Egy biztos: a bizonytalanság

A koronavírus elleni szerek kutatási eredményei

Az előrejelzések szerint újabb hullám(ok) várható, a járvány terjedése még a korábbinál is drasztikusabb méreteket ölthet. A gazdasági, pénzügyi szereplők aggodalommal figyelik a fejleményeket, a kormányok újabb óvintézkedés-tervezeteket készítenek, a tudósok pedig lázasan dolgoznak a koronavírussal szembeni ellentámadásra. Körülnéztünk, hogy jelenleg milyen eredményeket hoztak a kutatások, milyen lehetőségei vannak a vírus elleni szerek forgalomba hozatalának.

Az Európai Bizottság (EB) közremûködésével szervezett online adományozói konferencián 6,16 milliárd euró gyûlt össze a koronavírussal összefüggô gyógyszer- és vakcinakutatásokra. Az Európai Unió teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy az emberiség a lehetô leghamarabb megfizethetô oltóanyaghoz jusson.

Az EB nem hisz az „oltóanyag-nacionalizmusban”, e tekintetben a multilateralizmust támogatja. A bizottság feladata az oltóanyagok kifejlesztése után meggyôzni a magas jövedelmû országokat, hogy vásároljanak annyi vakcinát, amennyibôl az alacsony jövedelmû fejlôdô országokat is támogatni tudják – jelentette be Ursula von der Leyen elnök.

Dexamethasone a kórházi koronavírus-betegek gyógyítására
Nagy-Britanniában június közepén elkezdték a Dexamethasone nevû gyógyszer alkalmazását a kórházban kezelt koronavírus-betegek gyógyításában. Peter Horby professzor, a szer klinikai próbáját irányító szakember hivatalosan jelentette be, hogy a több mint hat évtizede létezô, olcsó, jól ismert és biztonságos szteroidalapú gyógyszer a tesztek tanúsága szerint jelentôsen csökkenti, fôleg a súlyos állapotban lévô, lélegeztetésre vagy oxigénellátásra szoruló koronavírus-betegek körében a halálozási kockázatot. A professzor tudományos áttörésnek nevezte a tesztek eredményét.

Az Egyesült Királyság négy nemzetének tisztifôorvosai kérvényezték a koronavírus-betegeket kezelô kórházak klinikai stábjait, hogy azonnali hatállyal kezdjék meg a Dexamethasone alkalmazását, és mûködjenek együtt kórházuk gyógyszerészeti vezetôivel a szer folyamatos hozzáférhetôsége érdekében. Normális esetben azt az útmutatást adnák, hogy a szer alkalmazásával a kórházak várják meg a tesztelési eredményekrôl szóló teljes körû jelentést, más szakértôk által elvégzett szokásos értékelését, kiderítendô, hogy ezek az értékelések nem jutnak-e eltérô következtetésekre. Tekintettel azonban a gyógyszer által a koronavírus-betegek halálozási rátájára gyakorolt, már most teljesen egyértelmûen kedvezô hatásra, és arra, hogy jól ismert, biztonságos gyógyszerrôl van szó, ésszerû a szokásos gyakorlat módosítása, még a végleges szakmai beszámoló összeállítása elôtt.

A Dexamethasone a nagy-britanniai klinikai próbák tanúsága szerint a lélegeztetésre szoruló koronavírus-betegek körében 35 százalékkal, az oxigénkezelésben részesülô, de lélegeztetôgépes kezelést nem igénylô páciensek esetében 20 százalékkal csökkenti a halálozás kockázatát.

Fotó: 123rf.com

Megkezdődött az oltóanyag gyártása
Oxfordi Egyetem tudósai kifejlesztettek egy oltóanyagot, és az egyetem már megállapodott az AstraZeneca gyógyszeripari céggel a gyártásról és a forgalmazásról arra az esetre, ha az emberi tesztelés alatt álló koronavírus-vakcina beválik.
Az AstraZeneca még az oltóanyag engedélyezése elôtt hozzákezd a gyártáshoz annak érdekében, hogy a vakcina klinikai jóváhagyásának esetére megfelelô mennyiséget lehessen készletezni, és az egészségügyi hatóságok készen állhassanak az alkalmazásra – nyilatkozta Matt Hancock egészségügyi miniszter. Ugyanez volt az eljárás a Dexamethasone gyógyszerrel, amelybôl a kormány készleteket gyûjtött, mielôtt a klinikai próbákon bebizonyosodott a szer hatékonysága.

Pascal Soriot, az AstraZeneca vezérigazgatója a BBC televíziónak elmondta: a vállalat a brit kormánytól 100 millió egységnyi oltóanyag gyártására kapott megrendelést. Számára nem kétséges, hogy a szállítás már szeptemberben megkezdôdik. Ô is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a vakcinának természetszerûleg hatékonynak kell lennie, és hatékonyságát demonstrálni is kell.

Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca az idôvel fut versenyt, hiszen a nagy-britanniai koronavírus-járvány immár visszavonulóban van, a vakcina hatékonyságát viszont magas fertôzôdési ráta esetén lehet a legmegbízhatóbban bizonyítani. Ezért az oltóanyag próbája Brazíliában és az Egyesült Államokban is elkezdôdött, mivel ezekben az országokban még mindig magas a koronavírus-fertôzöttség.

A remdesivir forgalomba hozatalát is engedélyezték
Az Európai Bizottság engedélyezte a koronavírus súlyos eseteiben alkalmazható, remdesivir hatóanyagú, Veklury néven futó gyógyszer feltételes forgalomba hozatalát. Ez az elsô COVID-19 elleni hatóanyag, amelynek forgalmazását az EU engedélyezi. A jóváhagyást a megszokott 67 napos eljárásnál rövidebb, gyorsított eljárás keretében bocsátották ki, az Európai Gyógyszerügynökség ajánlásait követve.

Sztella Kiriákidész egészségügyért felelôs uniós biztos elmondta, hogy az engedélyt kevesebb mint egy hónappal a kérelem benyújtása után már meg is adták, ami egyértelmûen bizonyítja az unió elkötelezettségét a gyors válaszlépések és a hatékony kezelések biztosítása mellett.

A gyógyszervizsgálat kimutatta, hogy a remdesivirrel kezelt, oxigénbevitelre szoruló betegek körülbelül 11 nap elteltével gyógyultak. A remdesivir gyártója a vírusfertôzés elleni készítményekre szakosodott amerikai Gilead Sciences gyógyszercég.

EU: Megfelelő financiális lépéseket tesznek
Az Európai Bizottság az európai uniós tagállamok felhatalmazását kéri, hogy koronavírus elleni, „hatékonynak tûnô” oltóanyagokat vásárolhasson gyógyszeripari vállalatoktól. Az ismertetett javaslatok értelmében az EU az elôállításhoz szükséges beruházások jelentôs részét elôre kifizetné, azzal a feltétellel, ha a gyártó biztosítja a megfelelô mennyiséget, amint az oltóanyag rendelkezésre áll. Ezt az EU vészhelyzeti alapjából finanszíroznák, amelynek költségvetése jelenleg 2,4 milliárd euró, de a tagországok kormányai kiegészítô támogatást nyújthatnak a büdzséhez.

A terv részeként a bizottság javaslatot tesz a géntechnológiával módosított organizmusokat tartalmazó oltások kidolgozására vonatkozó szabályozási követelmények ideiglenes enyhítésére is. A klinikai tesztelés alatt álló oltóanyagok elvileg már megvásárolhatóak, kivéve azokat, amelyeket kizárólag az Egyesült Államokban gyártanak, miután Washington korábban jelezte, hogy az ott gyártott vakcina addig nem vihetô ki külföldre, amíg belföldön szükség van rá.

A magyar kutatók is sikereket érnek el
Pécsi és osztrák kutatók együttmûködésével olyan – jelenleg allergia elleni
orrsprayben megtalálható – hatóanyagot azonosítottak, amely a késôbbiekben a koronavírus-fertôzés kezelésében lehetséges gyógyszerként alkalmazható – nyilatkozta Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutató Központ virológiai kutatócsoportjának vezetôje.

A kutatóközpont virológusai az osztrák Cebina biotechnológiai céggel közösen folytatott vizsgálat eredményeként találtak rá a lehetséges hatóanyagra, amely új terápiás gyógyszert jelenthet a koronavírus-fertôzésben. A kutatók hangsúlyozzák, a hatóanyag nem mint a fertôzést megelôzô vakcina, hanem a már kialakult fertôzés, megbetegedés kezelésére ígéretes. Az azelasztin nevû hatóanyagot egy általánosan használt antihisztamin orrspray alapanyagaként használják jelenleg, a hatóanyag pedig laboratóriumi körülmények között kifejezetten jó hatásfokkal csökkentette a vírus fertôzését.

A professzor felhívta a figyelmet arra, hogy bár a laboratóriumi eredmények nagyon ígéretesek, a kísérleteket széles körû klinikai vizsgálatoknak kell követniük annak érdekében, hogy a hatóanyag tényleges terápiás alkalmazhatóságát is igazolják. Az eredmény azért is nagyon fontos, mert a gyógyszer engedéllyel rendelkezô, széles körben – Magyarországon például vény nélkül – kapható orrspray formájában, és közvetlenül hat a vírusfertôzés kezdeti helyén. A kutató szerint amennyiben a nemsokára megkezdôdô klinikai tesztek is igazolják a gyógyszer hatékonyságát, akkor szinte azonnal bevethetô lesz a fertôzés kezelésére.

Fehérjealapú gyógyszer nagy reményekkel
Minden eddig itthon vizsgált készítménynél hatékonyabban gátolja az új típusú koronavírus fertôzôképességét a magyar kutatók által kifejlesztett fehérjealapú gyógyszer – jelentette be Kacskovics Imre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi karának dékánja, az immunológiai tanszék vezetôje. A kezdetektôl olyan hatóanyagban gondolkodtak, amely egyaránt képes semlegesíteni a vírust, valamint megelôzô védelmet is nyújt, tehát alkalmas a passzív immunizálásra is. Ehhez egy kétkomponensû fehérjealapú készítményt fejlesztettek, amely felfogható egy molekuláris csapdaként, mert ahhoz a tüskefehérjéhez kapcsolódik, amellyel a vírus a sejtekhez kötôdne, így viszont erre képtelen.

A hatóanyagot intravénás, vagy a bôr alá adott injekció formájában lehet majd beadni. Miután a véráramba kerül, megjelenik a tüdôszövetben, sôt a tüdô léghólyagocskáiba is bekerül. Éppen arra a területre érkezik, ahová a fertôzést követôen a koronavírus is bejut, tehát megakadályozza, hogy a vírus megfertôzze a sejteket.

WHO: Bizonytalan, hogy mikorra lesz eredmény
Összehangolt erôfeszítések folynak a világon a koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztésére, de egyelôre nem lehet tudni, hogy mikor lesz kész a vakcina – mondta Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodájának vezetôje. Százötven különbözô kísérlet fut párhuzamosan, azonban húsznál kevesebb esetben jutottak el addig a fázisig, ahol már embereken próbálják ki az új szert. A vakcinagyártás lassú, körülményes folyamat, amelynek során bizonyos várakozási idôket nem lehet megspórolni.

Bólyi Alexandra