Digitális korszakváltás a rákgyógyításban 

Gyógyszerhatékonyságot előrejelző orvosi szoftverek 

Október közepén Bangkokban tartották az Átütő fejlesztések az onkológiában (Breakthrough Innovations in Oncology) elnevezésű konferenciát, ahol a magyar Oncompass Medicine Hungary kutatói, a szervezők (ASCO) különdíjának támogatásával, tudományos programban mutatták be speciális orvosi szoftverüket. 

Az utóbbi években forradalmi változások zajlanak a rákgyógyításban: számos ráktípusnál váltak elérhetôvé a célzottan ható készítmények, amelyekkel – ha a megfelelô páciensnek adják – jelentős állapotjavulás érhető el. Kibontakozóban van azonban egy ennél nagyobb horderejű újdonság is… Amint az ismert, ha egy mutáció valamely szervben rákot képes okozni, akkor ugyanaz a mutáció – anatómiai egységtől függetlenül – más szerveinkben is rákot okozhat. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy egyre több, egy adott célpontra kifejlesztett, célzott szerről derül ki, hogy több daganattípusban is hatékony, amennyiben ez a célpont jelen van a tumorban. 

A célzott terápia sikerének feltétele, hogy a gyógyszert a megfelelő beteg kapja: ennek eldöntéséhez szükségesek a daganatgének elemzésén alapuló, a gyógyszerek hatékonyságát előrejelzô vizsgálatok. Ma már 125 célzott gyógyszer érhető el, amelyeket klinikai onkológus szakorvos alkalmazhat. 

Milyen mutációk vannak a daganatban?

Mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy a rák genetikai eredetű betegség, amelyet génjeink “elromlása”, azaz mutációja okoz. Ezek többsége – körülbelül 90%-a – szerzett, azaz életünk során a testi sejtjeinkben keletkezik, és nem öröklődik. Vannak azonban olyan mutációk is, amelyek öröklődnek. Ma már ismerjük a rákkal összefüggő legtöbb olyan gént, amiben mutáció jöhet létre, és már elérhető molekuláris diagnosztikai vizsgálatok segítségével, bővebb információt kaphatunk arról, hogy ezen mutációk közül melyek vannak jelen a daganatszövetben. A következő kérdés az, hogy az adott génhiba alapján elérhető-e célzott gyógyszer. 

Az ilyen gyógyszerek száma szerencsére rendkívül nagy sebességgel bővül: nagyjából 1-2 havonta jelennek meg azok az újabb készítmények, amelyekkel a célzottan eddig nem kezelhető mutációtípusoknál is be lehet avatkozni a daganatsejtek növekedését elősegítő jelátviteli folyamatokba. Ezek a gyógyszerek tehát azoknak a betegeknek is reményt adnak, akiknek a megfelelő készítmény hiányában jelen pillanatban még nem adható célzott kezelés. 

Új korszak a rákgyógyításban 

Csak az utóbbi néhány évben vált lehetővé, hogy a daganatokat ne csak a hagyományos kemoterápiával, hanem intelligens, célzottan ható készítményekkel és immunterápiával kezeljék. Ezek a szerek még nem érhetőek el az összes daganattípusnál, ahol viszont igen, ott gyakran gyors és jelentős javulás érhető el. Ezeket a készítményeket azért nevezik célzottnak, mert a daganat egy meghatározott molekulatípusára fejtik ki hatásukat: ezek meghibásodott fehérjék, amelyek gátlásával megvalósítható, hogy a sejtek irányító központjai felé tartó “növekedj és osztódj” parancsok ne érhessék el a sejtmagot. Vagyis megállítható a daganat további osztódása és növekedése. 

Tudnunk kell azonban, hogy a célzottan ható készítmények sem csodaszerek, hiszen nem mindenkinél hatékonyak. Ezek a gyógyszerek kizárólag abban az esetben alkalmazhatóak, ha jelen van, vagy éppen nincs jelen egy bizonyos fajta génhiba. Ahhoz, hogy ez kiderüljön, a már említett gyógyszerhatékonysági vizsgálatok elvégzésére van szükség: ezt nevezik molekuláris diagnosztikának, illetve annak egy speciális altípusának a molekuláris farmakodiagnosztikának. 

Összeköti a génhibákat és a gyógyszereket az új szoftver

Az Oncompass Medicine erre fejlesztett ki egy speciális orvosi szoftvert, a „Realtime Oncology Treatment Calculator”-t, amelynek segítségével a kezelőorvosok a daganatos betegek számára, a daganatukban lévő egyedi génhibák alapján tudják személyre szabottan kiválasztani a legjobb, célzott kezeléseket. A hazai fejlesztésű szoftver, már az Európai Unióban regisztrált orvosi eszköz, jelenleg 1200 hatóanyagból választja ki a legindokoltabb kezeléseket 24 000 orvosbiológiai szabály alapján. Mindemellett ez a rendszer a betegek precíziós onkológiai ellátásának teljes folyamatát is támogatja. 

A kezelési döntések segítése mellett olyan szoftver modulok fejlesztése valósult már meg, amelyeket a molekuláris patológiai laboratóriumok és a molekuláris diagnosztikai laboratóriumok használhatnak arra, hogy vizsgálataik eredményeit standardizált és minőségbiztosított formában vigyék be a kollektív orvosi döntéstámogató rendszerbe. Ezek a modulok a molekuláris diagnosztika során leggyakrabban alkalmazott módszerek, a gének számát meghatározó FISH (fluoreszcens in situ hibridizáció), gének által kódolt fehérjék mennyiségét meghatározó IHC (immunhisztokémia) valamint a DNS mutációit detektáló NGS (újgenerációs szekvenálás) vizsgálatokból származó eredményeket integrálják a kalkulátorba. 

A fejlesztés jelentősége az, hogy ennek eredményeképpen többféle molekuláris diagnosztikai módszerrel és több helyen végzett vizsgálati eredményeit egységesen lehet felhasználni a legindokoltabb terápia kiválasztásához, valamint az, hogy az egységes rendszer minősége biztosítja azt, hogy a terápiás döntéskor biztosan minden lelet eredményeit figyelembe vették. 

Nincs mindig szükség újabb szövetmintavételre

A vizsgálatok a daganat genetikai anyagában található génhibáknak, vagyis a mutációknak a részletes és nagy pontosságú elemzésén alapul. Ehhez általában nincs semmi másra szükség, mint a beteg daganatából korábban már levett szövettani mintára. A gyógyszerhatékonysági vizsgálat tehát nem igényel legtöbbször újabb szövetmintavételt. 

A mutációkat molekuláris diagnosztikai szempontból két fő csoportba sorolhatjuk. Az egyikbe azok tartoznak, amelyek egy adott kezelésre való érzékenységet jeleznek előre: ezek az úgynevezett pozitív farmakodiagnosztikai markerek. Az egyes gyógyszerekhez és ráktípusokhoz különbözô markerek rendelhetők, így a feladat az, hogy megmondják a betegnek, jelen van-e az adott mutáció, avagy nincs. Ha igen, akkor a célzott készítmény egy bizonyos valószínűséggel hatékony lesz, ha viszont nem, akkor nem érdemes alkalmazni az adott gyógyszert, mert úgysem reagál rá. Amennyiben többféle gyógyszer is hatékonynak bizonyulhat, úgy szintén a molekuláris diagnosztikai vizsgálat nyújt segítséget annak eldöntésében, hogy a kezelésre alkalmas készítmények közül melyiknél várható nagyobb hatékonyság, és gyorsabb állapotjavulás. 

A mutációk másik típusába az úgynevezett negatív farmakodiagnosztikai markerek tartoznak. Ezek azt jelzik, ha a daganata biztosan nem reagál egy adott kezelésre. Ezekben az esetekben teljes biztonsággal kijelenthető, hogy egy adott szert nem érdemes alkalmazni, mert daganatsejtjei nem tartoznak abba a típusba, amelyben jelen lennének a gyógyszer célpontjául szolgáló molekulák. A készítmény ilyenkor – célpontjának hiányában – teljesen hatástalan maradna, sőt esetleg még káros is lenne a páciens számára. Ilyenkor sokkal több értelme van annak, hogy az egyéb, hagyományosan is alkalmazott kezeléseket, például kemoterápiát kapjon az orvosától. 

Kevesebb idő és pénz gyógyszerfejlesztésre 

„Az általunk fejlesztett megoldás a gyógyszerek klinikai fejlesztését is forradalmasíthatja. Ahelyett, hogy a célzott gyógyszereket egyesével tesztelnék a több száz daganatgén, több millió lehetséges mutációja esetében, elég csak azt a módszert tesztelni, amit a megfelelő terápia kiválasztására használunk. Ezáltal évtizedekkel hamarabb, és több milliárd dollárral kevesebb pénzből lehet kifejleszteni azokat az új gyógyszereket, amelyek segítségével hatékonyan, személyre szabottan lehet kezelni a daganatos betegeket” – mondta dr. Peták István, az Oncompass Medicine tudományos igazgatója. 

Bólyi Alexandra