Elkezdeni és újrakezdeni

Alapfokú vállalkozási ismeretek

Új, HR-témákkal foglalkozó rovatunkban Deák Andrea, a Greensearch tanácsadócég ügyvezető-tulajdonosának írásait közöljük. A cikkek olyan felvetéseket járnak körül, amelyek tisztázása segít abban, hogy egy vállalkozás sikeresen működjön. Elsőként azt a kérdést segítünk megválaszolni, hogy kinek és mikor tanácsos céget alapítania.

Céget alapítani akkor érdemes, ha van egy ötletünk, szolgáltatásunk, termékünk, amelyet piacképesnek érzünk, van hozzá szaktudásunk vagy meg tudjuk venni a szaktudást, hogy ezt valaki (megfelelő marketinggel) a piacra dobja és értékesítse. A marketing alatt sokan pusztán a reklámot értik, pedig nem csak erről van szó. Marketing a piackutatás, a termékstratégia, az árstratégia, az értékesítési láncok feltérképezése stb. A legtöbb kisvállalkozó azt gondolja, ha neki valami tetszik, az biztos másoknak is megfelel, de sajnos ez nem így van. Ne sajnáljuk a pénzt piackutatásra, mert a végén sokat spórolhatunk vele.

123rf.com

Az esetek többségében a szolgáltatás nem gyökeresen új, és ez nem is baj, de nagyon jól fel kell mérni, hogy van-e rá igény, illetve éppen ott van-e rá igény, ahol megvalósítani tervezzük. Ha pedig egészen újat találunk ki, akkor van-e rá fizető kereslet. Vagyis nemcsak piacképesnek kell valamit éreznünk, hanem annak a valaminek piacképesnek is kell lennie.

Meddig bírjuk profit nélkül?

Azt is fontos felmérni, hogy mennyi pénzünk van az üzlet bevezetésére, és mennyi tartalékunk arra az időre, amíg nem hoz nyereséget. Sokszor előfordul, hogy 40-50 közötti menedzserek keresnek meg karrierváltási tervekkel, és szinte mindig felvetődik a saját vállalkozás témája. Ilyenkor megkérdezem: van-e 3-5 évre annyi tartaléka, hogy ha semmit, de tényleg semmit nem tud a cégből kivenni, akkor is megél a család, tudnak nyáron utazni, lesz pénz a gyerek oktatására és az új biciklijére? Megbeszélte-e a családdal, hogy ez egy 0-24 órás műszak, továbbá lehet, hogy le kell mondani néhány dologról a későbbi remélt siker érdekében? Átgondolta-e, hogy a kapcsolatai egy részét a jelenlegi pozíciójának köszönheti, és ha ez nem lesz, sokan a telefont sem veszik majd fel? Számolt-e azzal, hogy esetleg be kell állni a pult mögé, és besétálhat a korábbi beosztott, beszállító?

Ezek apró, mégsem lényegtelen kérdések, mert ha őszintén válaszolunk rájuk, sokaknak az jön ki, hogy nem kezdenek bele saját vállalkozásba. És ez nem baj. Nem mindenkinek való, ezt is fontos felismerni, hiszen veszélybe sodorhatjuk saját és családunk egzisztenciáját, és pszichésen sem biztos, hogy jól jövünk ki belőle. Amikor indítunk egy saját vállalkozást, az elején biztosan nem tudunk olyan stílusban céget vezetni, ahogy azt tettük egy nagyvállalat vezető beosztottjaként.

Na, de kinek való? Olyan embereknek, akik az imént leírtakat átgondolva is úgy döntenek, belevágnak, mert van kellő energiájuk, kreativitásuk vagy meg tudják fizetni, hogy az ötlet ne csak az asztalon maradjon, hanem meg is valósuljon. Szó szerint vállalkozói szemlélettel rendelkeznek, ami egyébként gyakori elvárás közepes méretű nemzetközi cégek vezetői pozícióinál, nem véletlenül. Kell egy kis vagányság, mersz, rugalmasság és a folyamatos újrakezdésre való képesség. Amit kitaláltunk, biztos, hogy pontosan úgy nem tud majd megvalósulni. Amikor már éppen minden összeállna, valami mindig közbejön.

Kell egy külső szem

Mindamellett, hogy bele se kezdjünk egy jó könyvelő nélkül, aki a számviteli hátteret adja, szükség van olyan pénzügyi szakemberre is, aki segít a közös gondolkodásban: mit érdemes csinálni és mit nem, mire kell figyelni. Ideális esetben a könyvelő és a pénzügyi tanácsadó két külön személy. A könyvelő a számláinkat könyveli, figyelmeztet, hogy mit, mikor kell befizetni, mérleget készít és ad be. A pénzügyi szakember az ötleteink, a stratégiánk pénzügyi vonatkozásait vizsgálja meg és ad tanácsokat. Hajlamosak vagyunk ugyanis nem észrevenni a buktatókat, mert akkor be kellene látnunk, hogy amit kitaláltunk, esetleg nem tud megvalósulni.

Gyakori hiba például, hogy a reménybeli vállalkozó nem számol magának fizetést. Az ő ideje, munkája nincs bekalkulálva a költségekbe, nem beszélve a családtagokéról. Ad hoc módon fizet, amikor van pénz. Aztán meg túl sokat vesz ki, mert ha van, akkor gyorsan lehet venni új kocsit, felújítani a házat. Képesnek kell lenni kívülről nézni a vállalkozásunkat és megvizsgálni minden elemét, mintha egy idegen cég lenne. A gyerekünk hibáit és erősségeit is hajlamosak vagyunk másképp megítélni, mint a valóság, mert érzelmileg kötődünk, nehéz objektívnek lenni. Ez a gyereknél még rendben van, de egy vállalkozásnál már veszélyes.

Persze senkit sem szeretnék elriasztani. Vállalkozni jó. Létrehozni valamit, ami vagy más, mint amit eddig mások csináltak, vagy nem teljesen más, de mi hisszük, hogy képesek vagyunk másképp csinálni, és ez olyan értéket teremt, amit hajlandóak lesznek emberek megfizetni. Nem is a pénzért dolgozunk, hanem a szakmai elismerésért, azért, hogy olyat hozzunk létre, amire méltán lehetünk büszkék, legyen az egy üzlet, szolgáltatás, termék. A legnehezebb mindig a szolgáltatás, mert nem kézzelfogható, nem lehet megmutatni, megfogni, megvizsgálni, kipróbálni. Nincs még referenciánk, amire hivatkozhatunk, csak egy szál magunk vagyunk a tudásunkkal fejünkben és a remélt hitelességgel.

Csak az első 5 év a nehéz

A kapcsolatrendszert a legtöbb esetben a nulláról kell építeni. Ez hosszú út, de szorgalommal, kitartással, kellő rugalmassággal jönnek majd az eredmények és az anyagi jutalom is érte. Az első 3-5 év nehezebb, akkor kicsit fellélegezhetünk egy, esetleg két évre. Utána meg kell újulni, figyelni a piacot, újragondolni a dolgokat. Ami tegnap még butaságnak tűnt, lehet, hogy mára kis módosítással beérett. Ami tegnap jól működött, ma elavult, nem is értjük, miért vették meg valaha. Visszanézve azt látjuk, hogy csináltunk jó dolgokat, de mennyivel jobb, amit ma teremtünk.

Aki bármilyen oknál fogva nem képes erre a folyamatos megújulásra, fejlődésre, az ne vágjon bele az önálló vállalkozói létbe, mert hamar kiég, csalódott lesz. Ezért kell a külső segítség: hogy objektív tükröt mutasson. Egyszer egy cégvezető azt ajánlotta nekem, hogy bármibe kezdek, kérdezzek meg legalább 5-8 embert, akikben bízom, hogy nekik mi a véleményük. Lehet, hogy nem örülök majd a válaszoknak, de óriási segítséget adnak. Ezt lehet alkalmazni akkor is, amikor elakadunk, és nem tudjuk, hogyan tovább. Kérdezni és beszélgetni kell, a végén meglesz a válasz a kérdéseinkre.

Deák Andrea
ügyvezető, Greensearch

Szerzőnk több mint 20 éve dolgozik személyzeti tanácsadóként, ebből 14 évet a piac egyik legnagyobb nemzetközi irodájánál töltött. Közel egy évtizede a saját cégét vezeti, de a mai napig aktívan részt vesz a tanácsadói munkában is. Több mint 5000 kékgalléros szakembert interjúztatott, több száz vállalatot ismert meg belülről. Személyes hangvételű írásaival ezt a tapasztalatot igyekszik átadni – és vele a biztatást, hogy lehet jól csinálni akkor is, ha nem vagyunk globális multicég.

Megjelent a Marketingpirula 2021. áprilisi számában.