Edukáció és tanácsadás

Gyógyszerészet Angliában magyar szemmel

A külföldön dolgozó magyar patikusok tapasztalatait bemutató sorozatunkban ezúttal egy több mint tíz éve Angliában élő kollégát szólaltatunk meg. Mackinley Katalin elmeséli, annak idején miért volt könnyű elhelyezkedni közepes nyelvtudással is, és mi az, ami azóta alaposan megváltozott.

„Eredetileg fizika-kémia szakra jártam a Debreceni Egyetemen, aztán átmentem a Semmelweis Egyetem gyógyszerészkarára. Négy év alatt végeztem, mert az első évben sok vizsgámat elfogadták. A szakgyógyszerészi képzés után nem sokkal jöttem ki Angliába” – mondja a Pirulatrend megkeresésére Mackinley Katalin. Amint a nevéből kiderül, már odakint kötött házasságot, Anglia délkeleti részén, Kentben él férjével és a kislányukkal.

Önkéntesként a tára mögött

A megérkezés után, mint minden külföldön szerencsét próbáló gyógyszerésznek, a diplomája elismertetése volt az első dolga, hogy mielőbb munkába állhasson. A folyamat nagyjából négy hónapig tartott. „Szerencsém volt, mert ez éppen arra a kétéves időszakra esett, amikor a nyelvtudást külön nem ellenőrizték. Ezalatt már önkéntesként dolgoztam egy gyógyszertárban, hetente kétszer: figyeltem a működést, és tanultam a nyelvet”.

A regisztrációt 2009 elején kapta meg, februárban állhatott munkába, helyettesítő gyógyszerészként. A gyors elhelyezkedésben sokat segített neki, hogy a megelőző néhány hónapban különféle tréningeken megismerkedett több patikatulajdonossal, így voltak kapcsolatai a kezdéshez. „Két hét alatt három különböző helyen találtam annyi munkát, amennyi kitöltötte a teljes hetemet. A háromból két patikában a saját napjaimon én voltam bent az egyetlen gyógyszerész, vagyis rögtön a mélyvízbe kerültem” – emlékszik vissza az indulásra, hozzátéve, hogy azóta is vállalkozóként dolgozik.

123rf.com

Feladat van elég, mert Nagy-Britannia-szerte egyre erősebb a szakmában a munkaerőhiány. Ez ismerős lehet, de ott valójában a Brexit a jelenség egyik oka, hiszen az EU-ból való kilépés miatt kevesebb külföldi munkavállaló érkezik az országba, mint korábban. Ráadásul a kormány öt éve elindított egy programot, amely támogatja, hogy a háziorvosi rendelők kórházi gyógyszerészeket alkalmazzanak, ez szintén elszívja a szakembereket a közforgalomból. Újabban pedig a Covid-vakcinációs központok is alkalmaznak gyógyszerészeket. Katalin úgy becsüli, mindezek következtében a helyettesítői órabér 30-35 százalékkal nőtt az elmúlt másfél-két évben.

És milyen a munka?

„Nagyon más itt a gyógyszertárak szerepe, mint otthon. A patikusok tevékenységének fontos része a tanácsadás, az emberek sokszor előbb hozzánk jönnek be, és csak utána fordulnak az orvoshoz.” Tanácsadás intézményes keretek között is folyik. A társadalombiztosítás által finanszírozott, egy évben legalább egyszer minden betegnek ajánlott szolgáltatás a gyógyszerhasználat áttekintése (medicine use review). „Ekkor 20-30 percben megválaszoljuk a kérdéseket, tisztázzuk az esetleges félreértéseket, felhívjuk a figyelmet bizonyos kockázatokra.” Ugyanez újonnan felírt gyógyszerek esetében szoros felügyeletet jelent, az első hónapban legalább három konzultációval (new medicine service).

Az emberek nagy többsége mindig ugyanabba a patikába jár – főleg az idősebbek –, ott tehát szinte ugyanúgy ismerik őket, mint a háziorvosuk. A két szakma képviselői között szoros az együttműködés, a gyógyszerészek heti kapcsolatban állnak több orvossal is, rendszeresen egyeztetnek, ily módon részt vesznek a kezelésekben.

Jól megfizeti az állam

Akad még jó néhány szolgáltatás, amit a gyógyszerészek végeznek. Ilyen a dohányzásról való leszokást segítő készítmények ajánlása, kiadása, illetve a folyamat során a beteg támogatása; konzultáció esemény utáni tabletták recept nélküli expediálása előtt; utazás előtti tanácsadás, például maláriaellenes gyógyszerekről és a szükséges védőoltásokról; influenza elleni szezonális oltások beadása. A kábítószer-használók gyógyszereivel is sok patika foglalkozik: „nem vállalja be mindenki, de nehéz lemondani róla, mert az állam elég nagyvonalúan finanszírozza ezt a tevékenységet” – mondja Mackinley Katalin.

Érdekes, hogy az angliai gyógyszerészeknek joguk van úgynevezett szükséghelyzeti ellátás keretében expediálni kisebb mennyiséget vényköteles gyógyszerből (kábítószernek minősülő szerek kivételével), ha a recept valamilyen, például technikai okból nem elérhető. Ehhez azonban utána kell nézni a beteg gyógyszerelési történetének, vagy kapcsolatba kell lépni a felíró orvossal. A szükséghelyzeti ellátás hétvégén is működik. Vannak nagy, központi helyeken lévő patikák, amelyek ilyenkor is nyitva vannak, illetve hét közben is egészen este 11-ig vagy akár éjfélig. Klasszikus éjszakai ügyelet ugyanakkor nem létezik.

A gyógyszertárak minden expediálás után 90 pennys díjra jogosultak a tb-től, erre jön még az árrésbevétel, ami azonban évek óta csökken. „Tíz éve még nagyon jó üzlet volt a patikaüzemeltetés, manapság már sokkal kevésbé az. A kormány egyre inkább abba az irányba tereli a szakmát, hogy edukációt is végző egészségügyi szolgáltatóként működjön, például az említett tanácsadási szolgáltatások révén, ezzel is tehermentesítve az egészségügyi rendszert. Az állam ennek megfelelően alakítja a finanszírozást, és ezt megszenvedik elsősorban a kisebb forgalmú gyógyszertárak.”

Hiányzik a magi

Magisztrális gyógyszerkészítés egyáltalán nincs, az ilyen recepteket külsős cégeknek továbbítják, amivel Mackinley Katalin szerint komoly bevételtől esnek el a gyógyszertárak. „Sajnálom, mert szerettem magizni, meg aztán így hiányzik a megszokott gyógyszerillat is. Ez persze nem az egyetlen dolog, amiben az itteni patikák különböznek. A termékkör is egészen más, a kisebb ruhadaraboktól a hajcsaton át az édességig rengeteg mindent árulunk, hasonlóan egy magyarországi drogériához.”

Három gyógyszerkategória van. A GLS-nek nevezett OTC értékesítéséhez nem kell gyógyszerész jelenléte, ezért a benzinkutakon, élelmiszerboltokban is lehet kapni. A POM rövidítés az Rx megfelelője. A kettő közötti, P-vel jelölt csoportba a csak gyógyszertárban, de vény nélkül elérhető szerek tartoznak. Általános szabály, hogy receptköteles készítményt csak akkor lehet kiadni, ha ott van egy gyógyszerész a patikában, ő a felelős érte.

A gyógyszerészek egyetemi képzése négy plusz egyéves, az utolsó év gyógyszertári gyakorlattal telik. Az utóbbi 15 évben több egyetemen is újonnan indítottak gyógyszerész szakot. „Nagy hangsúlyt fektetnek a klinikai ismeretekre, és a hazainál sokkal kisebbet a technológiai tudásra. A diploma után lehet még olyan szakképesítést szerezni, amivel meghatározott terápiás területen receptet is írhat az ember”.

Asszisztensek ranglétrája

A többi gyógyszertári alkalmazott többféle minősítésű lehet. Aki egyáltalán nem foglalkozik gyógyszerekkel (shop assistant), annak a felvételkor semmilyen szakirányú képesítéssel nem kell rendelkeznie, de be kell iratkoznia egy néhány hónapos tréningre némi alaptudás megszerzéséhez. A dispenser a gyógyszerész felügyelete alatt összekészítheti a kiadandó gyógyszereket, ehhez a minősítéshez egy másik tanfolyamot kell elvégezni. A következő két lépcsőfok az asszisztens (pharmacy technician) és a szakasszisztens (accredited pharmacy technician), utóbbi bizonyos készítményeket saját maga is kiadhat, de a receptet akkor is meg kell néznie a gyógyszerésznek.

Nagy-Britanniában több mint 14 ezer patika működik. A piac két legnagyobb szereplője a Boots és a Lloyds hálózat, előbbi 2200, utóbbi 1500 egységet üzemeltet. Van féltucat közepes nagyságú lánc, jellemzően pár száz taggal, és sok kicsi. A függetlenek száma csökken, de még mindig a teljes létszám egyharmadát adják.

Megjelent a Pirulatrend 2021. decemberi számában.