadalom öregedése és a krónikus betegségek terjedése, a szegényebb keleti országokban pedig a jövedelmekkel együtt emelkedő kereslet miatt. A másik fontos ok az innováció, melynek révén pár évtizede még elképzelhetetlen módszerekkel váltak és válnak kezelhetővé egyes, hosszú ideje gyógyíthatatlannak hitt kórképek.

Elmosódnak az iparági határok

Az utóbbi idők felvásárlási sztorijaiból szépen kirajzolódnak a legfontosabb irányok. Az egyik ilyen, hogy a gyógyszervállalatok számára nem feltétlenül csak más gyártók lehetnek vonzó célpontok. Nagy keletjük van a technológiai profilú cégeknek, az adattudománytól a mesterséges intelligencián át a telemedicináig. A Novartis tavaly megvett egy Amblyotech nevű amerikai sturtupot, mely az amblyopia (tompalátás) kezelésére fejleszt 3D-szemüveget és hozzá videojáték-szoftvert. A szívbetegek távoli monitorozásával foglalkozó Biofourmisnak a japán óriás, a Takeda adta el a Gaido Health nevű páciensmonitorozó platformját. Ez a jelenség alighanem erősödik majd a következő években.

Egy másik tendencia azoknak a felvásárlásoknak a sokasodása, amikor a vevő egy már létező üzletágába illeszkedő célpontot szemel ki, melyet aztán könnyen képes abba integrálni. Különösen az olyan felkapott területeken gyakori ez, mint a sejt- és génterápia, az onkológia és az újgenerációs biotechnológia. Ezekkel a viszonylag szerényebb összegű tranzakciókkal a meghatározó szereplők új gyógyszerjelöltekre tesznek szert, és a korai k+f tevékenység költségei sem jelennek meg a mérlegükben. A Gilead Sciences tavaly 4,9 milliárd dollárt fizetett a Forty Sevenért, idén pedig a Sanofi állapodott meg arról, hogy 1,45 milliárdért megveszi a Kymabot. Mindkét cég monoklonális antitestet fejleszt.

Profiltisztítás vagy diverzifikálás

Idővel akkora verseny alakult ki a nagyok között a legmenőbb feltörekvő cégekért, hogy ezek ára alaposan felment. Ezért a legígéretesebb biotech cégeket elkezdték egészen korán, eseteként már a fejlesztéseik preklinikai szakaszában felvásárolni. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy sok vállalat igyekszik leválasztani a fő üzletágán kívüli tevékenységeit. A Takeda például az utóbbi másfél évben több mint 10 milliárd dollár értékű profiltisztítást hajtott végre.

Vannak, akik ezzel ellentétes utat választanak, és igyekeznek diverzifikálás útján erősíteni a portfóliójukat, jellemzően jövedelmezőbb és nagyobb növekedéssel kecsegtető területekre merészkedve. Ha ezt a méretgazdaságosság javításával és költségcsökkentéssel is össze akarják kötni, abból gyakran egy megafúzió lesz. Az utóbbi két évtizedben láttunk jó néhány ilyet: a Merck/Schering Plough, a Pfizer/Wyeth, a Glaxo Wellcome/SmithKline Beecham, majd a Bristol-Myers Squibb/Celgene és az AbbVie/Allergan egyesülést. Ezek folytatásának tűnik a Gilead és az Immunomedics tavalyi fúziója 21 milliárd dollár értékben, a Bristol-Myers Squibb és a MyoKardia 13 milliárdos üzlete szintén 2020-ból, és legújabban az AstraZeneca decemberi bejelentése arról, hogy 39 milliárd dollárért megvenné a ritka betegségekre specializálódott Alexiont (sőt, meg nem erősített értesülések szerint a brit-svéd vállalat rekordnagyságú, 96 milliárdos ajánlatot készül tenni a Gileadra).

Számos elemző azt jósolta az idei év elején, hogy a felsoroltak hamarosan újabb konszolidációs lépéseket inspirálnak, a PwC is erősödő piaci aktivitást jelzett előre. A jelek szerint azonban, ha vannak is ilyen tervek, az útjuk nem lesz sima ‒ beleértve ebbe a még le nem zárult tranzakciókat is. A kormányok eddig is igyekeztek kontrollálni a különböző állami érdekeket érintő felvásárlásokat, és előfordult már, hogy az egyik oldalról adóügyi, a másikról tudománypolitikai aggályok miatt meghiúsult egy gigaüzlet, amint történt a Pfizer AstraZenecára tett 69 milliárd dolláros ajánlatával 2014-ben. A koronavírus-járvány pedig még inkább előtérbe helyezte és végképp nemzetbiztonsági jelentőségűvé avatta a gyógyszerkutatást és -gyártást.

Jönnek a versenyhatóságok

Nem véletlen, hogy a brit kormány novemberben előállt egy törvénytervezettel, amely kiterjesztené a jogkörét a külföldi befektetések vizsgálatában. Már önmagában annak lehetne visszatartó ereje, ha a tranzakciók lassabbá, ezáltal drágábbá és bizonytalanabbá válnak. De az új szabályok gyakorlatilag olyan vétójogot biztosítanának az illetékes brit hatóságoknak, amilyennel az Egyesült Államok Külföldi Befektetések Bizottsága (CFIUS) évtizedek óta rendelkezik.

Március közepén aztán az amerikai, brit, kanadai és uniós versenyfelügyeleti szervek bejelentették, hogy együtt lépnek fel a gyanú szerint áremelkedést okozó és az innovációt lassító felvásárlások ellen. A munkacsoport célja „konkrét és végrehajtható lépések meghatározása a gyógyszeripari fúziók vizsgálati módszereinek aktualizálása érdekében”, és ezzel „a felvásárlások által felvetett különféle versenyjogi aggályok tisztázása” – idézte a közleményt a Bloomberg. Mindez nagyon úgy hangzik, mint egy trösztellenes indíttatású hadüzenet, ami nem meglepő annak fényében, hogy az együttműködés egyik kezdeményezője Rebecca Kelly Slaughter, az amerikai versenyhatóságként működő Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) megbízott elnöke, aki megbízatása előtt sűrűn bírálta későbbi munkahelyét a szerinte túl puha engedélyezési gyakorlatáért.

Megjelent a Marketingpirula 2021. április számában.